Ma Marcell névnapja van

Tudomány kategória

17 éve

2009 – A magyar radarcsillagászat napja

Bay Zoltán és munkatársai 1946-os holdradarkísérletének emlékére, 2009. február 6-tól ünneplik.Bay Zoltán magyar fizikus és munkatársai 1946 januárjától, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. laboratóriumában végeztek Hold-visszhang kisérleteket. A munka február 6-án hozott világraszóló eredményt. Azon a napon radarhullámokat küldtek a Holdra, és sikerült felfogniuk a visszaverődött jeleket. Ilyen módon Bay Zoltán az európai kontinensen elsőként Budapestről teremtett kapcsolatot a világűrrel.(John de Witt egy hónappal korábban, 1946. január 10-én, az Egyesült Államokban , Belmarban végzett hasonló kisérletet sokkal jobb technikai körülmények között.)Ettől a naptól számítják a magyar űrkutatás kezdetét.Bay Zoltán 1946. november 18-án, a Magyar Tudományos Akadémián székfoglaló előadást tartott a sikeres Hold-radar kisérletről "Mikrohullámok visszaverődése a Holdról" címmel. Több mutatása

Teljes esemény 0

2009. 02. 06. Tudomány Ünnep Magyar

80 éve

1946 – A magyar Hold-radar-kísérletet során sikeresen kimutatták a Holdról visszaverődő rádióhullámokat. Ez volt az első kísérlet Földön kívüli tárggyal.

Bay Zoltán az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője és csoportja saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A kutatók érdeme a jelösszegzés eljárásának (long-time integration) kitalálása és gyakorlati kifejlesztése, amit a korszerű radarcsillagászat ma is alkalmaz. Ez az esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének.Ez volt az első természettudományos kísérlet, amit Földön kívüli tárgyon végeztek, addig csak megfigyelni tudtak. A kísérlet bebizonyította, hogy a Hold anyagi jellemzőkkel bíró tárgy, meghatározható távolságban a Földtől. Több mutatása

Teljes esemény 0

1946. 02. 06. Érdekes Tudomány Technika Magyar

209 éve

1817 – Megszületett Trefort Ágoston művelődéspolitikus, publicista, miniszter, az MTA elnöke.

Saját önéletrajzában február 7-ét jelöli meg születési dátumként. Az 1817. évi homonnai anyakönyvi bejegyzés szerint február 9-én keresztelték meg. Teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác. Születési hely Homonna, a mai Szlovákia területén.Az 1848-as kormányban államtitkári tisztet töltött be, a szabadságharc leverése után egy ideig külföldön élt, majd hazatérte után visszavonult a politikai szerepléstől. A kiegyezés idején a Deák-párt tagja volt. 1872-től haláláig több kormányban is betöltötte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot, számos művelődéspolitikai intézkedést hozott a közép- és felsőfokú oktatás érdekében. Az 1879. évi népiskola-törvénnyel bevezette a magyar nyelv kötelező jellegű elemi iskolai oktatását. Érdemeket szerzett a magyar műemlékvédelemben, és a Zeneakadémia felállításában. Az MTA tagja, később igazgatója, majd 1885-től 1888-ig elnöke volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1817. 02. 07. Született Tudomány Magyar

13 éve

2013 – Meghalt Tóth József geográfus, a Pécsi Tudományegyetem rektora.

Fő szakterülete a népességföldrajz illetve a településföldrajz. Pécsen létrehozta a Földrajzi Intézetet a Janus Pannonius Tudományegyetemen, amelynek 2005-ig vezetője is volt. Ő volt 1997-től 2003-ig az intézmény rektora, amikor a felsőoktatási integráció részeként létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem. Haláláig a PTE Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék professzora és a Földtudományok Doktori Iskola vezetője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2013. 02. 07. Meghalt Tudomány Magyar

138 éve

1888 – Megszületett Korach Mór Kossuth-díjas vegyészmérnök, a szilikátipar egyik fő fejlesztője, író, festő.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Más néven: Maurizio Korach, 1912–1952 között Olaszországban élt. Miskolcon született. Korach Mór Budapesten, a József Nádor Műegyetemen 1911-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet szerzett, majd 1912-ben kivándorolt Olaszországba. 1925-től a bolognai egyetemen kezdte el a műszaki kémia elméleti alapjainak kidolgozását. 1952-ben tért haza Magyarországra, több intézetben és egyetemen is dolgozott, 1961-ban pedig megszervezte Közép-Európa első Műszaki Kémiai Kutatóintézetét. Tudósként legfőképp a szilikátkémiai technológiában ért el kiemelkedő eredményeket, de tudománypolitikusként, mérnökként, íróként és festőművészként is jó nevet szerzett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1888. 02. 08. Született Tudomány Magyar

72 éve

1954 – Londonban meghalt Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló (Diesel motor, gázturbina).

Jendrassik György a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd a Ganznál kezdett dolgozni. Itt született meg első találmánya, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli Diesel-motor, amelyekkel elindult a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Másik jelentős eredménye a a világ első kis, 100 lóerős gázturbinája. Gázturbináinak gyártására megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő KFT-t. Magyarországon és mintegy 20 külföldi országban közel nyolcvan szabadalmat jegyeztetett be motor- és gázturbinákra vonatkozóan. Több mutatása

Teljes esemény 0

1954. 02. 08. Meghalt Tudomány Technika Magyar

69 éve

1957 – Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.

Neumann János matematikai tehetsége ellenére, bankár apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott. A zsidó származású, bár nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba. Princetonban, a mérnöktovábbképző intézetben matematika-professzor lett, majd részt vett az amerikai atombomba elkészítésében, amely rengeteg számítást igényelt. Egy évvel később már Pennsylvaniában igazgatott egy hadászati számítógép-projektet, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. Neumann ezután haláláig együtt dolgozott ottani kollégájával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének. Neumann élete végéig, halálos betegen is dolgozott; 1957-ben tüdőrákban halt meg.Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1957. 02. 08. Meghalt Tudomány Technika Magyar