Február 8.
Aranka névnapja

Február 8.

104 éve

★ Kiemelt esemény

1922 – Megszületett Cliff Young farmer, aki 61 évesen gumicsizmában futva megnyerte az ultramaratont.

Teljes nevén: Albert Ernest Clifford "Cliff" Young 1983-ban nyerte meg a 875 km-es Westfield Sydney-Melbourne ultramaraton versenyt. A többiekhez képest lassan haladt, azonban 5 és fél napon keresztül gyakorlatilag megállás nélkül futott, akkor is, amikor a többiek aludtak. Munkás overalljában és gumicsizmában elsőnek érkezett a célba, 5 nap, 15 óra és 4 perces idejével szinte két teljes napot javítva a pályarekordon. Az első helyezettnek járó 10 ezer dolláros pénzjutalmat azonnal szétosztotta az utána beérkezők között. Hazájában nemzeti hősként tisztelték, szerényen élt és az anyjával lakott, aki egyben az edzője is volt. Futás közben kivette a protézisét, hogy ne zavarja, és a nehéz percekben abból merített erőt, hogy azt képzelte, a juhait hajkurássza. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Érdekes Sport

198 éve

1828 – Megszületett Jules Verne fran­cia író (Utazás a Föld középpontjába, Nyolcvan nap alatt a Föld körül).

Teljes nevén: Jules Gabriel Verne. Az évszám az első francia kiadás éve. Különleges utazásokba tartozó regényei: 1862 – Öt hét léghajón Cinq semaines en ballon 1864 – Utazás a Föld középpontja felé (Voyage au centre de la Terre) 1865 – Utazás a Holdba (De la Terre – la Lune) 1866 – Hatteras kapitány (Les Aventures du capitaine Hatteras) 1868 – Grant kapitány gyermekei (Les Enfants du capitaine Grant) 1870 – Nemo kapitány (Húszezer mérföld a tenger alatt) (Vingt mille lieues sous les mers) 1870 – Utazás a Hold körül (Autour de la Lune) - az Utazás a Holdba folytatása 1871 – Az úszó város (Une ville flottante) 1872 – Három orosz és három angol kalandjai 1873 – A prémvadászok 1873 – 80 nap alatt a Föld körül (Le Tour du monde en quatre-vingts jours) 1875 – A rejtelmes sziget (L'Île mystérieuse) 1875 – A Chancellor 1876 – Sztrogof Mihály 1877 – Fekete Indiák (hangoskönyvként) 1877 – Hector Servadac 1878 – A tizenöt éves kapitány (Un capitaine de quinze ans) 1879 – A bégum ötszázmilliója (Az Acélváros titka) 1879 – Egy kínai viszontagságai Kínában 1830 – A gőzház (Az Acélelefánt) 1881 – Nyolcszáz mérföld az Amazonason ( A jangada) 1882 – A Robinsonok iskolája 1882 – A zöld sugár 1883 – A makacs Keraban (Keraban, a vasfejű) 1884 – A lángban álló szigettenger 1884 – Dél csillaga 1885 – Sándor Mátyás (Mathias Sandorf) 1886 – Egy sorsjegy története 1886 – Hódító Robur 1887 – Észak dél ellen 1887 – Haza, Franciaországba 1888 – Kétévi vakáció 1889 – A névtelen család 1889 – Világfelfordulás (az Utazás a Holdba folytatása) 1890 – Cirkuszkocsival a Sarkvidéken át 1891 – A Franklin kifut a tengerre (Branicanné asszony) 1892 – Várkastély a Kárpátokban 1892 – Bombarnac Klaudius (Egy riporter jegyzőkönyve) 1893 – Senkifia 1894 – Antifer mester csodálatos kalandjai 1895 – Az úszó sziget 1896 – A francia zászló (Face au drapeau) 1896 – Clovis Dandentor 1897 – Jégszfinx 1898 – Az Orinocon fölfelé (A büszke Orinoco) 1899 – A különös végrendelet 1900 – Új hazában 1901 – Város a levegőben (A majmok birodalma) 1901 – Cetvadászok (Jean-Marie Cabidoulin kalandjai) 1902 – A két Kip testvér 1903 – Az Antillák világa 1904 – Véres dráma Livóniában 1904 – A Világ Ura 1905 – A Szahara tengere További regényei és novellái: 1851 – Dráma a levegőben (Un Drame dans les airs) 1852 – Martin Paz (Martin Paz) 1854 – Zakariás mester (Maître Zacharius) 1855 – Telelés Grönlandban (Un Hivernage dans les glaces) 1864 – Chanteleine grófja (Le Comte de Chanteleine) 1871 – Az ostromzáron át Les Forceurs de blocus (hangoskönyvként) 1874 – Ox doktor hóbortos ötlete (Le Docteur Ox); Doktor Ox teóriája címen is (Móra Kiadó 1973, Budapest) MEK 1884 – Híjj-zutty (Frritt-Flacc) 1885 – A Cynthia hajótöröttje (L'Épave du "Cynthia") 1887 – Gil Braltar (Gil Braltar) 1890 – A XXIX. században ( La Journée d'un journaliste américain en 2890) 1905 – Világítótorony a világ végén (Le Phare du bout du Monde) 1907 – Thompson és Társa (L'Agency Thompson et Co) 1907 – Az aranyvulkán (Le Volcan d'or) 1907 – A Jonathan hajótöröttei (Naufreges du Jonathan) 1908 – Az arany meteor (Le Volcan d'or) 1908 – A dunai hajós (Le Pilote de Danube) 1910 – A humbug, avagy: amerikai erkölcsök (Le Humbug. Moeurs américaines) 1910 – Az örök Ádám (L'Éternel Adam) 1911 – Storitz Vilmos titka (Le secret de Wilhelm Storitz) 1914 – A Barsac-expedíció különös története (La Prodigieuse Aventure de la Mission Barsac) 1994 – Párizs a XX. században (Paris au XXe siecle) (a mű 1863-ban készült, részletes keletkezéstörténet a műről készült lapon) Verseskötetei: 1989 - Kiadatlan költemények Ismeretterjesztő művei: 1864-1880 - A Föld felfedezése (Histoire des grands voyages et des grands voyageurs) Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom

