Január 20.
141
éve
185
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1841 – Nagy-Britannia megszerezte Hong Kong szigetét.
Csak 1997-ben került vissza kínai fennhatóság alá.
761
éve
1265 – Először ült össze az angol parlament a Westminster Hallban.
A király először hívta össze az angol parlamentet, amelyen az urak és püspökök mellé meghívta a megyék és városok követeit is, két lovagot minden megyéből és két polgárt minden városból. Ez az első parlament az angol történelemben, melyben a közrend képviselői is ott ültek a főrendek mellett, hogy az államhatalomban részt vegyenek. Több mutatása
756
éve
251
éve
1775 – Megszületett André-Marie Ampère francia fizikus, kémikus, matematikus, az amper mértékegység névadója.
Nevét őrzi az áramerősség SI-mértékegysége, az amper. Ampère a munkásságával új tudományágat teremtett: az elektrodinamikát.
218
éve
1808 – Megszületett Vajda Péter költő, drámaíró, pedagógus, az MTA tagja.
Vajda János költő nagybátyja. Budapesten utca van róla elnevezve.
203
éve
1823 – Megszületett Madách Imre költő, író, ügyvéd, politikus, "Az ember tragédiája" szerzője.
Más források szerint a születésnapja január 21. A reformkor egyik legnagyobb írója. Legkiemelkedőbb alkotása, Az ember tragédiája nemcsak a magyar irodalom egyik gyöngyszeme, de világsikert is aratott. Ismert műve még a Mózes és a Csák végnapjai. Madách Imre Alsósztregován (ma Szlovákiában) született 1823-ban. Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők vezetésével. A hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Figyelemmel kísérte a folyóiratokat, a kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta. Úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain,színház- és koncertprogramjain, megismerkedett az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával, és ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította. 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját a Pesti Egyetemen. 1842. január 16-ától tiszteletbeli aljegyzőként dolgozott. Ez év december 19-én megkapta ügyvédi oklevelét. 1843 elején írta Férfi és nő című drámáját, amelyet 1843 márciusában benyújtott a Magyar Tudományos Akadémia drámapályázatára, de nem nyert díjat. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1846-ban megszületett fia, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén megszületett fia, Aladár. Augusztusban Madách Imrét nemzetőrök szervezésével bízták meg.1848-1849-ben Madách betegsége miatt nem vehetett rész a szabadságharcban. 1849 júliusában az orosz csapatokkal szembeni általános népfelkelésre szólította fel környéke lakosságát. 1851. június 7-én megszületett lánya, Jolán. 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen. 1853. április 2-án megszületett lánya, Anna Borbála. Augusztusában szabadlábra helyezték. A következő év július 25-én elvált feleségétől. 1856 és 1857 között megírta Az ember tragédiája második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között készítette Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát. 1861-ben választási "hadjáratot" folytatott. Röplapjának központi gondolata a francia forradalom eredeti jelszava: "Szabadság, egyenlőség, testvériség". Márciusban országgyűlési képviselő lett. 1862. január 30-án megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. 1863. január 13-án megválasztották az MTA levelező tagjának. 1864 elején írta Tündérálom címen utolsó, befejezetlenül maradt művét. Október 5-én szívelégtelenségben elhunyt. Sírja az alsósztregovai kastély parkjában áll. Több mutatása
167
éve
1859 – Megszületett Louis Madarasz magyar származású amerikai szépíró, betűtervező. Az ő betűi alapján készült a Coca Cola felirat.
