64
éve
★ Kiemelt esemény
Február 9.
62
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1964 – Befejeződött a kilencedik Téli Olimpia az ausztriai Innsbruckban.
Az innsbrucki Téli Olimpián be kellett venni az osztrák hadsereg egy részét, az ő dolguk volt ugyanis, hogy a hóhiányos versenyhelyszínekre átcsoportosítsanak 25 ezer tonna havat. 36 országból több mint ezer résztvevő érkezett ausztriai játékokra, ám ez nem akadályozta meg Szovjetuniót abban, hogy újra az éremtáblázat élén végezzen 11 arany-, 8 ezüst- és 6 bronzéremmel. Az előző olimpián is diadalmaskodó szovjet gyorskorcsolyázónő, Lidia Szkoblikova Ausztriában három aranyat szerzett, ezzel az Olimpia legeredményesebb sportolója, és minden téli olimpia legsikeresebb női sportolója lett. Az éremtáblázaton második Ausztria főként egy testvérpárnak, Christine és Marielle Goitschelnek köszönheti helyezését. A nővérek műlesiklásban és lesiklásban utasítottak maguk mögé mindenkit, amelyik számban az egyik első lett, ott a másik második. Magyar vonatkozású siker, hogy a mindössze 14 éves műkorcsolyázónő, Almássy Zsuzsa a tizenhetedik helyen végzett. Több mutatása
47
éve
1979 – Londonban meghalt Gábor Dénes Nobel-díjas villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
Általános tanulmányai után Gábor Dénes először a Műegyetem gépészmérnöki szakán tanult, majd 20 éves korától, 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a műszaki főiskola elektromérnöki tagozatán. Dolgozni is Németországban kezdett, egy nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet munkatársa lett. Itt került kapcsolatba az elektronoptikával és az elektronsugaras berendezésekkel, 1927-ben doktori értekezését a katódsugárcsőről írta. Később a plazmajelenségek vizsgálatával foglalkozott, 1934-benl pedig Angliába települt, ahol a Thomson Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. A holográfia feltalálásához az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette, felismerte ugyanis hogy ha egy tárgyról visszavert hullámok intenzitását, fázisát és amplitúdóját is felhasználhatja, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető. Az optikai holográfia elméletének kidolgozása után a holográfia szélesebb körű elterjedése akkor következett be, mikor 1962-ben felfedezték a lézert. Ez után ugyanis a lézertechnika és a holográfia egyesítésével lehetővé vált a lézerhologramok készítése. Tudományos munkásságáért, elsősorban a hologram felfedezéséért 1971-ben kapott Nobel-díjat. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és több, nemzetközi tudományos szervezetnek is, nevéhez több mint száz szabadalom fűződik. 79 éves korában, Londonban halt meg. Több mutatása
251
éve
1775 – Megszületett Bolyai Farkas, matematikus.
Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20. Diákéveiben megtanulta a német, a francia, az olasz, az angol, a héber és a román nyelvet. Rendkívüli fejszámoló képességével és zenei érzékével is kitűnt, tanárai csodagyerekként kezelték. 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Több mutatása
176
éve
1850 – Megszületett Skuteczky Döme festő.
Eredetileg: Skuteczky Dávid, szlovákul: Dominik Skutecký, névváltozatok: Skutezky, Skutetzky. Bécsben, Velencében, Firenzében és Műnchenben tanult. Bécsben portréfestésből élt, Velencében zsánerképek festéséből élt, majd a besztercebányai munkások, bányászok világát festette és ábrázolta a katonatisztek és a kispolgári szalonok életét is. rendszeresen állított ki a budapesti Műcsarnokban. Több mutatása
155
éve
1871 – Megszületett Howard Taylor Ricketts amerikai patológus, a kiütéses tífuszt okozó baktériumok felfedezője.
A nevét viselő Rickettsia baktériumcsaládot fedezte fel. A rickettsiosis néven ismert fertőző betegségek, például a kiütéses tífusz okozója is ezekhez a baktériumokhoz köthető. Ricketts az általa tanulmányozott betegségekkel fertőződött meg, miközben igyekezett megérteni a fertőzések terjedését. 1910-ben halt meg a tudományos kutatások közben, amikor a foltos lázzal (Rocky Mountain spotted fever) foglalkozott. Több mutatása
133
éve
1893 – Megszületett dr. Bittera Gyula gyógynövénykutató, vegyészmérnők, illóolajgyáros, a tihanyi levendulás alapítója.
Ő gyártott elsőként illóolajat Magyarországon.
104
éve
1922 – Megszületett Komlós János újságíró, író, konferanszié, színigazgató, a magyar politikai kabaré egyik megújítója.
Rózsa Ferenc-díjas, érdemes művész. Több újság hasábjain jelentek meg kritikái, szatirikus karcolatai. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett R. Várkonyi Ágnes, Széchenyi-díjas történész, művelődéstörténész, az MTA rendes tagja.
