Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

107 éve

1919 – Meghalt idősb. mezőkomáromi Entz Géza biológus, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja majd igazgatója.

Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul. Az MTA levelező tagja (1883), az MTA rendes tagja (1890), az MTA igazgatója (1909). Fia ifj. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár. Több mutatása

Teljes esemény 0

1919. 12. 04. Meghalt Tudomány Magyar

14 éve

2012 – Meghalt Gerle János építész, építészettörténész, szakíró, a magyar szecesszió kutatója, az Országépítő folyóirat főszerkesztője.

A Fővárosi Levéltár részére rendezte Ybl Miklós hagyatékát, rendszeresen publikált a historizáló és a szecessziós építészetről. Az 1980-as évek elejétől meghatározó szerepet vállalt a főváros épített örökségének védelmében. 1990-ben jelent meg legfontosabb – a korszak kutatásában máig alapvető – műve: A századforduló magyar építészete Makovecz Imrével és F. Kovács Attilával közösen, de alapvetően az ő kutatásain alapulva. Szerepet vállalt építészeti kiállítások rendezésében is. Több mutatása

Teljes esemény 0

2012. 12. 04. Meghalt Tudomány Alkotás Magyar

35 éve

1991 – Meghalt Stewart Francis Alexander alezredes, amerikai katonai orvos, aki mustárgázmérgezést kezelve véletlenül felfedezte a ma használt kemoterápia alapjait.

A vegyi fegyverek hatásainak felismerése volt a szakterülete. 1943 decemberében német légitámadás során történt robbanás áldozatainak ellátására vezényelték ki. Az első világháborúban elhíresült, rendkívül mérgező mustárgáz szállítmány egy amerikai hajó fedélzetén felrobbant, amely súlyos vegyi szennyezést okozott. A mustárgázzal érintkező 628 ember közül 83-an haltak meg. Alexander felfedezte, hogy a vegyi anyag az olajjal keveredve felszívódott a katonák bőrén keresztül. Kutatásai kimutatták, hogy a mustárgáz súlyosan károsította a fehérvérsejtek termelődését, ami megalapozta a későbbi kemoterápiás kezeléseket.A szövetségesek kezdetben tagadták a gáz jelenlétét. A mustárgáz és más vegyi fegyverek használata az első világháborúban elterjedt, de az 1925-ös genfi jegyzőkönyv és az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény betiltotta ezek fejlesztését, gyártását és felhasználását, helyenként és időnként még utána is használták hadi célokra. Alexander jelentését titkosították, felfedezései máig hatással vannak az orvostudományra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1991. 12. 06. Meghalt Történelem Tudomány