Október 24.
Salamon névnapja

Október 24.

97 éve

★ Kiemelt esemény

1929 – "Fekete csütörtök" a New York-i tőzsdén. Kirobbant az 1929-1933-as gazdasági világválság.

A New York-i tőzsdén a spekulációk által magasra szökött részvényárfolyamok zuhanása hatalmas pánikot keltett. 16.410.030 értékpapírt adtak el, 90 %-kal is estek az árfolyamok, ami 15 milliárd dollár veszteséget jelentett. A "fekete csütörtök" a húszas évek nagy konjunktúrájának végét és a világgazdasági válság kezdetét jelezte, amely az egész világra és minden gazdasági ágra kiterjedt, a társadalom átrétegződéséhez és milliók elszegényedéséhez vezetett. Az amerikai hitelek felmondásának is hatása volt Európára, mivel Nagy-Britannia és főként Németország is adósa volt. A kormányok abbahagyták tartozásaik fizetését. Az Amerikai Egyesült Államokban és több más országban elkezdődött az állam beavatkozása a gazdaság irányításába. A világválságban szerepet játszott a politikai bizalmatlanság, és a gazdasági eszközöket politikai célokra használó külpolitika is. A búza és a gyapot áresésére reagálva a drasztikusan megemelt behozatali vámok kiváltották a nemzetközi kereskedelem hirtelen csökkenését, kiélezték a válságot. Több országban a belpolitikai rendszer átalakításához, a fasiszta törekvések megerősödéséhez, egyes államok agresszív külpolitikájához is hozzájárult. A kezdeti észak-amerikai pénzügyi válság átterjedt Dél-Amerikára, Ausztráliára, majd 1931-ben Európára. Az ársüllyedést a termelés csökkenése kísérte. 1931 nyarán összeomlott az osztrák, majd a német és az egész közép-európai bankrendszer. 1931 őszén Nagy-Britannia letért az aranyalapról, devalválta a fontot, amellyel enyhítette saját kereskedelmi nehézségeit. A francia frank 1932 őszéig tartotta magát, az amerikai dollárt 1933 áprilisában értékelték le. A válság alatt a világ össztermelése több mint 60 %-kal esett vissza, 3 év alatt az árszínvonal süllyedése az iparcikkeknél elérte a 30, a nyersanyagoknál az 50 %-ot. 1932-ben, a válság mélypontján a nyilvántartott munkanélküliek száma mintegy 30 millió volt. A kormányok munkalehetőségek teremtésével, államosításokkal, központi megrendelésekkel, hitelekkel, ár- és bérellenőrzéssel igyekeztek befolyást gyakorolni a gazdaság újbóli fellendülésére. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

62 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1964 – Befejeződött a tizennyolcadik újkori Nyári Olimpia Tokióban.

Az országok számát tekintve rekord részvételt regisztrálhattak Ázsia első Olimpiáján: 94 ország sportolói utaztak Tokióba, hogy megküzdjenek egymással. A műsoron ebben az évben szerepelt először a röplabda és a cselgáncs versenyszám. A lehetséges 163 aranyéremből tizet a magyarok szereztek meg, ebből négy a vívóknak köszönhető. Bajnok lett Pézsa Tibor kardvívó, Rejtő Ildikó tőrvívónő, a női tőrcsapat valamint a férfi párbajtőr csapat. Újabb két bírkózóbajnok is született: Kozma István, valamint az eddig háromszor ezüstérmes Polyák Imre is kiküzdötte az aranyat. Az öttusacsapatnak nem sikerült megvédenie bajnoki címét, de dr. Török Ferenc egyéniben azért a dobogó tetejére állhatott. A vízilabdacsapat újra magára talált és kis kihagyás után ötödször is bajnok lett. A sportlövő dr. Hammerl László szintén aranyérmes lett, a labdarúgók pedig képesek voltak Helsinki után újra nyerni. A tíz aranyérmen kívül a magyar csapat 7 ezüstöt és 5 bronzot is szerzett Tokióban. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

81 éve

1945 – Az ENSZ világnapja

United Nation's Day, az ENSZ alkotmányának hatályba lépésének emlékére. Az ENSZ alapokmányát 1945.06.26-án San Fransiscóban írták alá, s még ugyanabban az évben október 24-én lépett hatályba. Az ENSZ létrejöttének és működésének célja – az alapokmány szerint ?, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek egyeztető fóruma legyen. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

394 éve

1632 – Megszületett Anton van Leeuwenhoek holland természettudós, a mikrobiológia megteremtője, a hímivarsejtek felfedezője.

