4163
éve
Tudomány kategória
40
éve
1986 – Meghalt Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas orvos és kutató, a C-vitamin felfedezője.
Az amerikai Woods Hallban halt meg. Szent-Györgyi Albert 1917-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, majd Európa több városában tanult biológiát, élettant, gyógyszertant, illetve fizikát és kémiát. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Miután második doktorátusát megszerezte Cambridge-ben, 1931-től újra Magyarországon dolgozott, és a szegedi tudományegyetemen növényekből próbálta kivonni a korábban felfedezett anyagot. Végül a paradicsompaprikával folytatott kísérletei során azonosította a hexuronsavat a C-vitaminnal, és segítségével a paprikából kiinduló C-vitamin gyártásának módszerét is kidolgozták Szegeden. A témakörben folytatott kutatásaiért 1937-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat. 1947-től kezdve az Egyesült Államokban élt, és főként az izomműködés, a rosszindulatú daganatok, valamint a sejtszintű szabályozás területén folytatott kutatásokat. Több amerikai egyetemnek volt igazgatója vagy professzora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1987-ben vette fel a nevét. Több mutatása
107
éve
394
éve
1632 – Megszületett Anton van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, a hímivarsejtek felfedezője.
Delftben született. Főbb felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai. A neves tudós, aki mikroszkópos vizsgálataival lendítette előre a természettudományt, egy textilkereskedő alkalmazottjaként dolgozott könyvelőként és pénztárosként. Kutatásait szabad idejében végezte. Tudományos előképzettség nélkül, saját maga fejlesztette ki és készítette el mikrószkópjait, amelyekkel a növényi, állati és emberi szöveteket vizsgálta. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. Feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit, és elsőként fedezett fel addig ismeretlen apró élőlényeket a vízben és a levegőben. Az élő szervezetek fejlődéséről alkotott véleménye szerint a fejlődés csupán a csírában már létezett részek kibontakozásából áll. Mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit csak Louis Pasteur fejlesztette tovább. 1673-1674-ben fedezte fel a vörösvérsejteket, 1674-ben az infusoriákat, 1677-ben a baktériumokat és a hímivarsejteket, 1682-ben pedig a harántizmok hisztológiai szerkezetét. Több mutatása
425
éve
1601 – Meghalt Tycho de Brahe dán csillagász, akinek megfigyeléseit Kepler dolgozta fel.
Teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup). Eleinte főleg horoszkópokat készített, megjósolta I. Szulejmán halálát. Egy 1577-ben feltűnt üstökös pályáját számította ki, és bizonyította, hogy a "hajas csillag" nem légköri jelenség, és hogy a Holdon kívül nincsenek "héjak" amikre a bolygók rögzítve lennének, valamint egy másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát. Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti átmeneti jellegű volt. 1588-ban kinyomtatott, De mundi aetherei recentioribus phaenomenis (Az éteri világ új jelenségeiről) című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának. Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel, ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét. A két csillagásznak közös szobra látható Prágában, ahol dolgoztak. Több mutatása
119
éve
379
éve
1647 – Meghalt Evangelista Torricelli itáliai fizikus és matematikus.
Galilei halála után örökölte hivatalát: ő lett a toszkánai nagyherceg udvari matematikusa, illetve a firenzei akadémia matematikaprofesszora. Elsőrendű lencsecsiszolóként jelentős külön jövedelemre tett szert. Felfedezései nagy hatással voltak a tudományra a szabadesés és hajítás törvényszerűségeiről. róla elnevezett tétel kimondja, hogy egy folyadék tartályból való kiáramlásakor az áramlási sebesség arányos a folyadékoszlop magasságának négyzetgyökével, vagyis nem függ a folyadék milyenségétől. Nagymértékben hozzájárult a differenciálszámításkialakulásához is. Továbbfejlesztette Galilei távcsövét és egy egyszerű, de hatékony mikroszkópot talált fel.Ő volt az első, akinek hosszabb ideig sikerült vákuumot fenntartania. helyesen magyarázta a szél keletkezését a légkörben jelenlevő hőmérséklet- és nyomáskülönbségekkel.Torricelliről nevezték el a nyomás egyik fizikai mértékegységét. (1 torr=133,3 pascal.) Az ő nevét viseli egy holdkráter, valamint a 7437-es aszteroida is. A levegő nyomását ő mérte meg először. Több mutatása
50
éve
1976 – Meghalt Raymond Queneau francia író, költő, esszéista, matematikus.
Queneau a francia avantgárd egyik különleges alkotója volt. 10 éves korában kezdett írni. 1920-ban a Sorbonne-on tanult, és 1924-ben filozófiatörténeti diplomát szerzett. 1929-ben a szürrealistákhoz csatlakozott. Több mutatása
148
éve
1878 – Megszületett, és 67 év múlva ugyanezen a napon halt meg Sztamen Grigorov bolgár orvos, mikrobiológus, a joghurtkészítéshez használt baktérium felfedezője.
Teljes nevén: Sztamen Gigov Grigorov, bolgárul Стамен Гигов Григоров. Felfedezte a joghurtkészítésben használt Lactobacillus bulgaricus baktériumot és új eljárásokat dolgozott ki a tuberkulózis gyógyítására. Több mutatása
38
éve