★ Kiemelt esemény
Augusztus 29.
68
éve
50
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1976 – Meghalt Jimmy Reed amerikai blues gitáros, énekes, szájharmonikás, zeneszerző, a blues "Big Boss Man"-je.
Teljes neve Mathis James Reed. Szerzeményei nagy hatással voltak az 1950-es, 1960-as évek blues előadóira. A Rolling Stonest, a Them, a Grateful Dead, vitte sikerre dalait később. Több mutatása
592
éve
1434 – Megszületett Janus Pannonius humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője.
Eredeti nevén: Csezmiczei János. A ferrarai és a padovai egyetemen tanult. Ferrarai korszakára a könnyed epigrammák jellemzőek. Búcsú Váradtól című versében jelent meg először a magyar táj szépsége. Páduai éveiben kevesebb, de hosszabb Iélegzetű verset alkotott. Hazatérése után ért pályájának csúcsára, az egyéni hangú, sajátosan magyar líra szülőatyja lett. Latin nyelvű verseiben ő írt először a testi szenvedésről és az élni akarásról (Midön beteg volt a táborban). Már a XV. századtól kötetei jelentek meg Magyarországon és külföldön egyaránt. Több mutatása
500
éve
1526 – A mohácsi csatában a török szultán legyőzte a II. Lajos király vezette magyar hadsereget. A király életét vesztette.
A harcban életét vesztette II. Lajos (1516-1526), akivel a Jagellók magyar-cseh ága kihalt. A győztes I. (törvényhozó) Szulejmán már 1521-ben bevette Magyarország legfontosabb végvárát, Nándorfehérvárt (ma Belgrád), majd a Török Birodalom kiterjesztette hatalmát a Földközi-tenger keleti medencéjére, és ellenőrzése alá vonta a velencei és genovai kereskedelmet. A mohácsi csata után a törökök előrenyomultak Bécs felé, ezzel áthárult Ausztriára a feladat, hogy megállítsa az iszlám törököket. Magyarország állami és politikai egysége a vereség után megszűnt. Több mutatása
485
éve
1541 – A török szultán csellel elfoglalta Budát, amely 145 évig a török uralom központjává vált.
Magyarország három részre szakadt: középső területe az oszmánoké lett, a Dunántúl nyugati fele és a Felvidék a Habsburgoké, míg Erdély és a vele határos területek külön államként Fráter György kezébe kerültek. Több mutatása
246
éve
1780 – Megszületett Dominique Ingres francia klasszicista festő és grafikus.
Teljes nevén: Jean-Auguste-Dominique Ingres
184
éve
1842 – A nankingi szerződéssel véget ért a Nagy-Britannia és Kína között az 1839 óta zajló ópiumháború.
A háború közvetlen kiváltó oka Tao-kuang kínai császár rendelete volt, amelyben betiltotta az ópiumkereskedelmet, majd 20 000 láda (kb. 1000 tonna), brit kereskedők tulajdonában lévő ópiumot megsemmisíttetett. Az intézkedésre Nagy-Britannia 1839. júliusában háborúval felelt. A nankingi békekötésben Kína átadta Nagy-Britanniának Hongkongot, öt kikötőt megnyitott a brit flotta előtt, valamint 21 millió mexikói dollár értékű háborús kártérítés kifizetésére kényszerült. Több mutatása
171
éve
164
éve
1862 – Megszületett Maurice Maeterlinck gróf, Nobel-díjas belga flamand származású francia nyelvű drámaíró, költő, esszéíró.
Teljes nevén: Maurice Polydore Marie Bernard Maeterlinck gróf. 1911-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Műveiben kiemelt szerepet kap az élet és a halál jelentése. Több mutatása
146
éve
1880 – Szekrényessy Kálmán átúszta a Balatont Siófoktól Balatonfüredig.
6 óra 45 perc alatt teljesítette a távot, ami Siófok és Balatonfüred között 14 km. A víz 17 fokos volt. Szekrényessy Kálmán a Balaton mellett átúszta a Boszporuszt, a Szuezi öblöt és a Bódeni tavat is. Több mutatása
141
éve
1885 – Gottlieb Daimler német feltaláló szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját.
A fából ácsolt robosztus alkotmányt csak nagy jóindulattal lehetett biciklinek nevezni, de legalább elbírta a nehéz motort. Daimler bízott abban, hogy ha az ember a kerékpáron nem borul fel, akkor a motor hajtotta biciklin is egynsúlyban marad. Így kezdődött a motorkerékpár karrierje. Több mutatása
111
éve
1915 – Megszületett Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd filmszínésznő.
