89
éve
Tudomány kategória
208
éve
1818 – Megszületett Schwartzer Ferenc orvos, elmegyógyintézet-tulajdonos, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója.
Teljes nevén: Babarczi Schwartzer Ferenc. Sebészdoktor és egyetemi tanár volt. A Magyarországon felállítandó elmegyógyintézet megszervezése érdekében a Helytartótanács 1848-ban államköltségen kiküldte a német, belga, angol és francia elmegyógyintézetek tanulmányozására. 1848 őszén tervezetet nyújtott be a magyar kormánynak egy állami elmegyógyintézet megszervezezésére és felállítására vonatkozóan. Vácott, 1850-ben magán elmekórházat alapított, amelyet két év múlva áttelepített Budára, a Kékgolyó utcába. A rendezett, világos, napfényes pavilonokból álló intézmény - melyet a köznyelv csak 'svarcer'-nek nevezett - európai hírnévre tett szert, és 1910-ig működött. Intézetében megvalósította a munkaterápiát és megszüntette a kényszerítő eszközöket. Mint a Budai Városi Tanács tagja, részt vett a Lipótmezei Elmegyógyintézet építésének ellenőrzésében, mely az ő javaslata szerint épült fel. A Pesten, 1858-ban megjelent 'A lelki betegségek kór- és gyógytana, törvényszéki lélektannal' című könyve az első magyar nyelvű elmekórtani szakmunka. Több mutatása
117
éve
1909 – Megszülett Mérei Ferenc pszichológus, pedagógus (Gyermeklélektan, Ablak-Zsiráf).
A műhelyteremtés szándékával gyűjtötte maga köré munkatárait, tanítványait, például Nemes Líviát, Binét Ágnest. Laboratóriuma a magyar pszichológusképzés központjává vált. Binét Ágnes társszerzője volt a nagy sikerű Gyermeklélektan (1970) és az Ablak-Zsiráf című könyveknek. A csoportok belső viszonyait, az egyének csoportban elfoglalt helyét, az egyén szerepeit kutatták szociometriai vizsgálatai. Oktatáspolitikai nézeteit az 1948-ban megírt, de csak 1985-ben megjelent Demokrácia az iskolában című tanulmányában fejtette ki. A gyermekközpontú, cselekvésre, önálló véleményalkotásra nevelő iskola volt az eszményképe. Több mutatása
51
éve
1975 – Meghalt Benedikt Ottó villamosmérnök, a róla elnevezett Benedikt-motor mechanizmusának kidolgozója.
Benedikt szervezte meg az MTA Automatizálási Kutatóintézetét. Ő dolgozta a Benedikt-motor működését, amely egy ötven periódusú, önműködően kompenzáló, egyfázisú kommutátoros motor, amelynek továbbfejlesztett változatát a vasúti vontatásban, a daru- és szerszámgépek meghajtására használtak. Több mutatása
12
éve
2014 – 98 éves korában meghalt Denham Harman amerikai kutató orvos, aki a szabadgyökök öregítő, és az antioxidánsok öregedés ellenes hatását vizsgálta és népszerűsítette.
Az ő állítása, hogy az antioxidánsok öregedés ellenes hatásúak. Bár elméletét nem igazán sikerült tudományosan alátámasztani, ő maga egész életében nagy adagban evett C és E vitaminokat és 98n évet élt. Elméletei nagy lökést adtak a vitaminiparnak. Több mutatása
164
éve
1862 – Megszületett Stein Aurél magyar-brit utazó, Kelet-kutató, az MTA tiszteleti tagja.
Névvariációk: Sir Marc Aurel Stein, Stein Márk Aurél
95
éve
1931 – Meghalt Kenézy Gyula szülész-nőgyógyász, a debreceni egyetemi klinikák tervezését irányította.
Debrecenben Kórház-Rendelőintézet viseli a nevét. (Hajdúszoboszló, 1860. jan. 4. – Debrecen, 1931. nov. 26.) 1885-től debreceni tisztiorvos, 1893-tól kórházi igazgató főorvos. 1896-ban a debreceni bábaképző intézet, később a gyermekmenhely igazgatójaja. 1915-től tevékenyen részt vett a debreceni egyetem klinikáinak tervezésében. Nagy érdeme és döntő szerepe volt abban, hogy az 1912. évi XXXVI. törvény kimondta a négykarú (hittudományi, jog, bölcsészet, orvosi) egyetem felállítását Debrecenben. Ő lett az egyetem építésének kormánybiztosa. 1914-ben egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. Már zajlott az I. világháború, amikor 1916-ban az orvosi egyetem alapkövét elhelyezték. Őt nevezték ki a Debreceni Egyetem Orvosi Kara legelső orvosprofesszorának, egyetemi nyilvános rendes tanárnak. Ugyanakkor a bábaképző intézetben működő szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgató tanára lett. 1919?20-ban az egyetem rektora. Az 1930. évben nyugalomba vonult. Közben elveszítette feleségét és egyetlen leányát. A Poroszlai úton lévő otthonában egyedül élt elhagyottan. Debrecenben halt meg 1931. november 26-án. Több mutatása
169
éve
1857 – Megszületett Charles Scott Sherrington angol neurofiziológus, a szinapszis fogalmának megalkotója, aki felfedezte a fájdalmat jelző idegvégződéseket.
1932-ben Edgar Adriannal közösen orvosi Nobel-díjat kapott az idegsejtek funkcióira vonatkozó felfedezéseiért. Ő alkotta meg a "szinapszis" kifejezést, munkássága alapvetően formálta a modern neurofiziológia tudományát. Kimutatta, hogy az állati viselkedés nem csupán független reflexek sorozata, hanem az agy összefogott működésének az eredménye. Felfedezte a fájdalomérzékelésért felelős idegvégződéseket, és számos reflexet, mint például a Liddell-Sherrington és Schiff-Sherrington reflexeket. Sherrington nevét viseli a róla elnevezett törvény is, amely szerint amikor egy izom megfeszül, a vele ellentétes izom elernyed. Eredményei kulcsszerepet játszottak az idegélettan fejlődésében. Életműve nemcsak tudományos szempontból jelentős: tanítványai közül többen is Nobel-díjat nyertek, és ő maga is kiemelkedő tanár volt. Emellett irodalmi tevékenységet is folytatott, például 1924-ben verseskötetet adott ki. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, és gyakran adakozott múzeumoknak és könyvtáraknak. Több mutatása
174
éve
1852 – Meghalt Ada Lovelace grófnő, matematikus és író, az első számítógépes program megírója.
Születési neve Augusta Ada Byron, ő Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke. Főként arról volt ismert, hogy leírást készített a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez, az analitikai számolóműhöz. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így az első számítógép-programozónak tekinthető, de hozzájárulásának mértéke vitatott. 1842–1843-ban Ada kilenc hónap alatt lefordította Luigi Menabrea olasz matematikus írását Babbage új gépének, az Analytical Engine-nek a tervéről. Jegyzeteket is fűzött a műhöz, részletesen leírta, hogyan lehet Bernoulli-számokat számítani a gép segítségével. Történészek szerint ez a világ legelső számítógépes programja. Babbage és Ada levelezése azt mutatja, hogy a programokat Babbage írta, de Ada írásaiban előfordul a gép használatának néhány olyan lehetősége, amelyet Babbage sosem tett közzé, például hogy „a gép képes lehet bármilyen összetettségű zenedarabok komponálására”. 1980. december 10-én - a születésnapján - az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma elfogadta az új Ada programozási nyelvet, melyet Adáról neveztek el. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható. Több mutatása
116
éve