Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

224 éve

1802 – Kolozsváron megszületett Bolyai János matematikus.

Az egyik leghíresebb, a legeredetibb gondolkodásúnak tartott magyar matematikus. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely a 20. század fizikai elméleteinek alapja lett. Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz ?majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését.? A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk. Több mutatása

Teljes esemény 0

1802. 12. 15. Született Tudomány Magyar

167 éve

1859 – Megszületett Lazar Markovics Zamenhof lengyel szemorvos, filológus, az eszperantó nyelv megalkotója.

Eredeti nevén: Lazar Markovics Zamenhof (Лазаръ Маркович Заменгофъ) Számos álnevet használt, eszperantósított álneve: Lazaro Ludoviko Zamenho, a leginkább közismert álneve Ludwig, melyet 1905-1917 között használt, lengyelül: Ludwik Łazarz Zamenhof, születési neve: Eliezer Levi Samenhof. Lengyelországban, Bialystokban született, ami akkor a cári Oroszország része volt. Zsidó származású. Mind édesapja, mind apai nagyapja, Fabian Zamenhof nyelvész és nyelvtanár volt. A nyelvnek a Lingvo Internacia (Nemzetközi Nyelv), a tankönyvnek pedig az Unua Libro (Első könyv) nevet adta. Az első könyv oroszul jelent meg, utána pedig eszperantó, lengyel, német és francia nyelveken. Ezek tartalmaztak egy előszót, néhány verset eszperantóul, egy nyelvtani leírást és egy kis szószedetet. Az első könyvet "Dr-o Esperanto" néven adta ki, apósa anyagi segítségével 1887. júl. 26-án. Ebből az álnévből lett a nyelv neve eszperantó. Több mutatása

Teljes esemény 4

1859. 12. 15. Született Tudomány

56 éve

1970 – Szovjet űrállomás szállt le a Vénuszra, és onnan adatokat továbbított.

A Venyera-7 (oroszul: Венера–7) szovjet űrszonda indításra 1970. augusztus 17-én került sor. 127 napos út végén, 1970. december 15-én elérte a Vénusz légkörét. Fékezés után kinyitotta az ejtőernyőjét, és ereszkedés közben 35 percen keresztül mérési adatokat továbbított. Leérkezés után még 23 percig működött, majd elhallgatott. A szondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette. Az akkori ideológiának megfelelően célja az adattovábbításon kívül az volt, hogy eljuttatta a szovjet címert és zászlót a bolygóra. A kapszulát úgy tervezték, hogy legalább 30 percig ellenálljon 180 atm nyomásnak és 540 °C hőmérsékletnek. Ez volt az első űrszonda, amely adatokat közvetített a Vénusz felszínéről. Több mutatása

Teljes esemény 0

1970. 12. 15. Érdekes Tudomány Technika

94 éve

1932 – Megszületett Dr. Jelenits István piarista atya, tanár, aki 70 éven át szerzetes, és 65 éven át pap volt.

1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 12. 16. Született Tudomány Magyar

119 éve

1907 – Meghalt Lord Kelvin skót matematikus, fizikus, természettudós, az abszolút hőmérsékleti skála megalkotója.

Az anyagi minőségtől független hőmérsékleti skála megalkotója. Eredeti nevén: Sir William ThomsonGlasgow-ban, fizikatanárként az egyetemen tanított és kutatott egész életén át. Főképp a hő-, az elektromosság- és a mágnességtan érdekelte. 1848-ban adta ki első nagyobb munkáját, amelyben Carnot hőelméletének alapján bevezette az abszolút hőmérsékleti skálát. 1851-ben megfogalmazta a termodinamika második főtételét. Thomson több kísérletet, mérést James Prescott Joule-lal közösen végzett el. Felfedezték azt a jelenséget, amit később Joule-Thomson-féle jelenségnek neveztek el a fizikusok. Ennek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben lehűlnek, összenyomva pedig felmelegszenek. Kimutatta, hogy a rezgésidő a kapacitástól (C) és az öninduktivitástól (L) függő mennyiség. Tanulmányozta az elektromos jelek hosszú kábeleken való terjedését is, és módszert dolgozott ki a jelek késésének csökkentésére. Enélkül a transzatlanti, tenger alatti távírókábelek megvalósítása lehetetlen lett volna. 1890-ben a londoni Királyi Társaság elnökévé választották. Két évvel később nemességet kapott Lord Kelvin of Largs címmel. Egyetemi tanári állásáról 1899-ben lemondott. Koporsóját a Westminster-apátságban helyezték el, Newton sírhelye közelében. Több mutatása

Teljes esemény 0

1907. 12. 17. Meghalt Tudomány

131 éve

1895 – Meghalt Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.

Irinyi János a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, ahol egyik professzorának kísérlete kapcsán jutott eszébe a hangtalan gyufa megoldása. A megvalósításig több év telt el, de 1836-ban végül szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Ebben az volt az újítás, hogy a gyufafejen a foszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte. Találmányát egy gyufagyárosnak adta el, így szerzett pénzéből pedig Berlinbe ment tanulni a Mezőgazdasági Főiskolára. Hazatérte után megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát. A szabadságharc idején Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, mint elismert kémiai szakembert. A szabadságharc bukása után Irinyi börtönbe került, és szabadulását követően többet nem is foglalkozott politikával. Kémiai tárgyú cikkeket és tankönyveket írt, fontos szerepe volt a magyar kémiai szaknyelv megalkotásában. Öccse Irinyi József hírlapíró, politikus. Több mutatása

Teljes esemény 0

1895. 12. 17. Meghalt Tudomány Magyar