Bergman 1935-től filmezett, előbb Hollywoodban, majd Európában, később ismét Amerikában. Első nagy sikerét az Intermezzo című filmben aratta. Egyaránt kiváló volt drámai, vígjátéki, bűnügyi és történelmi filmekben. Leghíresebb filmjei az Egy asszonysors, az Akiért a harang szói, a Gázláng, a Forgószél, A diadalív árnyékában, Az öreg hölgy látogatása, a Kaktusz virága és a felejthetetlen Casablanca. Megformálta Szent Johannát és Golda Meirt, ez utóbbi film bemutatóján már nem tudott részt venni. Pontosan 67. születésnapján hunyt el Londonban. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Lord (Richard Samuel) Attenborough Oscar-díjas angol filmrendező, színész, producer.
A Royal Academy of Dramatic Art növendékeként tanulta színészetet, színpadi színészként 1941-ben debütált Londonban. Rendezőként első filmje a 1969-ben elkészült "Ó, az a csodálatos háború" volt. Legnagyobb sikerét a Gandhi című filmjével aratta, az 1982-ben bemutatott filmet 8 Oscar-díjjal tüntették ki. Az angol filmgyártás egyik legjelentősebb képviselőjének 1993-ban nemesi rangot adományoztak. Testvére a közismert természettudós és dokumentumfilmes, David Attenborough. Több mutatása
88
éve
1938 – Meghalt Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, újságíró, humorista, a kabaré nagy mestere.
Karinthy diákkori emlékeinek gyűjteménye a Tanár úr kérem felnőttnek is kedves olvasmánya. Életét végigkísérte a lélektan és a technika iránti érdeklődés: lelkesen köszöntötte a filmet, a rádiót és a repülést. A Nyugat írócsoportjához csatlakozott. A sikert, a népszerűséget az 1912-es év hozta meg számára. Öt kötete jelent meg, novellák, karcolatok, humoreszkek és Így írtok ti címen irodalmi paródiái, amely felkeltette a széles közönség érdeklődését az akkor még nem oly közismert írók és költők iránt. Jelentős két verseskötete is. A magyar nyelv bűvésze volt, csodálatosan tudott játszani a szavakkal, így születtek meg közismert szójátékai: az anagramma, az intarzia, az eszperente, a kecskerím és még sok más. Műfordítókén tGoethe, Wedekind, Heine, Milne (Micimackó) műveit tolmácsolta. Mégis humoreszkjei révén vált igazán népszerűvé. 1930 után agydaganat támadta meg, Stockholmban Olivecrona, a híres svéd sebész operálta meg. Ebből született sajátos riportkötete, az Utazás a koponyám körül. Több mutatása
88
éve
1938 – Meghalt Kun Béla politikus, aki 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a kommün tényleges vezetője volt.
Bár hivatalosan 'csupán' a kül- és a hadügyi népbiztos volt, valójában ő vezette a kommünt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik megalapítója, s első elnöke, majd a magyar Tanácsköztársaság tényleges vezetője volt. A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült, ahol internálták. 1920-tól Moszkvában élt, részt vett a különböző magyar kommunista frakciók közötti vitákban. 1921-36 között a Komintern VB tagja volt. 1937-ben Sztálin utasítására letartóztatták, koncepciós perben halálra ítélték, és kivégezték. Több mutatása
87
éve
1939 – Megszületett Kontsek Jolán olimpiai bronzérmes diszkoszvető, súlylökő, gerelyhajító, edző.
Férjezett nevén Kleiber Ferencné vagy Kleiberné Kontsek Jolán.
84
éve
82
éve
1944 – A Szlovák Köztársaság nemzeti ünnepe
A II világháborúban kibontakozó szlovákiai addig elszigetelt partizánharcok megtöbbszöröződtek, majd nemzeti felkeléssé nőtték ki magukat. A náci Németországgal szembeni aktív ellenállás széles néptömegeket mozdított meg - és sikerült elérni, hogy Szlovákia teljes népessége egy emberként szembeforduljon a hitleri Németországgal. Több mutatása
82
éve
1944 – Horthy új kormányt nevezett ki, hogy végre tudja hajtani a háborúból való kilépést.
