68
éve
Tudomány kategória
148
éve
1878 – Megszületett George Hoyt Whipple, Nobel-díjas amerikai orvos.
Whipple tíz évig tanított a Johns Hopkins egyetemen, majd a California egyetem orvosi fakultásának professzora lett. Elsősorban az epefestékek és az ahhoz szükséges hemoglobin érdekelte. 1917-ben kezdte meg kísérletsorozatát: kutyákat előbb vérszegénnyé tett, majd megfigyelte az új vörösvértestek képződésének módját. Különböző étrendeket alkalmazott, s azt tapasztalta, hogy a vörös vértestek képzésére a májdiéta volt a legkedvezőbb hatással. A Nobel-díjat 1934-ben kapta megosztva "a vérszegénység májterápiájáért". Nevét az orvostörténet az ún. Whipple-féle kór - a bélcsatomában végbemenő lipoid - "elszappanosodás" okozta súlyos táplálkozási zavar révén is feljegyezte. Több mutatása
73
éve
1953 – Meghalt Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása
180
éve
1846 – Megszületett Kresz Géza orvos, a budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, a mai mentőszolgálat elődjének megalapítója.
Az 1887. március 27-én alapított egyesület az év május 10-én, a még épülő Szent István Bazilika tövében, a Lipót bazár tér 47.szám alatti épület szűk kis helyiségében kezdte meg működését. Személyzete kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből állt. Az első napon lépett szolgálatba a bécsi mentőktől ajándékba kapott első, lóvontatású, hordággyal felszerelt, zárt mentőkocsi, mely az akkori idő szerint korszerűnek volt mondható. A jármű nyitott bakján a kocsis és még egy személy, a belsejében pedig az orvos és a segédje foglaltak helyet. A mentőkocsi az egyébként engedélyezettnél nagyobb sebességgel haladhatott, de csengetéssel kellett jeleznie jöttét, hogy a közlekedés más résztvevői neki szabad utat engedhessenek.Az egyesület, működése első napján két hívást kapott. Az emberek azonban hamar megismerték a hasznos feladatot ellátó intézményt, és rövidesen már napi 25 hívásnak kellett eleget tennie a fővárosban. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Stewart Francis Alexander alezredes, amerikai katonai orvos, aki mustárgázmérgezést kezelve véletlenül felfedezte a ma használt kemoterápia alapjait.
A vegyi fegyverek hatásainak felismerése volt a szakterülete. 1943 decemberében, német légitámadás során történt robbanás áldozatainak ellátására vezényelték ki. Az első világháborúban elhíresült, rendkívül mérgező mustárgáz szállítmány egy amerikai hajó fedélzetén felrobbant, amely súlyos vegyi szennyezést okozott. A mustárgázzal érintkező 628 ember közül 83-an haltak meg. Alexander felfedezte, hogy a vegyi anyag az olajjal keveredve felszívódott a katonák bőrén keresztül. Kutatásai kimutatták, hogy a mustárgáz súlyosan károsította a fehérvérsejtek termelődését, ami megalapozta a későbbi kemoterápiás kezeléseket.A szövetségesek kezdetben tagadták a gáz jelenlétét. A mustárgáz és más vegyi fegyverek használata az első világháborúban elterjedt, de az 1925-ös genfi jegyzőkönyv és az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény betiltotta ezek fejlesztését, gyártását és felhasználását, helyenként és időnként még utána is használták hadi célokra. Alexander jelentését titkosították, felfedezései máig hatással vannak az orvostudományra. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Kisfaludy Lajos állami-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a Cavinton előállítója.
Kisfaludy 1956-től haláláig a kőbányai gyógyszergyárban dolgozott. Számos ismert gyógyszer előállítása fűződött a nevéhez, például Seduxen, Eunoctin, Oxitocin, Suprastin, Cavinton. Ipari kutatási eredményeit közel 80 szabadalom védi. 1965-66-ban New Yorkban a St. John's University vendégkutatója volt. (Meghalt 1988.10.30) Több mutatása
91
éve
1935 – Megszületett Vissy Károly meteorológus, aki tv stúdiót létesített, hogy közérthetően, szakértőktől kaphassanak a nézők időjárásjelentést.
Teljes nevén: Vissy Károly György. Arra törekedett, hogy a meteorológiát közelebb hozza az emberekhez, szakmája eredményeit és szolgáltatásait minél közérthetőbben tegye elérhetővé az emberek számára. 1997-ben javaslatára létrejött az OMSZ épületében az a tévéstúdió, amely azóta több TV társaságot is kiszolgál, ahol Vissy Károly, mint az MTV főmeteorológusa, valamint meteorológus kollégái adtak, illetve adnak naponta többször is szakértő jelentést. 1971-ben meghívást kapott a 17. szovjet Antarktisz-expedícióban való részvételre. Közel fél évet töltött el a Vize Professzor nevű tudományos kutatóhajón, ezen belül egy hónapot az Antarktisz Mirnij és Vosztok nevű kutatóállomásain. Több mutatása
164
éve
1862 – Megszületett Kövesligethy Rado geofizikus, csillagász, egyetemi tanár, akadémikus.
Kövesligethy színképelemzéssel és csillagászati fényességméréssel foglalkozott. Alapvetőek a földrengésfészkek mélységének meghatározására vonatkozó munkái. 1906-ban megalapította a Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egyetemi Földrengési Obszervatóriumot. (Meghalt 1934.10.11) Több mutatása
149
éve
1877 – Megszületett Francis William Aston Nobel-díjas angol kémikus és fizikus.
Aston kémiát tanult Birminghamben és Cambridge-ben, majd miután felfedezték a röntgensugarakat és a radiaktivitást, vizsgálni kezdte, hogy gázzal töltött csőben folyó áram hatására miként keletkezik röntgensugárzás. 1910-ben Cambridge-ben J. J. Thomson asszisztense lett. Az I. világháborúban a légierőknél szolgált, 1919-ben visszatért a Cavendish-laboratoriumba, amelynek később professzora, majd igazgatója lett. 1919 után pozitív töltésű sugarakkal működő berendezést készített, amelyet tömegspektrográfnak nevezett el. A műszerrel a különböző tömegű atomok és molekulatöredékek szétválaszthatók, és tömegük e berendezéssel meg is mérhető. Széles körben alkalmazzák a geológiában, a kémiában, a biológiában és a magfizikában. A természetben előforduló 287 vuklid (csak tömegükben különböző atommag) közül 217-et Aston fedezett fel. Ő állította fel az egész-szám szabályt, eszerint, ha, az oxigénatom tömegét 16-nak vesszük, minden izotop atomsúlya egész szám. A tömcgspektrográfia alkalmazásával nagyszámú, nem radioaktív elem izotópjainak felfedezéséért és az egészszám - szabály felállításáért 1922-ben kémiai Nobel-díjat kapott. (Meghalt 1945.11.20) Több mutatása
124
éve