November 24.
Emma névnapja

November 24.

35 éve

★ Kiemelt esemény

1991 – 45 éves korában, londoni otthonában elhunyt Freddie Mercury, a Queen énekese.

Eredeti nevén: Faroukh Bulsara Mercury együttese, a Queen 1971-től dolgozott együtt. Első albuma 1973-ban jelent meg. Hírnevét az 1975-ben kiadott "One Night at the Opera" című nagylemezzel és az azon szereplő"Bohemian Rapsody" című dallal alapozta meg.Élete végéig dolgozott, s az 1991 elején megjelent "Innuendo" című lemez ugyanúgy listavezető lett, mint az együttes sikerszámaiból összeállított örökzöld lemez. A botrányairól is közismertté vált sztár - énekes egyébként iráni származású volt: családjával az indiai Bombay - n át került Londonba, ahol először grafikusművészi diplomát szerzett. AIDS végzett vele. Több mutatása

Teljes esemény 2

Meghalt Zene

208 éve

1818 – Megszületett Schwartzer Ferenc orvos, elmegyógyintézet-tulajdonos, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója.

Teljes nevén: Babarczi Schwartzer Ferenc. Sebészdoktor és egyetemi tanár volt.A Magyarországon felállítandó elmegyógyintézet megszervezése érdekében a Helytartótanács 1848-ban államköltségen kiküldte a német, belga, angol és francia elmegyógyintézetek tanulmányozására. 1848 őszén tervezetet nyújtott be a magyar kormánynak egy állami elmegyógyintézet megszervezezésére és felállítására vonatkozóan.Vácott, 1850-ben magán elmekórházat alapított, amelyet két év múlva áttelepített Budára, a Kékgolyó utcába. A rendezett, világos, napfényes pavilonokból álló intézmény - melyet a köznyelv csak 'svarcer'-nek nevezett - európai hírnévre tett szert, és 1910-ig működött. Intézetében megvalósította a munkaterápiát és megszüntette a kényszerítő eszközöket.Mint a Budai Városi Tanács tagja, részt vett a Lipótmezei Elmegyógyintézet építésének ellenőrzésében, mely az ő javaslata szerint épült fel.A Pesten, 1858-ban megjelent 'A lelki betegségek kór- és gyógytana, törvényszéki lélektannal' című könyve az első magyar nyelvű elmekórtani szakmunka. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

176 éve

1850 – Zalatnán megszületett Lukács László, aki 1912-13-ban Magyarország miniszterelnöke volt.

1873-ban a kolozsvári tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, majd hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1874 és 1876 között a győri jogakadémián vállalt tanári állást. 1877-ben, apja halála után, Zalatnán átvette a család aranybányájának vezetését, és a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett a magyarigeni választókerületben. 1887-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a Pénzügyminisztériumban, de hamarosan lemondott állásáról és az abrudbányai választókerületben lett kormánypárti képviselő. 1893-tól pénzügyminiszteri államtitkár volt, 1895-től 1905-ig a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be különböző kormányokban. 1896-tól Eger, 1901 és 1906 között Körmöcbánya kormánypárti országgyűlési képviselője volt. 1903-ban kapott először miniszterelnöki megbízást, de nem vállalta a kormányalakítást. 1906-tól 1910-ig, a koalíció kormányzása idején visszavonult a politikai élettől. A koalíció bukása után ismét miniszterelnöknek jelölték, de kinevezése ismét meghiúsult az ellenzék heves ellenállásán. 1910. januárjától 1912. áprilisig gróf Khuen-Héderváry Károly második kormányának pénzügyminisztere, valamint 1911. májusától októberig kereskedelemügyi miniszter is volt. 1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt vezére és pártja programjával a nagyenyedi választókerület országgyűlési képviselője volt. Khuen-Héderváry kormányának bukása után, 1912.04.22-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A pénzügyekhez kitűnően értett, de nem rendelkezett átfogó kormányzati elképzeléssel, fenntartási nélküli végrehajtója volt gróf Tisza István politikai akaratának. Az általános, egyenlő és titkos választójog megakadályozását célzó választójogi törvényjavaslatával kiváltotta az ellenzék, a baloldal és a nemzetiségek heves támadásait. Ebben a politikai helyzetben, 1913 tavaszán vádolta meg Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő a miniszterelnököt, és "Európa legnagyobb panamistájá"-nak nevezte. Állítása szerint 1910-ben Lukács László pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát kapott a Magyar Banktól állami megrendelések biztosításáért cserébe, amelyet választási célokra használt fel. A miniszterelnök rágalmazási pert indított Désy ellen, akit a bíróság első fokon el is ítélt, de a királyi tábla megsemmisítette az ítéletet. A másodfokon eljáró budapesti törvényszék bizonyítottnak találta a vádakat, így felmentette a képviselőt. Lukács az ítélet után, 1913.06.10-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről. 1918-19-ben, a forradalmak és a Tanácsköztársaság idején zaklatásoknak volt kitéve, 1920-ban ismét visszavonult a politikai élettől, de a Nemzeti Társaskör és a Nemzeti Polgári Párt elnökeként nem szakadt el tőle teljesen. 1921-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja volt, 1927-ben Horthy Miklós kormányzó kinevezte örökös felsőházi taggá. 1896-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1899-ben a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