A Sztójay-kormány helyébe, Lakatos Géza vezetésével nevezett ki új kormányt. 1910-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, hadnaggyá avatták, majd a budapesti I. honvéd gyalogezrednél és a linzi gyalogezrednél szolgált. 1914-ben felvették a bécsi Hadiiskolába, amely az I. világháború kitörése után megszűnt. Az orosz frontra került, majd 1915. decemberétől 1916. novemberig a közös osztrák-magyar hadsereg egyik dandárjának vezérkari tisztje lett. 1917-18-ban az olasz fronton, a Tanácsköztársaság idején, 1919. májusában a Vörös Hadsereg gödöllői főparancsnokságán teljesített szolgálatot, végül beállt Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. 1921-től, a Hadiakadémia elvégzése után, harcászatot és hadseregszervezést tanított a Ludovika Akadémián, 1923-tól a Vezérkari Főnökség hírszerző és felderítő osztályán dolgozott. 1925-ben vitézzé avatták, 1928-ban a prágai követség katonai attaséja lett. 1934-től ezredparancsnok, 1935-től vezérkari főnök volt, 1939-ben tábornokká léptették elő, 1941-ben altábornagyi, 1943-ban vezérezredesi kinevezést kapott. Horthy Miklós kormányzó a honvédség főparancsnokává akarta kinevezni, de végül ezt a tisztséget nem hozták létre. A nácibarát Sztójay-kormány menesztésekor, 1944.08.29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat, eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat. Kormányában nyíltan német ügynök politikusok is voltak, akik tudtak mindent a kiugrási tervezgetéssel kapcsolatban. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett. 1945.01.02-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták. A szovjet csapatok bevonulása után, 1945. áprilisában Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946. januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben teljesen megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol könyvillusztrálásból és selyemkendőfestésből tartotta fenn családját. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben az 1957 óta Ausztráliában élő lányához utazott, és ott is halt meg 1967-ben. Több mutatása
81
éve
1945 – Megindult a Szabad Föld című hetilap a Magyar Kommunista Párt falusi hetilapjaként.
A lap fő feladata a parasztok politikai és kulturális tájékoztatása volt a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. A napjainkban is töretlenül népszerű újság 460 000 példányban jelenik meg. Több mutatása
77
éve
1949 – A Szovjetunió végrehajtotta első sikeres atombomba kísérletét, elkezdődött a hidegháborús fegyverkezés.
Kazahsztánban történt a robbantás, a neve RDSZ–1 volt. Amerikai kódneve: Joe–1 bomba annak a Fat Man bombának a másolata volt, amit Nagaszakira dobtak le. A terveket szovjet, illetve velük együttműködő amerikai kémek juttatták el a Szovjetuniónak. Ezzel megindult a hidegháborús fegyverkezési verseny. Több mutatása
73
éve
1953 – Meghalt Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása
60
éve
44
éve
1982 – 67. születésnapján meghalt Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd filmszínésznő.
Bergman 1935-től filmezett, előbb Hollywoodban, majd Európában, később ismét Amerikában. Első nagy sikerét az Intermezzo című filmben aratta. Egyaránt kiváló volt drámai, vígjátéki, bűnügyi és történelmi filmekben. Leghíresebb filmjei az Egy asszonysors, az Akiért a harang szói, a Gázláng, a Forgószél, A diadalív árnyékában, Az öreg hölgy látogatása, a Kaktusz virága és a felejthetetlen Casablanca. Megformálta Szent Johannát és Golda Meirt, ez utóbbi film bemutatóján már nem tudott részt venni. Pontosan 67. születésnapján hunyt el Londonban. Több mutatása
17
éve
2009 – Meghalt Matatek Judit vak színésznő, a Vakvagányok című film főszereplője.
Látását egy rosszindulatú daganat miatt veszítette el 4 éves korára, majd 33 éves korában szintén rosszindulatú daganatba halt bele. A 2001-es Tímár Péter-film, a Vakvagányok tette ismertté. Sokat tett a társadalmi szemléletformálásért és a vakokért. Több mutatása
493
éve
1533 – Pizarro spanyol konkvisztádor átvette a hatalmas váltságdíjat, és mégis kivégeztette az utolsó inka uralkodót.
Atahualpát, az utolsó inka uralkodót a spanyol konkvisztádor, Francisco Pizarro - annak ellenére, hogy megkapta érte a hatalmas váltságdíjat - halálra ítélte és kivégeztette. Pizarro elpusztította a dél-amerikai Andokban lévő Inka Birodalmat és elfoglalta a fővárosát, Cuzcot. Több mutatása
360
éve
1666 – Meghalt Frans Hals holland barokk festő, a kor egyik legjobb portréfestője.