Delftben született. Főbb felfedezései: vörösvérsejtek, infusoriák, baktériumok, hímivarsejtek, harántizmok rostjai. A neves tudós, aki mikroszkópos vizsgálataival lendítette előre a természettudományt, egy textilkereskedő alkalmazottjaként dolgozott könyvelőként és pénztárosként. Kutatásait szabad idejében végezte. Tudományos előképzettség nélkül, saját maga fejlesztette ki és készítette el mikrószkópjait, amelyekkel a növényi, állati és emberi szöveteket vizsgálta. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. Feltárta az emberi test fontos alkotóelemeit, és elsőként fedezett fel addig ismeretlen apró élőlényeket a vízben és a levegőben. Az élő szervezetek fejlődéséről alkotott véleménye szerint a fejlődés csupán a csírában már létezett részek kibontakozásából áll. Mikroorganizmusokról nyert megfigyeléseit csak Louis Pasteur fejlesztette tovább. 1673-1674-ben fedezte fel a vörösvérsejteket, 1674-ben az infusoriákat, 1677-ben a baktériumokat és a hímivarsejteket, 1682-ben pedig a harántizmok hisztológiai szerkezetét. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány

182 éve

1844 – Párizsban megszületett Sarah Bernhardt francia színésznő.

Más források szerint születésének napja október 22 vagy 23. Eredeti nevén: Henriette Rosine Bernard. 1862-ben a Comédie Francaise, 1866-ban az Odeon Színház tagja lett, majd 1872-ben ismét visszatért a Comédie Francaise-hez. 1880-ban megalapította saját társulatát, amellyel nemzetközi turnékon vett részt, 1893-ban Budapesten is vendégszerepelt. Az olasz színésznő, Eleora Duse mellett a századfroduló legünnepeltebb művésze volt. A lábai előtt hevert a közönség, és szórakozott a botrányain. Darabokat írtak neki a kor neves költői és írói, például 1900-ban Oscar Wilde a "Salomé"-t. Különösen nagy sikere volt Jean Racine "Phaedra" és Voltaire "Zaire" című darabjának címszerepeiben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő

172 éve

1854 – Megszületett Déri Miksa mérnök, feltaláló.

Más források szerint születésének napja lehet október 25 vagy 27 is. Déri Miksa a budapesti József Műegyetem mérnöki szakán kezdte felsőfokú tanulmányait, majd a bécsi műegyetemen vízépítő mérnökként diplomázott. A budapesti és a szegedi folyammérnöki hivatalban közreműködött a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésében. 1882-től kezdett az elektrotechnikával komolyan foglalkozni, első szabadalma a Zipernowszkyval közös öngerjesztésű váltakozó áramú generátor volt. Ezen kívül fontos szerepe volt a váltakozó áramú motorok és az egyenáramú gépek fejlesztésében (Déri-motor). Az 1900. évi párizsi világkiállításon "Grand Prix" -vel tüntették ki az általa feltalált terhelés alatt induló egyfázisú váltakozó áramú motort. Legkiemelkedőbb teljesítményének a párhuzamos kapcsolású nagyfeszültségű váltakozó áramú transzformátoros energia-elosztó rendszer kidolgozása számít. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Technika Magyar

130 éve

1896 – Megszületett Marjorie Stewart Joyner afro-amerikai üzletasszony, a tartós hajhullám-gép feltalálója.

Megalkotta azt az eszközt, amely lehetővé tette, hogy a frizura ne csak egy napig maradjon hullámos. Létrehozott egy sapkát is, mellyel biztonságosabb és kényelmesebb volt a gép használata. Joyner volt az első afro-amerikai végzős diák a chicagói Beauty School-ban. 1916-ban nyitotta meg saját szalonját. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Technika

94 éve

1932 – Megszületett Parti János olimpiai bajnok kenus, edző.