168 éve

1858 – Megszületett Marie Bashkirtseff ukrán származású francia festőnő, szobrász, írónő.

Névváltozatok: Baskircsev Mária, Bashkirtseff Mária, Мария Константиновна Башкирцева. Mindössze 25 évet élt, kiemelkedően tehetséges festő volt. Naplója és levelei révén vált híressé, mely 1887-ben franciául, majd angolul, oroszul és számos más nyelven is megjelent, magyarul 1920-ban. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Alkotás

124 éve

1902 – Megszületett Latabár Kálmán (Latyi) Kossuth-díjas színész-komikus.

Kecskeméten született. Dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán szintén színész. Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő. 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Első filmje 1937-ben készült el. 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi "rögtönzései" sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett. 1937. augusztus 28-án Budapesten feleségül vette Walter Katalint. Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, az eredményes kezelést nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Állapota 1970-ben válságosra fordult, január 11-én végleg eltávozott. Születésének 75. évfordulóján, 1977-ben, Kecskemét Város Tanácsa emléktáblát helyezett el az épületen, mely szülőházának helyén áll. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Magyar Színház

117 éve

1909 – Megszülett Mérei Ferenc pszichológus, pedagógus (Gyermeklélektan, Ablak-Zsiráf).

A műhelyteremtés szándékával gyűjtötte maga köré munkatárait, tanítványait, például Nemes Líviát, Binét Ágnest. Laboratóriuma a magyar pszichológusképzés központjává vált. Binét Ágnes társszerzője volt a nagy sikerű Gyermeklélektan (1970) és az Ablak-Zsiráf című könyveknek. A csoportok belső viszonyait, az egyének csoportban elfoglalt helyét, az egyén szerepeit kutatták szociometriai vizsgálatai. Oktatáspolitikai nézeteit az 1948-ban megírt, de csak 1985-ben megjelent Demokrácia az iskolában című tanulmányában fejtette ki. A gyermekközpontú, cselekvésre, önálló véleményalkotásra nevelő iskola volt az eszményképe. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

94 éve

1932 – Megszületett Jókai Anna, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett író-, és költőnő.

Kossuth-díjas, József Attila-, SZOT- és Pax-díjas. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2014 márciusban a Kossuth nagydíjat, a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetést vehette át.A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.Pályafutását 1956-ban könyvelőként kezdte, majd népművelőként, művészeti előadóként, főkönyvelőként dolgozott, majd magyar-történelem szakos tanár volt. 1986-tól az Írószövetség alelnöke, majd elnökségi tagja volt, 1990 óta elnöke, valamint az Írók Szakszervezetének elnöke is volt rövid ideig. Három drámáját mutatták be. Műveiből: "4447", "Tartozik és követel", "A feladat", "Jákob lajtorjája", "Szegény Sudár Anna" (regények), "Kötél nélkül", "A reimsi angyal", "Jöjjön Lilliputba!" (novellák), "Mi ez az álom?", "A töve s a gallya" (esszék). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom Magyar

91 éve

1935 – Miskolcon megszületett Gyurkó Henrik színész, bábművész (Fülesmackó kalandjai).

Jászai Mari-díjas érdemes művész, aki pályafutását géplakatosként kezdte Diósgyőrött. 1960-tól az Állami Bábszínház tagja. Szerepeiből: Ludas Matyi, János vitéz, Fából faragott királyfi, Petruska, Pagodák hercege, A csodálatos Mandarin, tv-filmen: Fülesmackó kalandjai, A tücsök hegedűje, Aranymadár, Kéménymesék. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Magyar Színház

72 éve

1954 – Budapesten megszületett Eörsi Mátyás ügyvéd, az SZDSZ egyik alapító tagja.

