57
éve
Tudomány kategória
55
éve
1971 – Meghalt ifj. Rybár István fizikus, az Eötvös-féle torziósinga továbbfejlesztője.
A pesti Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelet 1909-ben. Az általa modernizált inga, az AUTERBAL (Automatic Eötvös-Rybár Balance) inga az 1958-as brüsszeli világkiállításon Nagydíjat kapott. A kis méretű, könnyen kezelhető torziós inga elterjedt a két világháború között. Eötvös Loránd tanítványa, a Magyar Geofizikusok Egyesületének alapító tagja, az MTA Geofizikai Főbizottságának tagja volt. Több mutatása
98
éve
133
éve
1893 – A világon elsőként Magyarországon megalakult a Madártani Intézet.
Első vezetője Herman Ottó, utódja Chernel István volt. A hazai madártani kutatások fellendítésére hozták létre a Magyar Nemzeti Múzeum keretében a Magyar Ornithológiai Központot, az intézet elődjét. Feladata elsősorban a madárvonulás kutatása és a madárfajok gazdasági jelentőségének megállapítása volt. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Benoit (Benoît) Mandelbrot lengyel származású francia matematikus, a fraktálgeometria atyja.
Lengyelországban született, családja 1936-ban Franciaországba emigrált. 1944-től az Ecole Polytechnique tanulója lett,majd az Egyesült Államokban, a Kaliforniai Műszaki Egyetemen, majd a Princeton Egyetemen tanult, ahol Neumann János támogatását élvezte. 1958 és 1993 között az IBM Watson Research Centerben dolgozott, ahol a számítógépes grafika segítségével ábrázolni tudta a fraktálokat, ám ehhez nemcsak új matematikai ötletekre volt szüksége, hanem az első nyomtatószoftvereket is meg kellett írnia. A matematikus az 1970-es években lett világhírű a fraktálgeometria népszerűsítésével; Mandelbrot bebizonyította, hogy a bonyolult struktúrák egyszerű képletekkel is leírhatók. Számos könyvet írt, ezek közül talán a Természet fraktálgeometriája a legismertebb. Elméleteit hasznosítják a pénzügyi világ bonyolult folyamatainak elemzésekor, de a fraktálgeometria segített az emberi szervek felépítését megérteni, sőt fölbukkan bizonyos művészeti elméletekben, a zenében és a festészetben. 85 évesen tartott előadása itt látható. Több mutatása
170
éve
1856 – Meghalt Bolyai Farkas, matematikus.
Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20. Diákéveiben megtanulta a német, a francia, az olasz, az angol, a héber és a román nyelvet. Rendkívüli fejszámoló képességével és zenei érzékével is kitűnt, tanárai csodagyerekként kezelték. Bolyai János édesapja. 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Több mutatása
121
éve
1905 – Megszületett dr. Kozmutza Flóra pszichológus, József Attila kezelője, utolsó szerelme, Illyés Gyula felesége.
Gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. A magyar gyógypedagógiai pszichológia művelője, megújítója, működési körének kiszélesítője, rendszerbe foglalója. Több mutatása
78
éve
63
éve
1963 – Meghalt Aldous Huxley angol író (Szép új világ).
A média jóformán átsiklott halála felett, mivel ezen a napon gyilkolták meg John F. Kennedyt, és ezen a napon halt meg az ír származású híres író, C. S. Lewis. Teljes nevén: Aldous Leonard Huxley Máig vitatott kísérleteket folytatott tudatmódosító szerekkel, meszkalinnal, LSD-vel. Eredményeiről többek között az Érzékelés kapui - Menny és Pokol című művében írt. Huxley úttörő volt a pszichedelikus drogokat a "megvilágosodás" kereséséhez használók közt, elhíresülve arról, hogy halálos ágyán 100 mikrogramm LSD-t vett magához. Műveiből: Divatok a szerelemben : Esszék, Moksha - a tudat határai, Az érzékelés kapui / Menny és pokol Több mutatása
156
éve