Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

103 éve

1923 – Megszületett Szabadváry Ferenc, Széchenyi-díjas vegyészmérnök, tudománytörténész, az MTA rendes tagja, az Országos Műszaki Múzeum vezetője.

A kémia történetével foglalkozó írásai jelentősek, de írt tanulmányt a magyar barokk kor iskolarendszeréről és tudományáról is. A kémia területén minden ágazatban (analitikai kémia, szervetlen kémia, általános és fizikai kémia, szerves kémia, mezőgazdasági kémia, kémiai technológia) kutatásokat folytatott.Több mint 800 kémiai személy életrajzát dolgozta fel. 1996-ban a FECS (Federation of European Chemical Societies) Szövetségben kifejtett szolgálatáért FECS-kitüntetést kapott. 1983-tól 20 éven keresztül az Országos Műszaki Múzeum vezetője volt, tevékenysége alatt a múzeum gyűjteménye megnégyszereződött. Több mutatása

Teljes esemény 0

1923. 09. 01. Született Tudomány Magyar

124 éve

1902 – Meghalt Rudolf Virchow német orvos, antropológus, politikus, a kórházi vonat ötletének kivitelezője.

Virchow orvosi tanulmányait Berlinben végezte. 1848-ban tanulmányozta a Felső-Sziléziában dühöngő tífuszjárványt, melyről kimerítő tudósításokat írt. 1849-ben az akkori politikai mozgalmakban való részvétele miatt elvesztette állását, ezután Würzburgban lett egyetemi tanár és az Új Kórtani Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban kültagjává választotta. Részt vett archeológiai és antropológiai kutatásokban is. Foglalkozott Berlin csatornázásának ügyével és nagy munkát végzett az 1870-71-es háborúban a sebesültek gyógyítása terén - ő szervezte meg az első kórházvonatot. Neve azzal vált széles körben ismertté, hogy kidolgozta a sejt kórtanelméletét: a betegségeket a sejtek rendellenes változásaira vezette vissza. Elmélete a maga korában pozitív szerepet töltött be, mivel megindította a sejtek működését befolyásoló gyógyszeres kezelés kutatását és a kóros alaki elváltozások beható tanulmányozását.Megkapta a Copley-érmet a Royal Society legrégibb és legmagasabb kitüntetését, ami a művészetek és a tudományok érdemrendje. Minél több területhez kell érteni ahhoz, hogy valaki a társaság tagja lehessen és ezeken a területeken kimagaslóan kell teljesítenie, hogy a díjat megkaphassa. A doktor biológus, antropológus, paleontológus, régész, tudós, politikus és természetesen orvos volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1902. 09. 05. Meghalt Tudomány

99 éve

1927 – Meghalt Schafarzik Ferenc geológus, egyetemi tanár.

Schafarzik miután végzett a budapesti tudományegyetemen, 1876-82-ig az ásvány - földtan tanszéken tanársegéd, majd a Földtani Intézet geológusa volt.1891-től a Műegyetemen a technikai geológia magántanára, 1904-től az ásvány-földtani tanszék tanára volt. 1910 és 1916 között betöltötte a Földtani Társaság elnöki, s élete végéig a hidrológiai szakosztály elnöki tisztét. A Magyar Tudományos Akadémiának 1902-ben lett levelező, 1916-ban rendes tagja. Fő munkái Budapest és környéke, a Cserhát és a Déli - Kárpátok földtanára vonatkoztak. Ő vezette be a hazai tudományos földrengéstani megfigyelést, hidrológiai és rendszeres földtani kutatásokat. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Schafarzik-érmet alapított. (Született 1854.03.20) Több mutatása

Teljes esemény 0

1927. 09. 05. Meghalt Tudomány Magyar

92 éve

1934 – Megszületett Bitó László író, szemész kutatóorvos, a zöldhályog elleni cseppek kifejlesztője.