Jégkorongozó, majd gyorskorcsolyázó voltutána lett kenus. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Tízezer méteren három egymást követő Európa-bajnokságon nyert aranyérmet. Három olimpián vett részt és mindhármon érmes helyezést ért el. Az 1960-ban Rómában ezer méteres távon olimpiai bajnoki címet szerzett. Az aktív sportolástól 1965-ben vonult vissza. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Érdekes Sport Magyar

70 éve

1956 – A Központi Vezetőség ülésén ismét Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnöknek.

Nagy Imre október 28-án koalíciós kormányt alakított. 1912-ben - négy és fél év elvégzése után - abbahagyta tanulmányait a kaposvári gimnáziumban, 1914-ben géplakatos segédlevelet szerzett, majd beiratkozott a kaposvári felső kereskedelmi iskolába. 1915. májusában behívták katonának, az orosz frontra került és 1916. júliusában fogságba esett. 1918. júniusában szabadult és részt vett az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok oldalán. 1921-ben a bolsevik párt tagjaként tért haza pártmegbízatással. Egy biztosítótársaság magántisztviselője lett Kaposváron, belépett az MSZDP-be és vezető tisztséget kapott a párt Somogy vármegyei szervezetében. Földreformot követelő tömegmozgalmat szervezett a parasztok között. 1925-ben kizárták az MSZDP-ből, alapító tagja lett az illegális kommunista szervezetnek, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927 elején letartóztatták, két hónap múlva szabadon engedték, 1928 tavaszán Bécsbe emigrált. Illegálisan tartózkodott Budapesten, amikor a párt "Parasztok Lapja" című illegális újságját szerkesztette. 1930 elején Moszkvába ment, 1930-tól a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének, 1937-től a szovjet központi statisztikai hivatal munkatársa, 1938 és 1944 között a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője volt. 1938-tól 1940-ig a moszkvai "Új Hang" című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és állandó cikkírója is volt. 1944 őszén kidolgozta a magyarországi földreform tervét, novemberben tért haza, a Központi Vezetőség tagja lett, majd részt vett a Horthy-féle fegyverszüneti tárgyalásokon Moszkvában. Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottságának tagja lett, Hódmezővásárhelyen képviselővé választották. December 22-én földművelésügyi miniszter lett, tervei szerint és közvetlen irányításával megvalósította a földreformot. 1945. májusában a beválasztották a Politikai Bizottságba (PB), novemberben a Tildy-kormány belügyminisztere lett, 1946. márciusában visszahívták tisztségéből a pártvezetésben tanúsított passzivitására és erélytelen magatartására hivatkozva. 1947. szeptemberében az Országgyűlés elnöki székébe került, számos kérdésben nem értett egyet a pártvezetésben, főként a mezőgazdaság terén. Ellentétei különösen kiéleződtek a kommunista hatalomátvétel idején. 1949-ben elvesztette PB tagságát, az agrártudományi egyetemen tanított, majd 1950. júniusában került vissza a pártapparátusba a Központi Vezetőség (KV) adminisztratív osztályának vezetőjeként, valamint levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Decemberben élelmezési miniszterré, 1952. januárjában begyűjtési miniszterré, novemberben a minisztertanács elnökhelyettesévé nevezték ki. 1953.05.17-én a magyarországi választásokon a szavazatok 98,2%-át a Magyar Függetlenségi Népfront szerezte meg. Június 27-28-án az MDP Központi Vezetőségének ülése bírálta az elmúlt években folytatott politikát. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Július 3-4-én a kormány új gazdasági programjavaslatát az országgyűlés elé terjesztette. Felhagyott az erőszakos kollektivizálással a mezőgazdaságban, a kötelező beszolgáltatása terheit csökkentette, mérsékelte az iparban a beruházási tervet, árcsökkentést és béremelést hajtott végre, amelynek eredményeként emelkedni kezdett az életszínvonal. Megszüntette a kitelepítéseket és az internálótáborokat, eltörölte a rendőrbíráskodást és a rögtönbíráskodást, ügyész szervezetet hozott létre a politikai perek felülvizsgálatára. Irányvonala egyértelműen győzedelmeskedett, ami a Rákosi-csoport ellenállását és támadásait váltotta ki. 1955. januárjában Nagy Imrét kisebb szívroham érte, ezt kihasználva, gyógykezelés címén teljesen elszigetelték ellenségei. Április 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, decemberben kizárták a pártból és pártutasításra az MTA tagjainak névsorából is törölték. A sztálinista rendszert elutasító, kommunista értelmiségiekből szerveződő pártellenzék vezéralakjává vált, amelynek célja az ő kormányprogramjának maradéktalan megvalósítása volt. Rákosi leváltása után, 1956. október 13-án saját kérésére vették vissza a pártba és visszakapta akadémiai tagságát is. Az október 23-án tüntető tömeg többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is követelte. A népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. Október 24-én nevezték ki másodszor a minisztertanács elnökévé, 30-án többpárti koalíciós kormányt alakított. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket, ahonnan november 22-én Kádár János - miután garantálta biztonságukat és büntetlenségüket - kicsalta őket. Romániába vitték, majd többször sikertelenül próbálták megnyerni a Kádár-rendszer számára. 1957.04.14-én szállították Budapestre és a Gyorskocsi utcai fogdában őrizetben tartották. 1958.06.15-én a "népi demokratikus államrend kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás" vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték. Nem kért kegyelmet, a Kozma utcai börtön udvarán másnap felakasztották és egy jeltelen sírba temették. Nagy Imre halála világszerte nagy felháborodást keltett. 1961-ben az Új Köztemető sarkában lévő 301-es parcellába szállították át maradványait. 1989 tavaszán az ő és a vele együtt kivégzett társainak holttestét exhumálták, és országos gyász közepette ünnepélyesen temették el június 16-án. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