A házasság világnapja

1983 óta február második vasárnapja a Házasság Világnapja.A vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó farsangi időszak a klasszikus báli szezon. Mivel ekkor a mezei munkák nem kötötték le az embereket és a mulatozást tiltó böjt sem volt, hagyományosan ez volt a házasságkötések legfőbb ideje is.Magyarországon az 1894-ben hozott XXXI. törvénycikk rendelkezett úgy, hogy érvényes házasságot polgári tisztviselő előtt kell kötni – szemben az addig a kereszténység elterjedése óta egyeduralkodó egyházi házasságkötéssel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

439 éve

1587 – Kivégezték Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt.

A kivégzésre a Fotheringhay kastélyban került sor. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá. Első férje, II. Ferenc francia király halála (1560.12.05.) után Stuart Mária visszatért Skóciába azzal a céllal, hogy az angol koronát megszerezze. VIII. Henrik legidősebb nővérének, Margitnak az unokájaként jogot formált az angol trónra, és I. Erzsébettől biztosítékot akart szerezni arról, hogy ő lesz az örököse. 1567.07.24-én a katolikus Stuart Mária skót királynő (1561-1567) lemondott a trónról egyéves fia, VI. Jakab javára. A kálvinista lordokkal folytatott harcban vereséget szenvedett, így a kálvinizmus bevezetése után, 1568.05.19-én Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette. Angliában ismét kinyilvánította trónigényét és összeesküvésekbe keveredett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Nő

146 éve

1880 – Megszületett Franz Marc festő (Kék ló, Majom).

Teljes nevén: Franz Moritz Wilhelm Marc. A német expresszionizmus egyik legjelentősebb festője, a spirituális absztrakt művészet úttörője. Marc, Kandinszkij és Münter 1911-ben megalapították a Der Blaue Reiter (Kék Lovas) csoportot, melynek elsődleges célja a művészetnek a járulékos elemektől való megtisztítása és az érzelmek közvetlen kifejezése (expresszió) volt. 1912-ben Marc és Kandinszkij kiadták Piper Verlagnál a Kék Lovas Almanachját. A legismertebb művein állatokat ábrázolt idilli környezetben, tiszta, ártatlan energiát sugározva, élénk színekkel. A természet éltető erejét szembeállította az ember pusztító tevékenységével. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás

