Tudomány kategória
107
éve
14
éve
2012 – Meghalt Gerle János építész, építészettörténész, szakíró, a magyar szecesszió kutatója, az Országépítő folyóirat főszerkesztője.
A Fővárosi Levéltár részére rendezte Ybl Miklós hagyatékát, rendszeresen publikált a historizáló és a szecessziós építészetről. Az 1980-as évek elejétől meghatározó szerepet vállalt a főváros épített örökségének védelmében. 1990-ben jelent meg legfontosabb – a korszak kutatásában máig alapvető – műve: A századforduló magyar építészete Makovecz Imrével és F. Kovács Attilával közösen, de alapvetően az ő kutatásain alapulva. Szerepet vállalt építészeti kiállítások rendezésében is. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt Uzsoky Miklós villamosmérnök, matematikus, feltaláló.
Eredeti neve: Czapulics Miklós.
175
éve
138
éve
1888 – Meghalt Henszlmann Imre művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat, 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt. 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Budapest V. kerületében utca van elnevezve róla. Több mutatása
258
éve
221
éve
1805 – Megszületett Entz Ferenc Miklós Lajos orvos, pomológus, szőlész és kertész, az MTA levelező tagja, aki a magyar borászat tudományos hátterét teremtette meg.
Fia idősb. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár és unokája ifj. Entz Géza zoológus, egyetemi tanár.
101
éve
1925 – Megszületett Uzsoky Miklós villamosmérnök, matematikus, feltaláló.
Eredeti neve: Czapulics Miklós.
35
éve
1991 – Meghalt Stewart Francis Alexander alezredes, amerikai katonai orvos, aki mustárgázmérgezést kezelve véletlenül felfedezte a ma használt kemoterápia alapjait.
A vegyi fegyverek hatásainak felismerése volt a szakterülete. 1943 decemberében német légitámadás során történt robbanás áldozatainak ellátására vezényelték ki. Az első világháborúban elhíresült, rendkívül mérgező mustárgáz szállítmány egy amerikai hajó fedélzetén felrobbant, amely súlyos vegyi szennyezést okozott. A mustárgázzal érintkező 628 ember közül 83-an haltak meg. Alexander felfedezte, hogy a vegyi anyag az olajjal keveredve felszívódott a katonák bőrén keresztül. Kutatásai kimutatták, hogy a mustárgáz súlyosan károsította a fehérvérsejtek termelődését, ami megalapozta a későbbi kemoterápiás kezeléseket. A szövetségesek kezdetben tagadták a gáz jelenlétét. A mustárgáz és más vegyi fegyverek használata az első világháborúban elterjedt, de az 1925-ös genfi jegyzőkönyv és az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény betiltotta ezek fejlesztését, gyártását és felhasználását, helyenként és időnként még utána is használták hadi célokra. Alexander jelentését titkosították, felfedezései máig hatással vannak az orvostudományra. Több mutatása
54
éve