Önéletrajz 1954 november 24-én születettem Budapesten. Középiskolai tanulmányaimat a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban, felsőfokú tanulmányaimat a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyattam, ahol 1979-ben végeztem. 1979-ben a KOMPLEX Külkeresekedelmi Vállalat jogtanácsosa lettem. Ebben az állásában főként kulcsrakész nagyberendezések export-importjának és általában a nemzetközi keresekedelem jogi kérdéseiben tettem szert szakértelemre. 1987-ben megalapítottam az Eörsi & Társai ügyvédi irodát, amely az ország első nemzetközi kereskedelemre szakosodott jogi irodája volt. 2000-ben ügyvédi praxisát abbahagytam, és megalapítottam az ország első mediálásra szakosodott gazdasági társaságát. 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetsége egyik alapító tagja voltam. 1989-ben az EKA (Ellenzéki Kerekasztal) képviseletében részt vettem az ún. Nemzeti Háromoldalú Tárgyalásokon, amelynek során az akkori hatalom és az ellenzék a rendszerváltás alkotmányos szabályait tárgyaltuk. 1989-ben az SZDSZ megbízásából az ún. 4 igenes népszavazáson az országos Választási Bizottság tagja voltam. 1989-től napjainkig az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, 1990-ben és 2001-től az Ügyvivő Testület tagja vagyok. A washingtoni NDI (National Democratic Institute for International Affairs) megbízásából számos külföldi demokratikus rendszerváltásban működtem közre szakértőként, így Albániában, a Balti államokban, Burundiban, Algériában, Maliban, Indonéziában, Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Kirgizisztánban és az izraeli-palesztin béketárgyalásokon. 1990-től az első szabadon választott parlament tagja lettem. 1990-94-ben az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának. Tagja, 1994-97-ig a Külügyi Bizottság elnöke, 1997-98-ban a Külügyminisztérium politikai államtitkára voltam. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális frakciójának főtitkára, a Nyugat-Európai Unió Parlamenti Közgyűlése liberális frakciójának alelnöke vagyok. A Liberális Internacionálé legfelsőbb döntéshozó szervének a Burónak választott tagjává is megválasztottak. Feleségem biológus, három gyermekünk van: Márton, Júlia és Péter, aki a rendszerváltás utáni parlament elsőként megszületett gyermeke. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született

58 éve

1968 – Meghalt Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.

Budapesten 69 éves korában halt meg. Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1949-ben népfőiskolát Budapesten. 1910-től mezőgazdasági munkásként dolgozott, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt a román csapatok ellen, fogságba került, majd a hajmáskéri internálótáborba került. 1920. novemberében tért vissza szülőfalujába, pályafenntartási napszámosként vállalt munkát a MÁV-nál, utána 1931-ig fatelepen dolgozott, majd alkalmi munkás volt. Kapcsolatba került a szakszervezeti mozgalommal, belépett a Földmunkások Országos Szövetségébe és az MSZDP-be. 1930-ban elnöke lett az általa alapított MSZDP szőnyi szervezetének. 1936-ban átlépett az FKgP-be, Komáromban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál kapott állást, az FKgP szervezőtitkárává nevezték ki, és a párt választmányának tagja lett. 1937-ben az FKgP földmunkás tagozatának elnökévé választották, 1939-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja lett. 1939 és 1941 között az almásfüzitői olajfinomítóban dolgozott, majd kubikusként vállalt munkát. 1940-ben elvégezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsának vezetőképző tanfolyamát, 1941-ben a Magyar Parasztszövetség országos titkárává választották, 1943-ban a földmunkás szakosztály elnöke lett. Országos szervezőtitkárként kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. A német megszállás után nem tartóztatták le, sőt a "Kis Ujság" főszerkesztőjeként bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe. Behívták katonának, egy munkaszolgálatos századhoz került és 1945 tavaszán fogságba került. Távollétében beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe az FKgP színeiben, valamint tagja lett a szőnyi kommunista pártszervezetnek is. 1945. augusztusában alelnökként, valamint a Politikai Bizottság és az országos intézőbizottság tagjaként bekerült az FKgP legfelső vezetésébe. Az 1945. novemberi választások után államminiszter, 1946. februárjától decemberig földművelésügyi miniszter, majd 1947. szeptemberig ismét államminiszter volt. 1947. júniusában, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után, az FKgP elnöke lett, a kommunisták politikáját biztosította támogatásáról, megindította az FKgP "reakciós erők"-től való megtisztítását. 1948. áprilisától decemberig ismét a földművelésügyi miniszteri tisztséget töltötte be, 1948 nyarától a kommunisták nyílt diktatúrájának megteremtését támogatta. A Rákosi Mátyás vezette kommunista párt december 10-én miniszterelnökké nevezte ki, nyíltan kiállt a többpárti demokrácia felszámolása mellett. Dobi Istvánnak csak hivatala volt, a hatalom a Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József által alkotott úgynevezett "négyes fogat" kezében volt. Az intézkedések részeseként azonban súlyos felelősség terhelte azért, hogy az ország az 1950-es évek elejére a mélypontra jutott és rendőrállammá vált. 1952.08.14-én Rákosi felmentette a kormányfői tisztségből, Rónai Sándor helyét vette át az Elnöki Tanács élén, a minisztertanács elnöki tisztségét Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára foglalta el. Dobi István az Elnöki Tanács semmiféle hatalommal nem rendelkező elnökeként szó nélkül aláírt minden felmentést és kinevezést, a sokszor tragikus történelmi eseményeknek csak nézője volt. Az 1956. októberi forradalom után nyíltan kiállt a Kádár-rendszer mellett, 1959-ben a belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és a Központi Bizottság tagja lett. 1967.04.14-én nyugdíjazták, majd 1968. júniusában kinevezték az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé, de súlyos betegsége következtében néhány hónap múlva meghalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

