137
éve
Tudomány kategória
126
éve
1900 – Megszületett Frédéric Joliot-Curie Nobel-díjas kémikus, atomfizikus.
Eredeti nevén Jean Fréderic Joliot, Curie nevet felesége, Iréne Curie, és annak családja iránti tiszteletből vette fel. Folytatta a Pierre és Marie Curie által elkezdett kutatást, 1934. január 15-én, egy pénteki napon számolt be először barátainak a mesterséges atommaghasadás és a láncreakció működésének felfedezéséről. A következő évben, amikor 35 éves volt, feleségével együtt megkapták a Nobel-díjat, és a Sorbonne rendkívüli professzorává nevezték ki. A II. világháború alatt részt vett az ellenállásban, 1946-ban az akkor alapított Francia Atomenergia Bizottság főbiztosává nevezték ki. 1948-ban az ő vezetésével építették fel az első francia atomreaktort. Tevékenyen részt vett a nemzetközi békemozgalomban, 1950-ben egyik fő kezdeményezője volt a stockholmi felhívásnak, amely elítélte az atomenergia háborús felhasználását. "Minden ember nyomot hagy a Földön" - mondta többször. Több mutatása
83
éve
1943 – Megszületett Mario J. Molina kémiai Nobel-díjas mexikói tudós, aki az ózonlyukat és a klímaváltozást kutatta.
1995-ben kapott kémiai Nobel-díjat megosztva. Témája a légkör kémiája volt, különös tekintettel az ózon keletkezésére és lebomlására.
208
éve
1818 – Megszületett Lenhossék József orvos, anatómus, antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,
A Lenhossék-orvosdinasztia középső tagja, apja Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus, fia Lenhossék Mihály (1863–1937) orvos, anatómus. Unokája Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós. Az aki elsők között végzett mikroszkópos anatómiai, szövettani vizsgálatokat Magyarországon. A bonctani megfigyeléseket, az egyes szervek alaktani jellemzőit tényszerűen rögzítő leíró anatómián túllépve megvetette az emberi szervezet anatómiai sajátosságai és élettani jelenségei között kapcsolatot kereső funkcionális anatómia alapjait. Több mutatása
131
éve
1895 – Megszületett Dudich Endre zoológus, barlangbiológus.
Az ő nevéhez fűződik a magyarországi állatrendszertani és állatföldrajzi oktatás megindítása. Kossuth-díjas.
110
éve
1916 – Albert Einstein közreadta általános relativitáselméletét.
Valójában két elméletről van szó: - az 1905-ben kidolgozott speciális relativitáselméletről, és - az általános relativitáselméletről, amely 1916-ban született meg befejezett formában. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Hámori József, Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke, miniszter.
Kutatási területe az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok voltak, munkássága jelentős az agyi idegek kutatása területén. 1998 és 1999 között az első Orbán-kormány első nemzeti kulturális örökség minisztere. Több mutatása
259
éve
1767 – Monostorapátiban megszületett Varga Márton természettudós, akadémiai tanár.
Alsóbb iskoláit és a gimnáziumot Szombathelyen és Székesfehérváron végezte, majd Győrben bölcseleti tanulmányokat folytatott. Először Komáromban tanított középiskolában, majd a nagyváradi akadémiához nevezték ki természeti és gazdasági tudományok tanárává. Innen 1809-ben a győri akadémiához helyezték át professzornak, majd a zirci apátság jószágkormányzója lett. Akadémiai tanárként sokat tett a természettudományok magyar nyelvű megismertetéséért, háromkötetes tankönyve a XVIII. századi tudományos eredmények magas színvonalú összefoglalása. 1796-tól volt tagja az erdélyi nyelvművelő társaságnak. Mint nyelvművelő is a tudomány szaknyelvének kialakításán fáradozott. Fő művei: A gyönyörű természet tudománya ... I-II. Nagyvárad, 1808.; A csillagos égnek ... Nagyvárad, 1809.; Assertationes ex phisica ... Nagyvárad, 1809. Több mutatása
172
éve
1854 – Megszületett Schafarzik Ferenc geológus, akadémikus, földrengéskutató.
Schafarzik miután végzett a budapesti tudományegyetemen, 1876-82-ig az ásvány-földtan tanszéken tanársegéd, majd a Földtani Intézet geológusa volt. 1891-től a Műegyetemen a technikai geológia magántanára, 1904-től az ásvány-földtani tanszék tanára volt. 1910. és 1916. között betöltötte a Földtani Társaság elnöki, s élete végéig a hidrológiai szakosztály elnöki tisztét. A Magyar Tudományos Akadémiának 1902-ben lett levelező, 1916-ban rendes tagja. Fő munkái Budapest és környéke, a Cserhát és a Déli - Kárpátok földtanára vonatkoztak. Ő vezette be a hazai tudományos földrengéstani megfigyelést, hidrológiai és rendszeres földtani kutatásokat. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Schafarzik-érmet alapított. Több mutatása
140
éve