Születésének dátuma más források szerint 1859 január 31, vagy 1960 január 31. Lehetséges, hogy születésének napja január 20, és a megkeresztelésének napja január 31. Az év vagy 1859 vagy 1860. Minden idők legtehetségesebb díszítő szépírójának tartják. A Coca Cola gyár másnak tulajdonítja a felirat tervezését, de saját állítása szerint az eredeti tervet ő készítette.Nagyapja, Kisfaludi Madarász László, Kossuth rendőrminisztere volt az 1848-49-es szabadságharcban, ő kezdeményezte a Habsburg ház trónfosztását. A Szabadságharc leverése után a család Amerikába költözött, Madarász Lajos Texasban született. Szülei jó kapcsolatot tartottak fenn az emigrációban élő Kossuth Lajossal, az amerikai kormány és nép tisztelettel tekintett rájuk. Tizenéves korában ismerkedett mag a szépen írt betűkkel és szorgalmas gyakorlással 20 éves kora előtt mesterfokú szépíró lett. Sikeres üzletet működtetett, különleges betűivel írt kártyákat, feliratokat készített, amiket postán rendeltek tőle. Specialitása volt fekete papírra fehér tintával írni. Gyorsan és pontosan dolgozott, sokan megismerték. Számos különböző iskolában tanította művészetét, a Madarász stílusú írást. Színészként Shakespeare darabokban lépett fel. 1889 március 26-án feleségül vette a New York-i Clara Kalisht, gyermekük nem született. Sokat utazott és különböző városokban élt. Az életerős férfi Nevadában tüdőgyulladást kapott, és ugyan még 3 évet élt, de már teljesen nem gyógyult fel. 50 éves korában halt meg 1910. december 23-án. Halála napján még gyönyörű karácsonyi üdvözlőlapot írt. Több mutatása
142
éve
1884 – Mezőberényben megszületett Szilárd (Steiner) Béla, kémikus.
Szilárd Béla 1905-ben doktorált a budapesti tudományegyetem gyógyszerészeti szakán. 1907-től ösztöndíjjal a Sorbonne-on tanult tovább, és közben Madame Curie asszisztenseként dolgozott. 1912-ben önálló kutatólaboratóriumot rendezett be Párizsban. Pár évig Londonban és Madridban is dolgozott, majd 1920-tól újra Párizsban folytatta kísérleteit. 1925-ben megkapta a Becsületrend lovagja címet. Több száz találmány és szabadalom fűződik a nevéhez, foglalkozott többek között fotokémiával, a radioaktív sugárzás biológiai hatásaival, radioaktív gyógyszerekkel és kolloidokkal. Hagyatékát a budapesti Műegyetem levéltára és az MTA Kézirattára őrzi. Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Federico Fellini olasz filmrendező és forgatókönyvíró.
Filmjei: Országúton, Cabiria éjszakái, Az édes élet, Nyolc és fél
105
éve
1921 – Megszületett Majláth Júlia zeneszerző (Nem várok holnapig, Különös éjszaka volt).
Zongoraművésznek tanult, karrierjét azonban 1940-ben bénulásos betegsége félbeszakította. Sok slágerrel gazdagította a magyar könnyűzene repertoárját, dalai, sanzonjai, zenés játékai egységes, félreismerhetetlen stílusban születtek. Lírai hangon, humorral és játékossággal szólt a világhoz és a világról. Dalait olyan művészek adták elő, mint Németh Lehet, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri, Szécsi Pál, Záray Márta és Vámosi János. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett S. Nagy Iván dalszerző, EMeRTon-díjas dalszövegíró (Nekem a Balaton a Riviéra, Reptér, Millió rózsaszál, Csavard fel a szőnyeget).
Hat évtizedes pályafutása során Magyarország egyik legtermékenyebb dalszerzőjévé vált. Felesége Csongrádi Kata színésznő volt.
91
éve
81
éve
75
éve
64
éve
1962 – Budapesten meghalt Buzágh Aladár, kétszeres Kossuth-díjas vegyész.
1925-ben Lipcsébe majd Berlinbe ment tanulmányútra, ekkor kezdett kolloidikával foglalkozni 1925-ben Ostwald mellett dolgozott. Eredménye az Ostwald-Buzágh-féle üledéki szabály. Másik fontos szakterülete a részecskék közötti erőhatások, vagyis az adhéziós erők tanulmányozása volt. Kétszer kapott Kossuth-díjat (1949, 1954). 1943-ban önálló kolloidikai intézetet szerveztek a számára. Több mutatása
57
éve
1969 – Megszületett Molnár Csilla Andrea, az 50 év után újra megrendezett első magyar szépségverseny győztese.
Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait. A szépségversenyre 1985 kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát. Udvarhölgyei Kruppa Judit és Füstös Veronika lettek. (Lásd még: 1985. október 5.) 1986 február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el. (Lásd még: 1986. február 28.) Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek. A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítették a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak, s az egyre szaporodó családi konfliktusok. 1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét. (Lásd még: 1986. július 10.) A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést. Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette - Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el. Halála után két könyv jelent meg: Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós 1986-ban megjelent Szépséghibák c. könyve a hazai szépségipar visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet. Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt! címu, 1987-ben megjelent riportregénye pedig megrázó (kor)dokumentum Molnár Csilla Andrea életének és halálának körülményeiről. Erről a szépségversenyről készített dokumentumfilmet Dér András és Hartai László Szépleányok címmel. Érdekessége, hogy már a verseny kezdetétől, a selejtezőktől kezdve forgattak, s a váratlan tragédia egész más színben tünteti fel az eseményeket. A film az 1987-es magyar filmszemlén, és többek között a mannheim-i filmfesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma Csilla halála után néhány hónappal jelent meg, néhány évre rá pedig Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről - köztük Csilláról is - szobrokat, ún. gipszlenyomatokat készített, ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg (a szoborcsoport címe: Szépségminták). Több mutatása
42
éve
1984 – Meghalt Johnny Weissmüller ötszörös olimpiai bajnok amerikai úszó, színész (Tarzan).
Eredeti nevén: Weissmüller János. Szabadfalun született, ami ma Temesvár város része. Ő volt az első, aki a 100 méteres távot egy percen belül teljesítette. Az öt olimpiai arany (és egy vízilabdában szerzett bronz) mellett ötvenkétszer lett amerikai bajnok, hatvanhét világrekordot úszott.Johnny családja a fiú születési évében vándorolt ki Amerikába, Chicagóban telepedtek le.Johnny, fiatal gyermekként satnya testalkata miatt sokat betegeskedett. Orvosi tanácsra kezdett el úszni, s azt annyira megkedvelte, hogy ideje nagy részét a vízben töltötte. Peter nevű öccsével a Michigan-tó partján úszómesternek álltak, ekkor kezdődött a fiú úszó pályafutása. A kitartó gyakorlás annyira meghozta eredményét, hogy első versenyén, 18 évesen világrekordot javított. Több mutatása
39
éve
1987 – Megszületett Marco Simoncelli olasz motorversenyző.
Karrierjét hétévesen, minimotorozással kezdte. Később az olasz 125-ös bajnokságban indult, majd 2002-ben Európa-bajnok lett. A 250 köbcentiméteres géposztályban 2008-ban világbajnok, 2009-ben harmadik helyezett lett. A Gilera csapatánál versenyzett. 2011. október 23-án Malajziában, versenybalesetben vesztette életét 24 éves korában. Több mutatása
9
éve
2017 – Verona közelében sítáborból hazatérő iskolásokat szállító busz szenvedett balesetet. 18-an haltak meg.
Éjfél körül Verona és Velence között, az A4-es autópályán Verona-kelet lehajtó közelében, a Magyarország irányába tartó autóbusz letért az útról, a szalagkorlátnak hajtott, majd egy autópályahíd pillérének csapódott, végül kigyulladt. Az autóbusz Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által évente megrendezett sítáborból tartott hazafelé, rajta utaztak a gimnázium tanárai, diákjai, egykori diákjai, az egyik tanár családtagjai, valamint két járművezető, összesen 56 fő – 43 fiatalkorú és 13 felnőtt (a két járművezetőt is beleértve). 18 fő vesztette életét, 26-an sebesültek meg. 2021 októberében másodfokon a sofőrt a vád és a védelem peren kívüli egyezségével jogerősen 6 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, amelyet Olaszországban kell letöltenie. A baleset kapcsán több jogszabályt módosítottak, a járművek szigorúbb ellenőrzése mellett előírták, hogy a tanulókat, gyermekeket szállító autóbusz nemzetközi forgalomban 23:00 és 04:00 óra között nem közlekedhet. Több mutatása
414
éve
1612 – Meghalt I. Rudolf magyar király, II. Rudolf néven német-római császár és cseh király.
Prágában 59 éves korában halt meg. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték. Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. Bécsben született I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként. 1563-tól 1571-ig nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett. 1572. szeptember 8-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon. 1608-ban II. Mátyásnak részben sikerült kiszorítania a hatalomból az osztrák, a magyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeités tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
158
éve
151
éve
1875 – Meghalt Jean-François Millet francia festő, a Barbizon-iskola egyik alapítója.