38 éve

1988 – Grósz Károly helyett Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a magyar parlament.

1971-ben a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen közgazdász oklevelet szerzett, 1977-ig egyetemi gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus, közben 1974-75-ben a Harvard Egyetem ösztöndíjasa volt. 1977-től az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként, 1981-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) gazdaságpolitikai osztályának munkatársaként, 1983-tól osztályvezető-helyetteseként, 1986-tól osztályvezetőjeként dolgozott. 1987-ben az MSZMP KB tagjává, egyúttal gazdaságpolitikai titkárává választották. 1988.11.24-én kinevezték miniszterelnökké. Kormányzása alatt az ország életében rendkívüli változások mentek végbe. Nyugati típusú, a polgári demokrácia kialakulásához vezető átalakulást ígért. Elfogadta az országgyűlés a gyülekezési és egyesülési jogszabályokat, szabályozta a politikai pártok, szervezetek alakításának feltételeit. Az MSZMP KB 1989. februári ülésén elismerte a többpártrendszer jogosultságát, 1956-ot népfelkelésnek minősítette. 1989. májusában átalakította kormányát, határozottabb lépéseket tett a Nyugat és az egyházak felé közeledéshez, a bős-nagymarosi építkezést leállította, engedélyezte Nagy Imre és mártírtársainak eltemetését. Történelmi jelentőségű lépése volt a kelet-német polgárok Nyugatra távozásának engedélyezése Magyarországon keresztül. Október 8-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezsővel, Pozsgay Imrével és Horn Gyulával új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. A régi MSZMP újjászervezését a konzervatív Grósz Károly és Berecz János tűzte ki célul. Októberben módosításra került az alkotmány, és 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, így az Elnöki Tanács megszűnt, a köztársaság elnöki tisztséget az Országgyűlés elnöke töltötte be ideiglenesen. A pártok működéséről szóló törvényt és az új választójogi törvényt elfogadták, határozatot hoztak az Alkotmánybíróság felállításáról. 1990 elején lemondott pártelnökségi tagságáról arra hivatkozva, hogy kormányfői működését nem támogatta eléggé az MSZP. Március 10-én még aláírták a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt, majd következtek a választások. Március 25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyílták a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990-ben független jelöltként bekerült a parlamentbe, de mandátumáról 1991-ben lemondott, miután megválasztották a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnökévé. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

5 éve

2021 – Meghalt Csűrös Karola színésznő, érdemes művész (Etus a Szomszédok sorozatban).

Születési neve: Csűrös Karolina, beceneve: Karcsi. Horváth Ádám televíziós rendező felesége volt.1959-től a győri Kisfaludy Színház, 1962-től a Madách Színház tagja volt, 1963-tól állandó vendége volt a Bartók Gyermekszínháznak, annak megszűnéséig. Filmjeiből: Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tündérlaki lányok, Szomszédok (teleregény), szerepeiből: Rozika (Móricz: Úri muri), Adela (García Lorca: Bernarda Alba háza), Achard: A bolond lány, Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Nő Magyar Színház