66 éve

1960 – A bajkonuri űrrepülőtéren történt robbanás következtében 165-en haltak meg.

A Kazahsztán területén található bajkonuri űrrepülőtéren, harminc perccel az indítás előtt felrobbant egy üzemanyaggal feltöltött interkontinentális ballisztikus rakéta. A szerencsétlenség következtében 165-en haltak meg. Köztük volt Mitrofan Nyegyelin marsall, a szovjet rakétaerők parancsnoka. A hivatalos jelentésekben később csak 78 halott szerepelt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Katasztrófa Technika

41 éve

1985 – Argentínában meghalt Bíró László József, a golyóstoll feltalálója.

Spanyolul Ladislao José Biro, született: Schweiger László József. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig sokmindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás

425 éve

1601 – Meghalt Tycho de Brahe dán csillagász, akinek megfigyeléseit Kepler dolgozta fel.

Teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup). Eleinte főleg horoszkópokat készített, megjósolta I. Szulejmán halálát. Egy 1577-ben feltűnt üstökös pályáját számította ki, és bizonyította, hogy a "hajas csillag" nem légköri jelenség, és hogy a Holdon kívül nincsenek "héjak" amikre a bolygók rögzítve lennének, valamint egy másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát. Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti átmeneti jellegű volt. 1588-ban kinyomtatott, De mundi aetherei recentioribus phaenomenis (Az éteri világ új jelenségeiről) című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának. Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel, ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét. A két csillagásznak közös szobra látható Prágában, ahol dolgoztak. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány

378 éve

1648 – Megkötötték a vesztfáliai békét, amely véget vetett a harmincéves háborúnak.

Münsterben és Osnabrückben, III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Franciaországgal és Svédországgal kötötték meg a békét. A harmincéves háború, valamint a békekötés megváltoztatta Európa hatalmi viszonyait. Svájc és Hollandia kiváltak a birodalom kötelékéből, elismerték függetlenségüket. Az Odera, az Elba és a Weser torkolatvidéke Svédországhoz került, a Habsburgok elzászi birtokai, valamint Metz, Toul és Verdun Franciaországé lett. Brandenburgnak jutott Kelet-Pomeránia és négy német püspökség, Bajorország megtartotta Felső-Pfalzot és választófejedelmi címmét, Rajna-Pfalzot pedig választófejedelemségnek ismerték el. A Habsburgok császári hatalma névlegessé vált, csak az osztrák örökös tartományokra korlátozódott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

164 éve

1862 – Ottó görög király uralmát katonai puccs döntötte meg.

