137
éve
Tudomány kategória
142
éve
1884 – Megszületett Novobátzky Károly, Kossuth-díjas fizikus.
Világszínvonalon szervezte meg az elméleti fizika oktatását. Tudományos kutatásaival a Kirchhoff-féle elméletet fejlesztette tovább.
99
éve
1927 – Megszületett Obádovics József Gyula matematikus író, aki a legismertebb matematika tankönyveket írta, és a számítástechnika oktatásának terjesztésén is dolgozott.
Természettudományi, műszaki doktor, a matematika tudományok kandidátusa. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezető egyetemi tanára, a Scolar Kiadó társalapítója. 32 könyv, 30 egyetemi jegyzet, 52 tudományos publikáció szerzője. A magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője. Legismertebb könyve a nemzedékek által használt és rengeteg kiadást megért, Matematika c. közép- és felsőfokú ismereteket tárgyaló matematika-tankönyv, amelyet csak „az Obádovics” néven emlegetnek. Fikciós műveket is alkot, Sámán Simon álnéven. Nyugalomba vonulása után Julius J. Coach néven erotikus regényeket is megjelentetett. Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Arthur Kornberg amerikai biokémikus.
1959-ben Ochoával megosztva a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott "a ribonukleinsav és a dezoxiribonukleinsav biológiai szintézise mechanizmusának felfedezéséért". Több mutatása
87
éve
1939 – Meghalt Edmund Beecher Wilson amerikai zoológus és genetikus, aki az XY kromószómarendszert dolgozta ki. Tőle függetlenül egy másik amerikai tudós, Nettie Stevens is felfedezte ugyanezt.
A kutatásaikat egymástól függetlenül végező Nettie Stevens az egyik első amerikai nő volt, akinek tudományos munkáját elismerték. 1905-ben egymástól függetlenül írták le az nemet meghatározó XY rendszert, illetve kromoszómarendszer alapját. Edmund Beecher Wilson továbbfejlesztette a rendszert és 1907-ben ő írta le először a ma B-kromoszómáknak nevezett kromoszómákat. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Budó Ágoston Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár.
A molekulafizikával foglalkozott, egy évig Debye professzor mellett dolgozott. Az oktatás terén is kiválót alkotott, Mechanika című könyve sokáig tankönyv volt. Jelentős még háromkötetes Kísérleti fizika könyve. Több mutatása
118
éve
1908 – Megszületett Keszi Kovács László néprajzkutató.
Elsősorban az erdélyi területeket kutatta, többek között a Ceauşescu-diktatúra éveiben a föld színéről jórészt eltörölt kolozsvári Hóstát közösségéről írt. Több mutatása
74
éve
1952 – Meghalt Charles Scott Sherrington angol neurofiziológus, a szinapszis fogalmának megalkotója, aki felfedezte a fájdalmat jelző idegvégződéseket.
1932-ben Edgar Adriannal közösen orvosi Nobel-díjat kapott az idegsejtek funkcióira vonatkozó felfedezéseiért. Ő alkotta meg a "szinapszis" kifejezést, munkássága alapvetően formálta a modern neurofiziológia tudományát. Kimutatta, hogy az állati viselkedés nem csupán független reflexek sorozata, hanem az agy összefogott működésének az eredménye. Felfedezte a fájdalomérzékelésért felelős idegvégződéseket, és számos reflexet, mint például a Liddell-Sherrington és Schiff-Sherrington reflexeket. Sherrington nevét viseli a róla elnevezett törvény is, amely szerint amikor egy izom megfeszül, a vele ellentétes izom elernyed. Eredményei kulcsszerepet játszottak az idegélettan fejlődésében. Életműve nemcsak tudományos szempontból jelentős: tanítványai közül többen is Nobel-díjat nyertek, és ő maga is kiemelkedő tanár volt. Emellett irodalmi tevékenységet is folytatott, például 1924-ben verseskötetet adott ki. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, és gyakran adakozott múzeumoknak és könyvtáraknak. Több mutatása
199
éve
1827 – Meghalt Alessandro Volta olasz fizikus, akiről a "volt" mértékegységet elnevezték.
Teljes nevén: Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta Az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.Volta érdemeit még életében méltányolta hazája és a külföld egyaránt. A Societa Italiana, a párizsi Institut és a brit Royal Society tagjává választotta, sőt az utóbbi társulat 1794-ben Copley-éremmel jutalmazta érdemeit. Több mutatása
196
éve
1830 – Megszületett Étienne-Jules Marey francia tudós, aki tudományos céllal mozgásban lévő embereket és állatokat fotózott.
Munkája jelentős szerepet játszott a kardiológia, az orvostudomány, az orvosi műszerek, a repülés, a filmművészet és a laboratóriumi fotózás fejlődésében. A fotográfia úttörője, jelentősen befolyásolta a mozi fejlődését is. Meghatározó szerepe volt különböző grafikai technikák kidolgozásában, melyekkel az emberi test vizsgálatainak eredményeit lehetett megjeleníteni és értelmezni. "Fotópuskájában" az objektív mögött dobtár alakú szerkezet volt, amelyben óramű mozgatott fémkorongot. 1882-ben másodpercenként 12 felvételt készített, az 1888-tól alkalmazott tekercsfilm és a filmet továbbító mechanizmus kifejlesztésével sikerült neki már 1/720-ad másodperceket exponálnia, amivel már gyors mozgásokat, például madarak röptét is tanulmányozni lehetett egymást követő állóképeken. Valódi mozgóképet 1890-ben tudott rögzíteni és visszajátszani, kronofotográfiának (időfényképezésnek) nevezte módszerét. Marey asszisztense a magyar származású Georges Demeny volt, ő látható az egyik legelső, és máig fennmaradt mozgófilmen, amint kimondja a „Je vous aime” és a „Vive la France” mondatokat 1892-ben. Marey többek között zuhanó macskát, repülő madarakat, távolugró és futó embereket fotózott (illletve filmezett) majd elemezve a felvételeket sok újat állapított meg a mozgásról. Több mutatása
1830. 03. 05. Született Érdekes Film/Média Tudomány Technika