Ma Miksa névnapja van

Tudomány kategória

215 éve

1811 – Megszületett Albert Ferenc csillagász, az egri csillagtorony igazgatója és a Líceum tanára.

Klagenfurtban született. Bölcsész, királyi tanácsos, az egri érseki csillagvizsgáló igazgatója és Heves megye tanfelügyelője volt. Apja 1814-ben lett gránátos főhadnagy, aki 1820 körül mint toborzó parancsnok ment Egerbe, ahová fiát is magával vitte. Egerben apjának barátja, Tittel Pál volt a csillagvizsgáló igazgatója ő taníttatta. Amikor Tittel 1824-ben a budai csillagvizsgáló igazgatója lett, magával vitte, és 1825. április 11-én a csillagvizsgálóhoz díjas gyakornokká nevezte ki. Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette. 1835-ben a pesti egyetem bölcseleti karán doktori oklevelet szerzett, 1841-ben pedig az egyetemen a csillagtan, történelem és geodézia rendkivüli tanárává nevezték ki, ahol ezeket ő tanította először magyar nyelven. Egerben halt meg 1883. augusztus 9-én. Több mutatása

Teljes esemény 0

1811. 01. 01. Született Tudomány Magyar

140 éve

1886 – Meghalt hontbagonyi Nyáry Albert a márciusi ifjak egyike, történész, levéltáros, aki elsősorban címertannal foglalkozott.

Teljes nevén: Nyáry Albert Eduárd Ferenc. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A középkori Magyarország történetére, művelődési viszonyaira vonatkozó levéltári források felkutatása és közreadása terén végzett tevékenysége mellett címertani munkássága is jelentős. Több mutatása

Teljes esemény 0

1886. 01. 01. Meghalt Tudomány Magyar

132 éve

1894 – Meghalt Heinrich Rudolf Hertz német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.

Bonn-ban halt meg. 1885-89. között, a karlsruhei műegyetem fizikaprofesszoraként laboratóriumában elektromágneses hullámokat állított elő, s megmérte hullámhosszukat és sebességüket. Kimutatta, hogy rezgésük, visszaverődési, polarizációs, interferenciás törési tulajdonságaik ugyanolyanok, mint a fényé és a hőhullámoké, és csak hullámhosszukban különböznek. Bebizonyította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás. 1887-ben felfedezte a fényelektromos hatást, az ultraibolya sugarak által előidézett elektromos kisüléseket. 1889-ben a bonni egyetem fizikaprofesszora lett. 1890-ben jelent meg könyve, A nyugvó testek elektrodinamikájának alapegyenleteiről, valamint A mozgó testek elektrodinamikája. Munkásságával Hertz vetette meg a rádiótechnika fizikai alapjait. Több mutatása

Teljes esemény 0

1894. 01. 01. Meghalt Tudomány

58 éve

1968 – Christian Barnard végrehajtotta az első olyan szívátültetést, ahol a páciens életben maradt.

Fokvárosban végezte a műtétet. A fehér páciens, Philip Blaiberg testébe egy színes bőrű donor szívét ültette be. A beavatkozás szakmailag sikeres volt, politikailag azonban igen nagy vihart kavart: a dél-afrikai fehér közösség felháborodottan tiltakozott az efféle faji meg nem különböztetés ellen. Philip Blaiberg 19 és fél hónapot élt új szívével. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 01. 02. Érdekes Tudomány

84 éve

1942 – Megszületett Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, jogtudós, az MTA rendes tagja.

Egyetemi tanár, 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között első elnöke. 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. A személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok kutatója, munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében. Több mutatása

Teljes esemény 0

1942. 01. 03. Született Történelem Tudomány Magyar

166 éve

1860 – Megszületett Kenézy Gyula szülész-nőgyógyász, a debreceni egyetemi klinikák tervezését irányította.

Debrecenben Kórház-Rendelőintézet viseli a nevét. (Hajdúszoboszló, 1860. jan. 4. – Debrecen, 1931. nov. 26.) 1885-től debreceni tisztiorvos, 1893-tól kórházi igazgató főorvos. 1896-ban a debreceni bábaképző intézet, később a gyermekmenhely igazgatójaja. 1915-től tevékenyen részt vett a debreceni egyetem klinikáinak tervezésében. Nagy érdeme és döntő szerepe volt abban, hogy az 1912. évi XXXVI. törvény kimondta a négykarú (hittudományi, jog, bölcsészet, orvosi) egyetem felállítását Debrecenben. Ő lett az egyetem építésének kormánybiztosa. 1914-ben egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. Már zajlott az I. világháború, amikor 1916-ban az orvosi egyetem alapkövét elhelyezték. Őt nevezték ki a Debreceni Egyetem Orvosi Kara legelső orvosprofesszorának, egyetemi nyilvános rendes tanárnak. Ugyanakkor a bábaképző intézetben működő szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgató tanára lett. 1919–20-ban az egyetem rektora. Az 1930. évben nyugalomba vonult. Közben elveszítette feleségét és egyetlen leányát. A Poroszlai úton lévő otthonában egyedül élt elhagyottan. Debrecenben halt meg 1931. november 26-án. Több mutatása

Teljes esemény 0

1860. 01. 04. Született Tudomány Magyar