Lemondott a koronáról és hazájába, Bajorországba emigrált. A liberális eszméket valló, a görög szabadságharcot támogató I. Lajos bajor király második fiát, a Wittelsbach-házból származó Ottó herceget 1832.08.08-án választotta meg a görög nemzetgyűlés - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország támogatásával - a hellének királyává. Nagykorúságát elérve 1835-ben vette át a hatalmat Athénban, de abszolutista és centralista kormányzása, valamint a görög önigazgatás fennálló formáinak és az addig nagy hatalommal rendelkező családok és intézmények jogainak figyelmen kívül hagyása miatt 1843-tól zavargásokra került sor. A "bajor uralommal" szembeni idegenkedés végül 1862 októberében egy ideiglenes kormány létrehozásához vezetett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

81 éve

1945 – Kivégezték Vidkun Abraham Quisling norvég katonatisztet és politikust. Az ő javaslatára szállták meg a németek Norvégiát.

Oslóban, hűtlenség és hazaárulás vádjával 58 éves korában végezték ki. 1931-1932-ben védelmi miniszter volt, megalapította a "Nasjonal Samling" (Nemzeti Tömörülés) nevű fasiszta pártot. Németország 1940.04.09-én támadta meg Norvégiát, ahol rövid ideig Quisling lett az államfő, majd a németek Arthur von Seyss-Inquartot, a volt osztrák belügyminisztert küldték főkormányzónak. 1942.02.01-jén Josef Terboven német birodalmi biztostól függő kollaboráns kormányt alakított, amelynek elnöki tisztségét 1945.09.10-ig, halálra ítéléséig, töltötte be. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem

30 éve

1996 – Meghalt Patkós Irma ünnepelt primadonna, filmszínésznő (Végre hétfő!).

Az Országos Színészegyesület iskolájában tanult. Első ízben 1919-ben a Vígszínházban lépett színpadra. Pályáját Békéscsabán kezdte, szerepelt Pécsett, majd a Szegedi Nemzeti Színház primadonnája lett. Ismertebb színpadi szerepei: Médi (Schubert-Berté: Három a kislány), Bob (Huszka: Bob herceg), Suzuki (Puccini: Pillangó kisasszony), Solvejg (Ibsen: Peer Gynt). Kellemes énekhangja sokoldalú jellemformáló készséggel párosult. 1945 után az Operett-, a Néphadsereg, a Madách színház tagja volt Visszavonulása után szülővárosában élt. Ismertebb filmjei: Gyermekbetegségek (1965), Ünnepnapok (1967), Sárika, drágám! (1970), Végre hétfő! (1971), Patkós Irma (1971,rövidfilm), Hangyaboly (1971), Holtvidék (1972), A legszebb férfikor (1972). Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Nő Magyar Színház

9 éve

2017 – Meghalt Fats Domino amerikai blues zenész (Blueberry Hill).

Eredeti nevén: Antoine Dominique Domino. Jellegzetes franciás akcentussal énekelt. A Blueberry Hill a Billboard afroamerikai énekesek listáján az 1., kislemezlistáján a 2. helyezést érte el, továbbá szerepel a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 dala között. A Beatles az ő tiszteletére írta a Lady Madonnát. Kovács Kati Domino című 1979-es dala róla szól. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene

109 éve

1917 – Az osztrák és német csapatok Isonzónál - a tizenkettedik isonzói csatában - áttörték az olasz frontot.

A legjelentősebb csata Caporettónál zajlott. Az olaszok legyőzése után az osztrák és német csapatok Velencét fenyegetve előrenyomultak, az új frontvonal a Piave mentén alakult ki. A háború, amelyet Olaszország három éven keresztül Ausztria és két éven keresztül Németország ellen viselt, állóháborúvá merevedett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem