Tudomány kategória
182
éve
126
éve
1900 – Megszületett dr. Telkes Mária magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője.
A biofizikus, aki feltalálta az első hazai szolár rendszert, Magyarországon nőtt fel, és az Egyesült Államokba költözött 1925-ben. Telkes amerikai állampolgár lett, és csatlakozott a Westinghouse Electric kutatómérnökeként az energiaátalakítás területhez. Kutatási területe a hőenergia elektromos energiává változtatása lett. Több mutatása
138
éve
1888 – Megszületett Obermayer Ernő, Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, aki fűszerpaprikát nemesített.
Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. Az MTA levelező tagjává választotta (1953).
209
éve
1817 – Meghalt Kitaibel Pál botanikus, kémikus, természettudós, a Kárpát-medence "tudományos felfedezője".
Foglalkozott Magyarország állatvilágával, ásványaival és ásványvizeinek vizsgálatával. Figyelme kiterjedt a meteorológiai viszonyokra és a táj ökológiájára is.Budapesten utcanév őrzi emlékét. Több mutatása
76
éve
1950 – Meghalt Wald Ábrahám matematikus, statisztikus, aki a "túlélési torzítást" fedezte fel sérült katonai repülőgépeket elemezve.
Indiában halt meg repülőgépszerencsétlenségben. A döntéselmélet, a geometria, az ökonometria fejlesztésében vett részt, lefektette a statisztikában aszekvenciális analízis alapjait. A II. Világháborúban megsérült repülőgépeket elemezve hívta fel a figyelmet arra, hogy a visszatért, de sérült repülőgépeknek azokat a részeit kell megerősíteni, amelyek _nem_ szenvedtek sérülést, mert azok a gépek, amelyek ezeken a helyeken sérültek, azok nem tértek vissza. Ezt a logikai tévedést azóta "survivalship bias" (túlélési torzítás) néven nevezik. Több mutatása
12
éve
2014 – Meghalt R. Várkonyi Ágnes, Széchenyi-díjas történész, művelődéstörténész, az MTA rendes tagja.
Férjezett nevén: Ruttkay Kálmánné. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt. Több mutatása
480
éve
1546 – Megszületett Tycho de Brahe dán csillagász, akinek megfigyeléseit Kepler dolgozta fel.
Teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup). Eleinte főleg horoszkópokat készített, megjósolta I. Szulejmán halálát. Egy 1577-ben feltűnt üstökös pályáját számította ki, és bizonyította, hogy a "hajas csillag" nem légköri jelenség, és hogy a Holdon kívül nincsenek "héjak" amikre a bolygók rögzítve lennének, valamint egy másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát. Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti átmeneti jellegű volt. 1588-ban kinyomtatott, De mundi aetherei recentioribus phaenomenis (Az éteri világ új jelenségeiről) című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának. Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel; ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét. A két csillagásznak közös szobra látható Prágában, ahol dolgoztak. Több mutatása
126
éve
1900 – A kvantummechanika születése.
Max Planck német fizikus a berlini Fizikai Társaság előtt beszámol azon felismeréséről, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Több mutatása
64
éve
37
éve