1580 körül született. Az öccse, Dirk Hals szintén festő volt. Frans Hals festménye, Jan Asselyn festőről készült portréja megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban. Több mutatása
302
éve
1724 – Megszületett Giovanni Battista Casti olasz költő, drámaíró, szövegkönyvíró (Gáláns novellák).
Karrierje a három pénzdarab című szabados hangú szonettgyűjteményével kezdődött. II. József meghívta bécsi udvarába a papköltőt, majd megfordult szinte mindegyik európai fővárosban. Eljutott II. Katalin cárnő pétervári udvarába is, megfigyeléseit a Tatár költemény című szatírában összegezte. I. Ferenc francia királyudvari költővé nevezte ki, s ekkor Párizsban települt át. Műveinek sajtó alá rendezése közben érte a halál. A felvilágosodás eszméinek, gondolatkörének meghonosítója volt a XVIII. század olasz irodalmában. Fő műve a Gáláns novellák, amely valóságos encikiopédiája kora társadalmi és politikai visszásságainak. Tragédiái és vígjátékai szellemesen élcelődő paródiák. Catilina és Cublai, a tatárok nagy kánja című művéből Salieri operát komponált. Több mutatása
277
éve
1749 – Meghalt Bél Mátyás polihisztor, író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós.
Eredeti nevén: Matej Bel, latinosan: Matthias Belius Ocsava, 1684.03.24 - Pozsony, 1749.08.29 Magyar és szlovák író volt. Nem kisebb cél lebegett a szeme előtt, mint Magyarország politikai, földrajzi, néprajzi, nyelvtörténeti, természetrajzi képének megalkotása. Több mutatása
227
éve
1799 – Francia fogságban, egy Firenze melletti kolostorban meghalt VI. Pius pápa.
XIV. Kelemen pápa halála után, 1775.02.15-én került Giovanni Angelo, Braschi grófja VI. Pius néven a pápai trónra. 1798-ban a 80 éves pápa nem volt hajlandó elhagyni Rómát, miután elfoglalták a francia forradalmi csapatok az Egyházi Államot. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett Salamon Ferenc kritikus, történész, szerkesztő, egyetemi tanár, akadémikus.
Az 1848-49-es szabadságharcban honvéd hadnagyként szolgált, majd a világosi fegyverletételt követően, néhány hónapos bujkálás után Nagyváradon süketnéma gyerekek tanításába kezdett. 1851-ben Pestre költözött, ahol a Budapesti Hírlap és a Hölgyfutár munkatársaként dolgozott. 1854-től egy éven keresztül Nagykőrösön tanított, majd visszatérve Pestre a Budapesti Hírlap tárcarovatát vezette. Volt a Pesti Napló, a Budapesti Szemle, Arany János Szépirodalmi Figyelőjének és Koszorújának a munkatársa. Irodalmi érdeklődése azonban egyre inkább a történelem felé fordult. A kiegyezést az irodalmi Deákpárt tagjaként támogatta. 1870-től szerkesztette a Buda - pesti Közlönyt, és párhuzamosan magyar történelmet tanított a pesti egyetemen egészen haláláig. 1860-ban belépett a Kisfaludy Társaságba. Írt elbeszélést, de igazándramaturgiai, kritikai munkássága kiemelkedő. Jelentősek történettudományi művei is: Magyarország a török hódoltság korában, Az első Zrínyiek. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Thurzó Tibor újságíró.
Thurzó 1955-56-ban a Néphadsereg című újság munkatársa volt, 1956 október - novemberében pedig a Magyar Honvéd újságírója. Ezután nem kapott újságírói állást, előbb szabadúszóként, később általános iskolai tanárként dolgozott. Négy esztendővel a forradalom után politikai vád alapján elítélték, 1959-61-ben börtönben volt, s 1967-ig ismét csak szabadúszóként tevékenykedhetett. Ezt követően a Népszava, illetve a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. A Köztársaság című lapot 1992 áprilisában, a Respublikát pedig 1994 májusában alapította. Ez utóbbit 1995 májusi megszűnéséig jegyezte főszerkesztőként. 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöke volt. 1997-től a Média Hungária című folyóirat főszerkesztője. Több mutatása
83
éve
80
éve
1946 – Megszületett Failoni Donatella olasz származású magyar zongoraművésznő.