138 éve

1888 – Megszületett Korach Mór Kossuth-díjas vegyészmérnök, a szilikátipar egyik fő fejlesztője, író, festő.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Más néven: Maurizio Korach, 1912–1952 között Olaszországban élt. Miskolcon született. Korach Mór Budapesten, a József Nádor Műegyetemen 1911-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet szerzett, majd 1912-ben kivándorolt Olaszországba. 1925-től a bolognai egyetemen kezdte el a műszaki kémia elméleti alapjainak kidolgozását. 1952-ben tért haza Magyarországra, több intézetben és egyetemen is dolgozott, 1961-ban pedig megszervezte Közép-Európa első Műszaki Kémiai Kutatóintézetét. Tudósként legfőképp a szilikátkémiai technológiában ért el kiemelkedő eredményeket, de tudománypolitikusként, mérnökként, íróként és festőművészként is jó nevet szerzett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

132 éve

1894 – Megszületett King Wallis Vidor, magyar származású amerikai filmrendező (Háború és béke, Óz, a csodák csodája).

Nagyapja Vidor Károly az 1848-as szabadságharc után menekült Amerikába. 1900-ban, hatéves korában átélt egy hurrikánt, élményéből 1913-ban elkészítette első filmjét Hurricane in Galveston címmel. Utolsó filmje 1980-ban készült, a leghosszabb rendezői karriert (67 év) tudhatta magáénak, amivel bekerült a Guinness rekordok könyvébe.Az Óz, a csodák csodája című film rendezésében részt vett, mikor Victor Fleming átadta a munkát az Elfújta a szél című film miatt, de Vidor nevét nem tüntették fel a stáblistán.Ötször jelölték Oscar-díjra, de nem kapta meg, munkásságát 1979 életműdíjjal ismerték el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

117 éve

1909 – Megszületett Lomb Kató tolmács, fordító, a világ első szinkrontolmácsainak egyike.

Született: Szilárd Katalin. Eredetileg fizikából és kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Kilenc-tíz nyelven tolmácsolt, hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat, egyéb szövegeket további kb. tizenegy nyelven tudta megérteni. Mint fogalmazott, összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt, ezek: angol, bolgár, dán, francia, héber, japán, kínai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán. A nyelvek nagyrészét tanár nélkül, önállóan tanulta meg. Önmagát "lingvistának" nevezte (szembeállítva a "nyelvész" kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból vagy érdeklődésből tanul nyelveket. Vezetéknevét férjétől, Lomb Frigyestől vette át. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Érdekes Nő Magyar

72 éve

1954 – Londonban meghalt Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló (Diesel motor, gázturbina).

Jendrassik György a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd a Ganznál kezdett dolgozni. Itt született meg első találmánya, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli Diesel-motor, amelyekkel elindult a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Másik jelentős eredménye a a világ első kis, 100 lóerős gázturbinája. Gázturbináinak gyártására megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő KFT-t. Magyarországon és mintegy 20 külföldi országban közel nyolcvan szabadalmat jegyeztetett be motor- és gázturbinákra vonatkozóan. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Technika Magyar

71 éve

1955 – Megszületett John Grisham amerikai író. (A cég, A Pelikán-ügyirat)

A Time to Kill (Ha ölni kell) 1989 The Firm (A cég) 1991 The Pelican Brief (A Pelikán ügyirat) 1992 The Client (Az ügyfél) 1993 * The Chamber (Siralomház) 1994 The Rainmaker (A csodatévő) 1995 * The Runaway Jury (Az ítélet eladó) 1996 The Partner (A halott üzlettárs) 1997 The Street Lawyer (Az utca ügyvédje) 1998 The Testament (A végrendelet) 1999 The Brethren (Holló a hollónak) 2000 A Painted House (A festett ház) 2001 Skipping Christmas (Elmaradt karácsony) 2001 The Summons (Végzetes hagyaték) 2002 The King of Torts (Keserű pirula) 2003 Bleachers (Lelátók) 2003 The Last Juror (Az utolsó esküdt) 2004 The Broker (A manipulátor) 2005 The Innocent Man (Az ártatlan ember) 2006 Playing for Pizza (Egy amerikai Pármában) 2007 The Appeal (A fellebbezés) 2008 The Associate (Csapdában) 2008 Ford County 2009 Legismertebb műveiből filmek készültek. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom

69 éve

1957 – Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.