Névváltozat: László Z. Bitó. A Columbia Egyetemen dolgozott New Yorkban, a ranglétrát végigjárva professor emeritus lett. A szem öregedését kutatta, jelentős eredményeket ért el a zöldhályog megértése és kezelése terén, az általa fejleszett gyógyszer 2002-ben az év gyógyszere lett. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöldhályog elleni cseppek felfedezéséért és a Columbia Egyetem Kelet- és Közép Központja magyar programjának támogatásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal díjjal tüntette ki 2004-ben a magyar köztársasági elnök. Több mutatása

Teljes esemény 0

1934. 09. 07. Született Tudomány Magyar

74 éve

1952 – Meghalt Marek József, Kossuth-díjas állatorvos, kutató.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt, pályatársával, Hutÿra Ferenccel együtt a magyarországi állatorvos-tudomány legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert tudós- és szerzőpárosát alkották. Az állatorvosi belgyógyászat területén nevéhez fűződik több állatbetegség – Marek-betegség, májmételykór, kergekór, angolkór stb. – feltárása és gyógymódjának kidolgozása. Az Állatorvosi Főiskola belgyógyászati tanszéke és belklinikája élén töltött harmincnégy esztendő (1901–1935) alatt intézményét világszerte elismert állatorvosképző tanintézetté és tudományos műhellyé, klinikai és állat-egészségügyi ellátóhellyé fejlesztette.Budapest VII. kerületében 1958 óta utca van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

1952. 09. 07. Meghalt Tudomány Magyar

23 éve

2003 – 95 éves korában meghalt Teller Ede atomfizikus.

A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölése szerint. Az intézet 1952-es megalapításában nagy szerepe volt az atomtudósnak, és amelynek Teller 1958 és 1960 között igazgatója volt. 1908. január 15-én született Budapesten. A Trefort utcai gimnáziumban érettségizett, és Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, de az erősödő antiszemitizmus miatt a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai karán tanult tovább. Müncheni tanulmányai idején villamosbaleset következtében elvesztette a jobb lábfejét. 22 éves korában szerzett doktorátust Lipcsében, Werner Karl Heisenbergnél, aki tehetségét felismerve komoly feladattal bízta meg: a hidrogénmolekula energiaszintjével foglalkozó cikkek ellentmondásait kellett megvizsgálnia. Disszertációjának témája a hidrogénion volt, munkájával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. Göttingenben kezdte pályáját, ahol Max Born vezetésével Heisenberg, Wolfgang Pauli, Neumann János, Wigner Jenő és Julius Robert Oppenheimer is dolgozott. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. Szilárd Leó ekkor már Angliában élt, és Teller részben az ő támogatásával kapott állást a londoni egyetemen, majd Niels Bohrhoz ment Koppenhágába. 1934-ben Budapesten megnősült, majd Londonba költözött, ahol Rockefeller-ösztöndíjat nyert. 1935-ben előadónak hívták Princetonba, s professzornak a George Washington Egyetemre. Teller az utóbbit választotta, ahol magfizikával kezdett foglalkozni. Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett. Teller 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott elő, s csatlakozott Enrico Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Tellert eleinte nem engedték a kutatások közelébe, mert rokonai éltek a nácibarát Magyarországon, de Oppenheimer kérésére később mégis megbízhatónak minősítették. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. Kettejük közt sokszor támadt feszültség, együttműködésük mégis gyümölcsöző volt. Teller a plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, kutatásában felmerült a magfúzió lehetősége is. Az ezt felhasználó "szuperbomba" (a hidrogénbomba) is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban ekkor még háttérbe szorította ennek kutatását. A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. 1951-ig csak kis haladást értek el a termonukleáris eszközök tervezésében. Ekkor Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására. Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához. Az e két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, ennek alapján valósult meg a hidrogénbomba. Az elmélet és gyakorlat összehangolása céljából Teller és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten, 1951-ben. A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű - 10 millió tonna TNT erejű - robbantással 1952-ben Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről. 1951-ben visszatért a chicagói egyetemre. A kormány 1954-ben vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, mert gyanakodott rá baloldali kapcsolatai miatt, s Teller nem épp kedvezően nyilatkozott volt főnökéről. Bár a vallomás nem volt perdöntő, az amerikai fizikusok sokáig nem bocsátották meg Teller szereplését. Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. Ellenezte az 1963-as atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. A 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) - vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen. 2003. július 23-án George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki. 1991-ben látogatott először haza. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott. 1997-ben a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. Több mutatása

Teljes esemény 0

2003. 09. 09. Meghalt Tudomány Technika Magyar