73
éve
Tudomány kategória
97
éve
123
éve
1903 – Megszületett Raymond Queneau francia író, költő, esszéista, matematikus.
Queneau a francia avantgárd egyik különleges alkotója volt. 10 éves korában kezdett írni. 1920-ban a Sorbonne-on tanult, és 1924-ben filozófiatörténeti diplomát szerzett. 1929-ben a szürrealistákhoz csatlakozott. Több mutatása
104
éve
1922 – Meghalt Chernel István ornitológus, a magyar királyi madártani intézet főnöke, aki 1902-ben megszervezte a Madarak és Fák napját.
Teljes nevén: Chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek. Miniszteri tanácsos, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja volt. Az Országos Állatvédő Egyesület alelnökeként 1902-ben megalakította annak kőszegi fiókegyesületét, aminek fő feladata a gyakorlati madárvédelem (fészekodúk készítése, kihelyezése, a madarak téli etetése stb.) volt. Ő honosította meg hazánkban a madárodúkat és madáretetőket, amelyiket először a háza körüli parkban helyezett el. Úgyszintén 1902-ben az amerikai "Day Birds" mintájára megszervezte Kőszegen a madarak és fák napját. Több mutatása
85
éve
85
éve
83
éve
1943 – Meghalt Ifjabb mezőkomáromi Entz Géza zoológus, az MTA tagja, aki a Balaton biológiáját vizsgálata.
Apja id. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár.
314
éve
1712 – Megszületett Bod Péter református lelkész, történész, író, aki először írta le magyarul az ünnepek eredetét, megtartásuk módját.
Korának legnagyobb magyar tudósa. Sokoldalú tudományos munkássága kiterjedt a teológiára, egyházjogra, egyháztörténetre, történelemre, nyelvtudományra és irodalomtörténetre. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyháztörténet (Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája) és az ünnepek eredetéről, megtartásának módjáról szóló első magyar nyelvű munka (Szent Heortokrátes). Az irodalomtörténet szempontjából legfontosabb műve a Magyar Athenascímű, 1766-ban megjelent lexikon, amely több mint ötszáz magyar írót mutat be. Több mutatása
169
éve
1857 – Megszületett Heinrich Rudolf Hertz német fizikus, az elektromágneses hullámok felfedezője.
1885-89. között, a karlsruhei műegyetem fizikaprofesszoraként laboratóriumában elektromágneses hullámokat állított elő, s megmérte hullámhosszukat és sebességüket. Kimutatta, hogy rezgésük, visszaverődési, polarizációs, interferenciás törési tulajdonságaik ugyanolyanok, mint a fényé és a hőhullámoké, és csak hullámhosszukban különböznek. Bebizonyította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás. 1887-ben felfedezte a fényelektromos hatást, az ultraibolya sugarak által előidézett elektromos kisüléseket. 1889-ben a bonni egyetem fizikaprofesszora lett. 1890-ben jelent meg könyve, A nyugvó testek elektrodinamikájának alapegyenleteiről, valamint A mozgó testek elektrodinamikája. Munkásságával Hertz vetette meg a rádiótechnika fizikai alapjait. Több mutatása
50
éve