Férjezett nevén: Ruttkay Kálmánné. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt. Több mutatása
97
éve
1929 – Megszületett Fülöp Viktor, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész.
Legismertebb alakítása a mandarin szerepe Bartók Béla, Csodálatos Mandarin című balettjében Lakatos Gabriella partnereként.
96
éve
1930 – Megszületett Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző.
Karrierje kezdetén a Budapesti Szikra Nyomda üzemi zenekarát vezette. Szinetár Miklós és Ungvári Tamás társaságában az első magyar musical színház alapítója, zenei vezetője volt. Több új magyar zenés dráma létrehozója, zenei szervezője, a Koldusopera, valamint az Egy szerelem három éjszakája és a Mélyvíz dirigense volt. Országgyűlési képviselőként, valamint a magyar szerzői jogvédő szervezet elnökeként is tevékenykedett. A Magyar Állami Operaház igazgatója, majd főzeneigazgatója volt. Számos hazai és nemzetközi zenei versenyen vállalt zsűritagságot, illetve elnökséget. Mindhárom operáját – C’est la guerre (1961), Lysistraté (1962), Bűn és bűnhődés (1969) – bemutatták itthon és külföldi operaházakban is. Kétszer kapott Erkel Ferenc- és Kossuth-díjat. 2005-ben kapta meg a A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, sokoldalú szakmai és közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként. Több mutatása
94
éve
93
éve
1933 – Megszületett Lőrinczy Éva színművésznő.
Klasszikus drámákban és mai tárgyú darabokban egyaránt emlékezetes alakításokat nyújtott. Zenés játékok nõi fõszerpét is szívesen játszotta, vonzó nõiesség, remek karakírozó képesség jellemezte. Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett Fajó János, Kossuth-díjas festőművész.
Kassák Lajos szellemi örököse. A geometrikus kompozíciókat festett világosan szerkesztett, tiszta és derűs színekkel, alkotásai optimizmust sugároznak. Műveire hatással volt a konstruktivizmus, az op-art, a minimal art és az "új geometria" programja. Több mutatása
86
éve
1940 – Heidelbergben megszületett Hubert Burda német lapkiadó és újságíró.
1965-től a Burda GmbH kiadási igazgatója, majd a kiadói részleg társigazgatója volt. 1975-től a "Bunte" magazin felelős szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként dolgozott. Az újságíró iskola igazgatója Münchenben 1979 óta, valamint a Petrarca költészeti díj és az In medias res média-kutatási díj adományozója. 1991-től a "Super Zeitung" és a müncheni ELLE-Verlag GmbH társkiadója, valamint társtulajdonosa az offenburgi Verlag Aenne Burda GmbH & Co.-nak. Több mutatása
83
éve
1943 – Megszületett Kránitz Lajos Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész, Jockey Ewing magyar hangja.
A szomszédok című sorozatban 11 évig szerepelt, ő volt a "Sofőr" Takibácsi barátja. Ismertebb filmszerepei: De kik azok a Lumniczer nővérek?, Legényanya, Szamárköhögés, Keménykalap és krumpliorr, Üvegtigris. Legismertebb szinkronhangjai a Dallas sorozatban "Jockey" Ewing vagy a Halálos fegyverben Danny Glover Magyar hangja. Több mutatása
83
éve
80
éve
1946 – Megszületett Najmányi László, író, díszlettervező, színház- és filmrendező, zenész, képző- és performansz művész.
A '70-es évek avantgárd művészvilágának jelentős alakja, a kommunista blokk első punkegyüttese, a Spions egyik alapítója. Az Internetto, majd az Index újságírója. 1979-től 1996-ig külföldön, 4 kontinensen, 12 országban élt. Több mutatása
79
éve
1947 – Megszületett Erdőss Pál, Balázs Béla-díjas filmrendező (Adj király katonát!).
Az Adj király katonát!, a cannes-i fesztiválon a legjobb első filmnek járó Arany Kamera díjat kapta (1983). Filmjeiben a dokumentarista irányzatot követte, a valóságközeli dokumentarista stílus játékfilmjeiben is megjelenik. Több mutatása
76
éve
69
éve
1957 – Elhunyt vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója.
Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Több mutatása
66
éve
1960 – Megszületett Peggy Whitson amerikai űrhajósnő, aki több utazása során összesen közel 2 évet töltött az űrben, és tízszer tett űrsétát.
Teljes nevén: Peggy Annette Whitson. Az Axiom 4 utazás parancsnoka, melynek egyik résztvevője Kapu Tibor.
55
éve
54
éve
1972 – Megszületett Rózsa Norbert olimpiai bajnok mellúszó.