Neumann János matematikai tehetsége ellenére, bankár apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott. A zsidó származású, bár nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba. Princetonban, a mérnöktovábbképző intézetben matematika-professzor lett, majd részt vett az amerikai atombomba elkészítésében, amely rengeteg számítást igényelt. Egy évvel később már Pennsylvaniában igazgatott egy hadászati számítógép-projektet, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. Neumann ezután haláláig együtt dolgozott ottani kollégájával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének. Neumann élete végéig, halálos betegen is dolgozott; 1957-ben tüdőrákban halt meg.Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Technika Magyar

60 éve

1966 – Meghalt Rideg Sándor, Kossuth- és József Attila-díjas író (Indul a bakterház).

1903 febr. 12-én született egy uradalmi cseléd fiaként, gyerekkorát a pusztán élte le. 1919-ben beállt vöröskatonának. A szocializmusba és a proletárdiktatúrába vetett hite egész életét végigkísérte, egy nyíltan kommunista író volt. A tanácsköztársaság bukása után Budapestre költözött, 1925-től kezdve rendszeresen lecsukták. Íróként először 1931-ben jelentkezett. Első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben írta meg, de megjelenésére még jó négy évet kellett várnia. 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A háború után az irodalmi élet központjába került. Egy ideig katonának állt, de komolytalansága, állandó viccelődése és a szabályokra való fittyet hányás azonban alkalmatlanná tette őt erre a feladatra. Társai szerint különösen becsületes és hithű férfi volt, egészen haláláig harcolt az elveiért. Összesen 32-szer volt börtönben rövidebb-hosszabb időre. A stílusa mindmáig különleges és utánozhatatlan, a népmesei elemek és prolihumor jellemzi műveit. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

178 éve

1848 – A Szárd-Piemonti Királyságban Károly Albert, Szardínia királya alkotmányt bocsátott ki.

Forradalmi megmozdulás hatására történt az alkotmány kibocsátása. A képviseleti alkotmány fő vonásaiban az 1830. évi francia alkotmányt követte. Károly Albert bevezette a censusos választójogot és a kétkamarás parlament segítségével működő alkotmányos monarchiát. Tőle várták Itália egy részében az egyesülési küzdelmek megindítását. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

153 éve

1873 – Meghalt Vidróczki Márton, mátrai betyár.

Más változatok szerint a neve Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Félelemmel vegyes tisztelet övezte. Sírja Egerben, a Rókus temetőben van, kopjafa jelöli. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Magyar

142 éve

1884 – Megszületett Komáromi Gizi színésznő.

Megnyitásakor, 1908-ban a veszprémi színház primadonnája volt. Pécsett, Kecskeméten, Munkácson, Békéscsabán szerepelt. 1917-ben tagja volt a frontszínház társ.-ának 1927-ben nyugdíjba vonult. Főbb szerepei: Gábor diák (Huszka J.: Gül Baba); Kukorica Jancs (Kacsóh P.: János vitéz); Cecília (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Szaffi (ifj. J. Strauss: a cigánybáró). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Magyar Színház

120 éve

1906 – Meghalt Maticska Jenő festőművész.

Nagybányán öt elemi iskolát végzett. 1904-05-ben a telet Iványi Grünwald Bélával Rómában töltötte Nagybánya ösztöndíjasaként. Mind tanárai, mind a műértő közönség ígéretes tehetségnek tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható. Legkedveltebb témája a Nagybánya környéki táj. 1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert. Műveivel 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt. Tüdőbetegségben halt meg. Főbb művei: Fagy; A híd utcai református templom; Körmenet; Követválasztás Nagybányán; Csatavázlat 1848-ból; Koratavasz; Táj kunyhóval Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

92 éve

1934 – Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus (Kincskereső kisködmön).

Szegeden halt meg. Szegényparaszt családból származott. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A Szegedi Napló c. lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1902-ben hosszú jegyesség után, Móra Ferenc és Walleshausen Ilonka örök hűséget esküdött egymásnak. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, Szegénysoron). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. 1931-től sokat betegeskedett, egy hónapot a balatonfüredi szanatóriumban töltött. 1932-ben a szegedi egyetem díszdoktorává avatta Móra Ferencet, mely cím régészeti tevékenységének volt köszönhető. 1933-ban Karlovy Varyban gyógykezelték, ugyanezen év augusztusában meg is operálták. Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar

78 éve

1948 – Befejeződött az ötödik Téli Olimpia a svájci St. Moritzban.