Művészetében a paraszti élet jeleneteit ábrázolta, és a realizmus irányzatához sorolható. Pályája végén egyre inkább a tájképek festésére összpontosított. Bár legismertebb olajfestményeiről, jelentős alkotásai között találhatók pasztellek, Conté-ceruzarajzok és rézkarcok is. Több mutatása
137
éve
1889 – Megszületett Sík Sándor, Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész.
Egyházi író, piarista tanár és cserkészvezető is volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan. Több mutatása
127
éve
1899 – Megszületett Alekszandr Nyikolajevics Cserepnyin orosz zeneszerző és zongoraművész.
Cserepnyin szinte állandóan turnézott. 1938-45 között a párizsi Orosz Konzervatórium zongoratanára, 1946-64 között pedig a chicagói De Paul Egyetem zeneszerzés tanára volt. Egy három tetra chordból álló kilencfokú hangsort dolgozott ki, s ez szolgált kompozíciói alapjául. Négy szimfóniát, hat zongoraversenyt, operákat és baletteket írt, valamint egy koncertet szájharmonikára és zenekarra. Több mutatása
121
éve
1905 – Meghalt gróf Szapáry Gyula politikus, miniszterelnök.
Teljes nevén: Szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry GyulaHeves és Külső-Szolnok vármegye főispánja, majd 1890. március 13. – 1892. november 17. között Magyarország miniszterelnöke volt. Több mutatása
120
éve
116
éve
1910 – Megszületett Joy Adamson osztrák születésű zoológus.
Férjével élt Afrikában és ottani kalandjaikről és oroszlánokkal kötött barátságukről írt könyvet (Oroszlánhűség).
100
éve
1926 – Megszületett Patricia Neal amerikai színésznő.
Tony-díjat kapott az 1947-es "Another Part of the Forest" és Oscar-díjat az 1963-as "Hud" című filmekben nyújtott alakításáért.
92
éve
1934 – Meghalt Deák-Ébner Lajos festőművész, aki a Budapesti Női Festőiskola vezetője volt.
A paraszti élet hiteles ábrázolója volt. 1887-1922 között a Budapesti Női Festőiskola vezetője volt. 1890-1890-ben Lotz Károllyal közösen a Tihanyi apátság freskóit, 1895-1899 közt a Műcsarnok falképeit festette. Több mutatása
80
éve
1946 – Megszületett David Lynch, amerikai színész, filmrendező, forgatókönyvíró (Dűne, Kék bársony, Twin Peaks).
Arany Pálma díjas amerikai filmrendező, filmproducer és vizuális művész. Ismertebb alkotásai: Veszett a világ, Radirfej, Kék bársony, Dűne, Twin Peaks. Montana állam egyik kisvárosában Missoula-ban. Több rövidfilmet készített a 1960-as években. Első filmjét a Radírfejet 1977-ben mutatták be, melynek elkészítése közel öt évig tartott. Mel Brooks producer kérte fel az "Az elefántember" rendezésére, amely Joseph Merrick életét dolgozta fel. A filmet számos díjat nyert és 8 Oscarra is jelölték. Felkérést kapott a Csillagok háborúja: A jedi visszatér rendezésére, de Lynch nemet mondott. Inkább Frank Herbert Dűne című regényének filmváltozatát készítette el, ami azonban anyagilag bukás volt. 1986-ben Isabella Rossellini, Denis Hopper és Kyle McLachlan főszereplésével elkészítette Kék bársony című filmjét, melyet legjobb filmjeként szoktak emlegetni. Négy évvel később, Barry Gifford azonos című regényéből készült filmje a Veszett a világ elnyerte a Cannes-i fesztivál fődíját az Arany Pálmát. Még ugyanebben az évben kezdték sugározni a Twin Peaks című nagysikerű televíziós sorozatot, melynek megalkotója, forgatókönyvírója volt. A 30 részes sorozatból 6 részt Lynch rendezett. A Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! című filmjében a sorozat előzményeit dolgozta fel, azonban ez sem a közönségnek, se a kritikusoknak nem tetszett. Következő filmjét Lost Highway – Útvesztőbent öt évvel később mutatták be. Két évvel a Lost Highway után, az igaz történet alapján készült The Straight Story – Igaz történet című filmjét mutatták be, mely merőben eltért Lynch korábbi alkotásaitól. A film Alvin Straight-ről szól, aki 240 mérföldet tett meg traktorjával, hogy meglátogassa beteg fivérét. A 2001-ben bemutatott Mulholland Drive – A sötétség útja – eredetileg egy televíziós sorozat terveként indult. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Paul Stanley a legendás KISS zenekar alapítója, énekese, gitárosa.
