Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

26 éve

2000 – Meghalt Hedy Lamarr, magyar származású amerikai színésznő, feltaláló, aki az ugrókódos adó-vevő rendszert kitalálta.

Eredeti nevén Hedwig Eva Maria Kiesler. Rendkívül szép nő volt, akit sokan utánoztak. Bécsben született, édesapja osztrák, édeasanyja magyar zsidó zongoraművésznő volt. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házi tanítók nevelték. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 1933. augusztus 10-én szülei kívánságára feleségül ment Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. A háború elől amerikába menekült, ahol sikeres színésznő lett. Újra divatba hozta a kalapviseletet, bár Hedy nemcsak a szó szoros értelmében vett kalapot hordott a fején, hanem mindenféle más fejfedőt, turbánt, sálat, kendőt. Számos kalandja és kapcsolata mellett hatszor ment férjhez. Férjei: Fritz Mandl, Gene Markey, Sir John Loder, Teddy Stauffer, W. Howard Lee és Lewis J. Boles. Szomszédjával, a zongorista George Antheilel mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művekkel foglalkoztak. Hedy első férjével töltött ideje alatt alaposan megismerte a fegyvereket, e két ismeretet ötvözve alkották meg torpedóvezérlő találmányukat, a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak, bár matematikailag több eset is lehetséges lett volna. A szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal (United States Patent Office) a 2.292.387-es számon jegyezte be a "Titkos Kommunikációs Rendszer"-t, amely lényege, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen. Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.Díjat is alapított: Hedy Lamarr-díjat, melyet csak nőknek adnak a hiradástechnika területén végzett különleges teljesítményért. Több mutatása

Teljes esemény 0

2000. 01. 19. Meghalt Film/Média Nő Tudomány

95 éve

1931 – Meghalt Boldog Batthyány-Strattmann László főnemes, szemorvos, a "szegények orvosa".

Teljes nevén: Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos. 1915-től herceg, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja. 1902-ben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát Köpcsényben (ma Ausztria). A felírt receptjeit és a szemüvegeket ingyen beváltották a gyógyszerészek és látszerészek, a számlákat minden hónap végén rendezte, vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. A trianoni békediktátum következtében birtokainak többsége a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, saját kastélyában rendezett be kórházát. Naponta 80-100 beteget látott el, sokat operált, felesége volt az asszisztense. A műtétek előtt és közben mindig imádkozott. 11 gyermeket nevelt fel szeretetben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá. Több mutatása

Teljes esemény 0

1931. 01. 22. Meghalt Történelem Tudomány Magyar

235 éve

1791 – Megszületett Gebhardt Xavér Ferenc orvos, az első, aki tanári székfoglaló beszédét magyarul tartotta.

Tanári székfoglaló beszédét 1824. január 10-én, magyarul tartotta. 1824-ben megalapította a himlő elleni védekezés intézetét, mely 1850-től a kormány rendeletével Központi Oltóintézet néven igazgatása alatt működött és az ország orvosait térítésmentes oltóanyaggal látta el. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága kinevezte rendes tagnak. 1840-ben orvosírói és tanári érdemeiért magyar nemességet nyert. Két ízben volt az orvosi kar dékánja. 1857-ben tanácsosi címet kapott, később Ferenc József-renddel tüntették ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

1791. 01. 23. Született Érdekes Tudomány Magyar

119 éve

1907 – Megszületett Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész, stresszkutató, aki a "stressz" fogalmát meghatározta.

Mint a stressz kutatója szerzett világhírt. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature című folyóiratban.Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1907. 01. 26. Született Tudomány Magyar