A II. Világháború miatt elmaradtak az 1940-es sapporoi és az 1944-es Cortina d’Ampezzo-i téli játékok, St.Moritz pedig 1928 után másodszor is lehetőséget kapott a rendezésre, így az ötödik Téli Olimpia helyszíne is Svájc lett. 28 országból közel 700 sportoló küzdött 7 sportágban 22 versenyszámban. A magyarok remekül szerepeltek ezen az olimpián, ezüstérmet szerzett a Király Ede-Kékessy Andrea műkorcsolyapáros, Király egyéni műkorcsolyázóként a negyedik helyen végzett, és szintén negyedik lett Pajor Kornél gyorskorcsolyázó. A kanadai hokicsapatnak nagy harc árán sikerült visszaszereznie bajnoki címét.Az éremtáblázaton holtversenyben lett első Norvégia és Svédország 4-4 arany-, 3-3 ezüst- és 3-3 bronzéremmel. A svédek minden sífutószámban nyertek, a norvégoknál pedig a korábbi többszörös olimpiai síugró és lesiklóbajnok, Birger Ruud volt a fő meglepetés. 12 év kihagyás után sérülten, csapatvezetőként utazott St. Moritzba, ám nem bírta megállni, hogy ne versenyezzen. Gyakorlatilag felkészülés nélkül indult a síugrósáncra, és így is sikerült ezüstérmet szereznie. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

42 éve

1984 – Megkezdődött a tizennegyedik Téli Olimpia a jugoszláviai Szarajevóban.

49 országból közel 1300 versenyző érkezett a kis jugoszláv városkába, meglepő módon Afrikából és Dél-Amerikából is. Ezen az Olimpián a legeredményesebb versenyző a finn sífutónő, Marja-Liisa Kirvesniemi lett 3 arany- és 1 bronzéremmel, de elsősorban az NDK sportolói taroltak, az éremtáblázat élére 9 arany-, 9 ezüst- és 6 bronzéremmel kerültek. A női gyorskorcsolyázószámok arany- és ezüstérmeit csak keletnémet versenyzők nyerték, és itt csodálhatta meg az egész világ a gyönyörű műkorcsolyázónő, Katarina Witt tökéletes kűrjét. A szovjet jégkorongcsapat visszaszerezte bajnoki címét, kárpótlásul az amerikaiak a Jayne Torwill-Christopher Dean műkorcsolyapárosukat ünnepelhették, akik az olimpiák történetének legmagasabb pontszámával lettek bajnokok, kűrjükre többek közt kilenc darab hatost kaptak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

34 éve

1992 – Megkezdődött a tizenhatodik Téli Olimpia a franciaországi Albertville-ben.

Franciország 1992-ben már harmadszorra rendezhetett Téli Olimpiát. A világ politikai változásainak köszönhetően már minden német sportoló egy csapatba tartozott, a volt Szovjetunió országai Független Államok Közösségeként szerepeltek, Lettország, Litvánia és Észtország pedig önálló államként indult. Az éremtáblázat élén 10 arany-, 10 ezüst- és 6 bronzéremmel Németország végzett. Ezen az Olimpián 24 magyar versenyző indult, a legjobb eredményt az Engi-Tóth jégtáncpáros tudta felmutatni: a hetedik helyen zártak. Ugyan osztrák színekben indult, mégis kicsit magyar siker, hogy a gyorskorcsolyázó Hunyady Emese 3000 méteren bronzérmes lett. 40 év szünet után Norvégia helyreállította renoméját az alpesi számokban: műlesiklásban és szuper-óriás műlesiklásban is ők nyertek. Az óriás műlesiklást Alberto Tomba nyerte, megvédve négy évvel korábban szerzett bajnoki címét. Az albertville-i Olimpia legeredményesebb versenyzője egy volt szovjet sífutónő, Ljubov Jegorova volt: nyert 10 és 15 km-en, valamint a 4x5 km-es váltóban, szerzett továbbá két ezüstérmet is, 5 és 30 km-en. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

24 éve

2002 – Megkezdődött a tizenkilencedik Téli Olimpia az amerikai Salt Lake City-ben.