Eredeti nevén: Stanley Harvey Eisen
68
éve
1958 – Megszületett Zámbó Imre (Jimmy) előadóművész, énekes.
A magyar zenészvilág egy része, és főként rajongói egyfajta "király"-ként tisztelték. Legnagyobb hatást a görög énekes, Demis Roussos gyakorolt rá, akinek stílusa érződik Jimmy dalain. Saját, otthonában tartott fegyverével 2001. január 1-én tisztázatlan körülmények között főbe lőtte magát, másnap belehalt sérüléseibe. Több mutatása
67
éve
1959 – Meghalt Németújvári gróf Batthyány Gyula festő, az első magyar miniszterelnök dédunokája.
Gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek a dédunokája. Édesapja gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó, országgyűlési képviselő, édesanyja gróf Andrássy Ilona. Tanulmányait Párizsban és Münchenben végezte, Vaszary Jánost tekintette mesterének. Beck Ö. Fülöppel közösen volt kiállítása 1914-ben az Ernst Múzeumban. A Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban 1921 és 1938 között rendszeresen voltak láthatók művei. 1922-ben Bicskén, ahol ekkoriban élt, művésztelepet létesített. Az 1920-as évektől színházi dekorációkat kezdett tervezni. 1952-ben nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben, öt évig ült börtönben Márianosztrán, vagyonát elkobozták. Kiszabadulása után haláláig Polgárdiban élt visszavonultan egykori tiszttartója lakásában. Jelentősebb műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Több mutatása
63
éve
1963 – Veszprémben megszületett László Dezső vívó.
Az UTE vívószakosztály igazgatója, nagyban hozzájárult a para vívás népszerűsítéséhez az országban. Lánya László Luca is kardvívó.
59
éve
40
éve
36
éve
1990 – Meghalt Barbara Stanwyck, Golden Globe-díjas amerikai színésznő, aki 80 filmben volt főszereplő.
Golden Globe-díjas és háromszoros Primetime Emmy-díjas amerikai színésznő. Négyszer jelölték Oscar-díjra, végül 1982-ben munkásságát életműdíjjal jutalmazták. Többek között szerepelt 1937-ben a "Stella Dallas"-ban, 1948-ban a "Sorry, Wrong Number"-ben és a "The Thorn Birds"-ben. Több mutatása
33
éve
1993 – Meghalt Audrey Hepburn angol–holland származású Oscar-díjas színésznő.
Filmes karrier után a UNICEF utazó nagykövete lett. Legismertebb filmjei: Római vakáció, My Fair Lady
14
éve
2012 – Meghalt Etta James amerikai blues-, soul- és R&B-énekesnő, zeneszerző.
Eredeti neve: Jamesetta Hawkins Los Angeles, Kalifornia, 1938. január 25. – Riverside, 2012. január 20. 1961. évi At Last című felvételét ?örök klasszikusnak? (timeless classic) tartják, számos film és hirdetés zenei anyagaként felhasználták. 73 évesen leukémiában hunyt el. Több mutatása
11
éve
11
éve
2015 – Pontosan a 81. születésnapján meghalt S. Nagy Iván dalszerző, EMeRTon-díjas dalszövegíró (Nekem a Balaton a Riviéra, Reptér, Millió rózsaszál, Csavard fel a szőnyeget).
Hat évtizedes pályafutása során Magyarország egyik legtermékenyebb dalszerzőjévé vált. Felesége Csongrádi Kata színésznő volt.
4
éve
2022 – Meghalt Meat Loaf amerikai Grammy-díjas énekes, színész (I'd Do Anything for Love (But I Won't Do That)).
Eredeti neve: Marvin Lee Aday. Színészként az 1975-ös Rocky Horror Picture Show-ban Eddie-t játszotta, szerepelt a Harcosok klubjában Brad Pitt és Edward Norton oldalán, a Wayne világában Mike Myersszel, illetve a Fekete kutyában Patrick Swayzevel. Több mutatása
68
éve
56
éve
33
éve
12
éve