Édesapja Sergio Failoni világhírű karmester, aki a magyar Operaház igazgatója volt, Magyarországon élt. Édesanyja Klier Kornélia balettművész. Milánóban született, Magyarországon nevelkedett és járt iskolába. Férje Oszter Sándor színművész, lányuk Oszter Alexandra színésznő. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Megyeriné Pacsai Márta, olimpiai bronzérmes, válogatott kézilabdázónő.
Dorogon született. A Montreal-i Olimpiai játékokon volt a bronzérmes csapat tagja. Pályafutása során a sportsajtóban Megyeriné és Megyeriné Pacsai Márta néven szerepelt. Jelenleg Budapesten él. Több mutatása
68
éve
66
éve
1960 – Meghalt Vicki Baum osztrák író (Grand Hotel).
Az 1930-as években telepedett le Hollywoodban, s az amerikai állampolgárságot is felvette. A század első felének egyik legolvasottabb bestseller - szerzője volt. Magyarországon is mintegy 20 regényét adták ki. Műveinek jelentős részét meg is filmesítették. "Grand Hotel" című regényének filmváltozatában Greta Garbo vállalt főszerepet. Maga is írt filmforgatókönyvet és hangjátékokat. Legismertebb művei a Hotel Sanghai, a Szerelem és halál Bali szigetén, a Hotel Berlin. Több mutatása
62
éve
1964 – Meghalt Pór Bertalan Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár, a magyar avantgárd jelentős képviselője.
Eredeti nevén: Pollacsek. Kiváló művész.
62
éve
51
éve
1975 – Meghalt Schaár Erzsébet Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész.
1926-ban állított ki először, első önálló tárlatát 1932-ben rendezte Budapesten. Ugyanebben az évben nyerte el a fiatal művészek Szinyei-díját. Pályakezdőként karakteres portrékkal tűnt fel. Az 1940-es évek végén készült fa reliefjeit a hatvanas években Giacometti szobraira emlékeztető figurák váltották fel. Ugyanebben az időben keletkezett szobrainak másik jellegzetes csoportja: ágyban fekvő szerelmespárok, földön heverő halott katonák. A hatvanas évektől kezdve építészeti elemek - falak, ajtók, ablakok - próbálta megidézni az ember mindennapi tevékenységének tereit. 1970-ben a Műcsarnokban rendezték meg kiállítását, 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. Művészi pályájának összefoglalója az 1974-ben Székesfehérvárott bemutatott Utca, amelyet, teljesen az ő szobrai, portréi töltöttek meg. Életében számos köztéri szobrát állították fel Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett. Híresek Bartók Béláról, Károlyi Mihályról, Bánki Donátról, Radnóti Miklósról mintázott portréi. Több mutatása
43
éve
39
éve
29
éve
24
éve
2002 – Meghalt Marton Frigyes, kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató. A Rádió Kabarészínháza alapító tagja.
Érdemes és kiváló művész. 1962-ben került a Magyar Rádió rendezői státuszába, ahol rovat illetve szerkesztőség vezetői feladatokat is ellátott. Megalapította a Rádiókabarét, majd munkatársaival indították el a Humorfesztivált.1970 és 1980 között a Mikroszkóp Színpad főrendezője, Komlós János váratlan halála után az igazgatója volt. Ezt a posztot 1985-ig töltötte be.A rádiós és a Mikroszkóp színpadnál eltöltött évek alatt többek között az alábbi előadók felfedezője-megalkotója volt: Hofi Géza, Markos-Nádas duó (Markos György és Nádas György szereplésével), Koós János táncdalénekes, akinek névadója is, mivel eredeti nevét ami Kupsa János volt. Több mutatása
12
éve
10
éve
7
éve
84
éve
60
éve
51
éve
1975 – Meghalt Éamon de Valéra ír politikus, az ír függetlenségi mozgalom harcosa.
Eredeti nevén: Edward de Valera Éamon de Valéra 1926-ban megalapította a Fianna Fáil - Sorstársak - nevű pártot, amelynek 1959-ig állt az élén. 1932-37 között az Ír Szabad Állam elnöke, majd az ország önállóságát biztosító alkotmány kiadása után, 1937-48 között miniszterelnöke volt. A II. világháború alatt semleges politikát folytatott. 1951-54 között, valamint 1957-59 között ismét az ország miniszterelnöki tisztét látta el, majd 1959-től 1973-ig az Ír Köztársaság elnöke volt. Több mutatása
39
éve