Salt Lake City olimpiája is teli volt emlékezetes eseményekkel, de a legrégebb óta várt, és talán most sem remélt teljesítmény a kanadai hokiválogatott bajnoki címe volt, ötven év szünet után. Wayne Gretzky, aki játékosként sosem lehetett bajnok, most a válogatott szakmai igazgatójaként ugyanúgy örült a sikernek, mintha ő is a jégen lett volna. További örömre adott okot, hogy a női hokisok versenyét is a kanadaiak nyerték. A játékok egyik nagy meglepetése a spanyol sífutó Johann Mühlegg volt, aki a legnagyobb esélyeseket mindig az utolsó hajrában előzve meg, három számban is olimpiai bajnok lett. A 25 magyar versenyző hét sportágban indult, közülük a legjobb eredményt a műkorcsolyázónő Sebestyén Júlia érte el nyolcadik helyezésével (a versenyt a mindössze 16 esztendős Sarah Hughes nyerte). A korábbi bronzérmes és olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, az osztrák színekben induló Hunyady Emese a 26. helyen zárt, közvetlenül Egyed Krisztina előtt. Az éremtáblázat élén Németország végzett, 12 arany-, 16 ezüst- és 7 bronzéremmel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

17 éve

2009 – Veszprémben gyilkosság áldozata lett Marian Cozma román válogatott kézilabdázó.

1982. szeptember 8-án született. A Dinamo Bukarestben elért sikerei után 2006-ban szerződött Veszprémbe, az MKB Veszprém KC-hez. 2009. február 8-án hajnalban, egy veszprémi lokál előtt Cozmát szíven szúrták, a segítségére siető két klubtársa (Ivan Pešić horvát és Žarko Šešum szerb) is megsérült. Az elkövetőket az osztrák rendőrség még aznap este elfogta. 2011. június 23-án a Cozma-gyilkosság első- és másodrendű vádlottját, Raffael Sándort és Németh Győzőt életfogytig tartó fegyházra ítélték, a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván húszévi fegyházbüntetést kapott. 2012. április 27-én a Raffael és Németh büntetését 18 évre, Sztojkáét 8 évre csökkentették, ami országos felháborodást váltott ki. Emléke: „Arra kérek mindenkit, hogy egy kiszáradt tölgy miatt ne gyújtsuk fel az egész erdőt, hanem ültessünk fákat, hogy új erdő növekedhessen. Ha a kétéves unokám abba a korba ér, elhozom ide, hogy ő is kézilabdázzon.” (Petre Cozma, Marian Cozma édesapja). Az MKB Veszprém örökre visszavonultatta a meggyilkolt sportoló 8-as mezszámát, mint ahogy a Román Kézilabdaszövetség is visszavonultatta Cozma 82-es mezszámát, amellyel a sportoló a román kézilabda-válogatottban játszott. Veszprém és Bukarest díszpolgárává avatta és mindkét városban helyet kapott a szobra. "Szíven szúrt ország" címmel dokumentumfilm készült, Marian Cozma szerepét Czapkó Antal, kedvesét Oroszlán Szonja, Žarko Šešumot Csányi Sándor, Uroš Vilovskit Pindroch Csaba, Ivan Pešićet Szabó Simon alakítja. Készült még egy dokumentumfilm, "Nihil Sine Deo-Isten nélkül semmi: Marian Cozma emlékére" címmel 2009-ben. A szörnyű tragédia következménye szerencsére nem az ellenségeskedés lett, hanem a román és a magyar nép közeledése egymáshoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Sport

13 éve

2013 – Meghalt Kézdy György Jászai Mari-díjas színész, a Szomszédok teleregény Virágh Doktora.

Kórházban halt meg, feltehetően öngyilkosság következtében.A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1962-ben. A Debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1967-ben a Pécsi Nemzeti Színház tagja lett. 1977 és 1978 között a Kecskeméti Katona József Színház színésze volt. 1978 és 1987 között a Nemzeti Színház tagja volt, és játszott vendégként a Játékszínben is. 1987-től 1993-ig a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1993-ban került a Veszprémi Petőfi Színházhoz. Pályája végén szabadfoglalkozású színészként dolgozott. A nagyközönség leginkább a nyolcvanas évek kultikus teleregénye, a Szomszédok Virágh doktoraként ismerte. Kézdy György utoljára az Orlai Produkciós Iroda Esőember című darabjában lépett színpadra a pszichiáter szerepében, a darabot 2010 júniusában mutatták be. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar Színház