1992-ben Barcelonában nyert ezüstérmet 100 és 200 méter mellúszásban. 1996-ban Atlantában olimpiai bajnok lett 200 méter mellen. Olimpiai sikerein kívül világbajnokságon és Európa-bajnokságon is sikerült győznie. Több mutatása
52
éve
42
éve
1984 – 69 éves korában meghalt Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki alig 15 hónapig állt az SZKP élén.
Leonyid Iljics Brezsnyev utódja volt. Az Állambiztonsági Bizottság, a KGB egykori elnöke volt, következetesen folytatta elődje bel- és külpolitikáját. 1982. decemberében indított tisztogatási akciója során kicserélték a kormányzati és a gazdasági apparátus több száz funkcionáriusát, KGB-beli bizalmi emberei fontos pozíciókat töltöttek be. Külpolitikai téren látványos leszerelési javaslatokkal állt elő: ha az Amerikai Egyesült Államok lemond a Pershing-2 típusú rakéták és robotrepülőgépek nyugat-európai telepítéséről, akkor a szovjet SS-20-as rakéták számát a francia és a brit atomrakéták számáig csökkenti. 1983. júliusában Helmut Kohl szövetségi kancellárral is leszerelési kérdésekről tárgyalt. Helyébe a 77 éves Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkót választották. Több mutatása
438
éve
225
éve
1801 – Ausztria megkötötte Franciaországgal a lunéville-i békét.
Ausztria Velencét és vidékét az Adigéig, Isztriát és Dalmáciát nyerte.
145
éve
1881 – Meghalt Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író.
A 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. eszme-regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.
136
éve
1890 – Megszületett Jacobus Johannes Pieter Oud holland építész, a De Stijl csoport egyik alapítója.
1918-ban Rotterdam város építészévé nevezték ki. 1922-ben a Bauhausban is tartott előadásokat.
98
éve
86
éve
86
éve
1940 – Megszületett Raj Tamás történész, főrabbi.
Számos könyvet jelentetett meg, többségét azzal a céllal, hogy a zsidó vallást közelebb hozza és megismertesse a más vallásúakkal.
82
éve
1944 – Megszületett Alice Walker amerikai szerző (Spielberg: Bíborszín, forgatókönyv).
"Kedves Jóisten" című Pulitzer-díjas regénye szolgált Steven Spielberg "Bíborszín" című filmje forgatókönyvének alapjául. Az Amerikai Egyesült Államok déli részén játszódó film egy fekete írónő fekete története, amely nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik másodrangúak a feketék társadalmában. "Csak nézd meg magad" - vágja Celie fejéhez a férje, - "nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy". És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: "Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok... De itt vagyok". A dráma két főszereplője, az addig ismeretlen Whoopi Goldberg és az azóta világhírű televíziós műsorvezető, Oprah Winfrey. Steven Spielberg nagy sikerű filmje hívta fel a figyelmet a fiatal Woopi Goldbergre, aki azóta világsztár lett, és jópár Oscar-díj átadás gálaestéjének ceremóniamestere. A rendkívül sikeres filmet 1985-ben tizenegy Oscarra jelölték, musical is készül belőle, amelyet 2004 őszén mutatnak be egy kisebb színházban, majd 2005 elején a Broadway színpadára kerül. Több mutatása
81
éve
66
éve
1960 – Meghalt Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművész, karmester.
Zongora- és zenekari műveket, operákat, szimfonikus és kamarazenét alkotott. Ismertebb szerzeményei: Variációk egy gyermekdalra; Szegedi mise; Amerikai rapszódia Több mutatása
45
éve
1981 – Megszületett Tom Hiddleston, Golden Globe-díj-as angol színész, producer és zenész (Loki).
Teljes nevén: Thomas William Hiddleston
45
éve
1981 – Meghalt Bill Haley, amerikai énekes, gitáros, dalszerző (Rock around the clock).
Eredeti nevén: William John Clifton Haley Jr. Egyike volt az első rock 'n' roll előadóknak bandájával, a Bill Haley & His Cometsszel. Róla nevezték el a 79896 Billhaley nevű kisbolygót. Több mutatása
39
éve
1987 – Meghalt Gazdag Erzsi író, költő, aki kedves és derűs gyermekverseiről ismert.
Eredeti neve: Sebesi Erzsébet. Felnőtt és gyermek verseket is írt. Weöres Sándorfőként ez utóbbiakat méltatta a Nyugat hasábjain, és ezekre figyelt fel Kodály Zoltán is, aki többet megzenésített közülük. Több mutatása
36
éve
35
éve
1991 – Meghalt id. Szlávics László ötvös-, szobrász- és festőművész.
A 20. századi magyar lemezszobrászat egyik elindítója. Az úgynevezett "tiltott" vagy "tűrt" művészek körébe tartozott, alkotásai az avantgárd és a szürrealizmus gondolkodásmódjához köthetőek. Több mutatása
34
éve
1992 – Meghalt Földes Andor magyar-amerikai zongoraművész.
Neve más írásmóddal: Andor Foldes.
20
éve
47
éve