98
éve
★ Kiemelt esemény
November 18.
3
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
2023 – Meghalt Csomós Mari, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után pályafutását 1965-ben a veszprémi Petőfi Színháznál kezdte, majd a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Nemzeti Színház tagja volt. 1983-tól a Katona József Színház tagja 1994-ig, amikor az Új Színházhoz szerződött, majd 1998-ban a Radnóti Színházba. Rendkívül hiteles szerepformáló volt, belülről, önmagát adva játszotta karaktereit.2017. március 27-én, a színházi világnapon választották a nemzet színészévé Berek Kati helyére.Férje a fiatalon elhunyt tévés dramaturg, Deme Gábor volt. Több mutatása
206
éve
1820 – Nathaniel B. Palmer, amerikai hajóskapitány felfedezte az utolsó kontinenst, a fagyott Antarktiszt.
Belső területeinek felderítése csak a XX. század elején kezdődött meg.
400
éve
1626 – Megtartották Rómában a Szent Péter-bazilika végső felszentelését.
Az épület a barokk építészet előfutára és csúcsa, Péter apostol sírtemploma és a pápa főtemploma. A római Szent Péter-bazilika központi épületét 1506-ban Bramante kezdte el építeni, a munkálatokat 1547 és 1564 között Michelangelo folytatta. A kupola befedésével az első részt Giacomo Della Porta fejezte be, majd 1612-ben a főhajót és az előcsarnokot Carlo Maderno építette. Több mutatása
362
éve
1664 – Máig tisztázatlan körülmények között, vadászat során meghalt Zrínyi Miklós gróf, horvát bán.
Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628 és 1634 között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában. 1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650 és 1653 között a "Vitéz hadnagy" című művét. Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661 nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bési udvar leváltotta tisztségéről. 1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni. Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Több mutatása
240
éve
1786 – Megszületett Carl Maria von Weber német zeneszerző, a romantikus német opera megteremtője (Bűvös vadász).
Eutinban született. Tanulmányait 1798-tól Salzburgban végezte, 1803-ban Bécsben Vogler apát tanítványaként már több operáját is előadták, majd Boroszlóban kapott karmesteri állást. Később a württembergi hercegek szolgálatában állt, majd Darmstadtba került. 1813-ban Prágában volt operakarmester, 1817-ben a drezdai udvari színháznál megbízták a német opera szervezésével. Az 1820-as évek elején hatalmas sikert aratott a "Bűvös vadász" berlini bemutatójával, majd ezt követte az "Euryanthe" bécsi és az "Oberon" londoni bemutatója, amelyet súlyos betegsége miatt csak kevéssel élt túl. Weber nagy érdeme volt, hogy a kizárólagos népszerűséget élvező olasz színpadi művekről a honi hagyományokban gyökerező, német népdalkincset feldolgozó operákra irányította a közönség figyelmét. Több mutatása
239
éve
1787 – Megszületett Louis Daguerre francia feltaláló, tájkép- és dekorációfestő, a fényképezés egyik úttörője.
Teljes nevén: Louis-Jacques-Mandé Daguerre.
222
éve
1804 – Megszületett Klauzál Gábor magyar politikus, Batthyány Lajos kormányának minisztere.
Az 1848-as forradalom idején Földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter volt. Egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként vett részt az országgyűlésen. Több mutatása
165
éve
1861 – Megszületett Dorothy Dix amerikai újságírónő, írónő, aki szerelmi bánatban szenvedőknek adott tanácsot.
A Dorothy Dix írói álnév volt, valódi neve: Elizabeth Meriwether Gilmer. 1896-tól tanácsadó rovatot vezetett a reménytelenül szerelmesek és szerelmükben csalódottak számára. New England-i tanár- és írónő volt, aki megalapította és kezdetben támogatta a Harrisburgi Állami Kórházat, valamint az általa vezetett társadalmi mozgalom eredményeképpen a New Jersey-i Trentonban létrehozták az első állami elmegyógyintézetet. Több mutatása
145
éve
143
éve
1883 – Az amerikai kontinensen az Egyesült Államok és Kanada bevezette az egységesített időmérést.
1893.04.01-jével hivatalossá lett a közép-európai idő is, amely a greenwich-i nulla hosszúsági körhöz (GMT= Greenwich MeanTime) képest egy órával előrébb tart. Több mutatása
140
éve
1886 – Seregélyesen megszületett Münnich Ferenc, aki 1958-tól 1961-ig a minisztertanács elnöke volt.
1910-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet, majd önkéntes katonaidejének letöltése után 1911-ben tiszti vizsgát tett. Az I. világháború idején 1914-ben az orosz frontra került hadnagyként, 1915. novemberében fogságba esett. 1916-ban a tomszki hadifogolytáborban megismerkedett Kun Bélával, bekapcsolódott a kommunista szervezkedésbe, és 1917-ben tagja lett az orosz kommunista párt tomszki szervezetének. 1918. októberében tért haza, jelentős szerepet játszott a kommunista párt létrehozásában, főként a fegyveres testületeknél folytatott agitációt. 1919. februárjában letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején kiszabadult, a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályát vezette, áprilistól a budapesti Vörös Őrség, májustól a Tiszántúlról visszavonuló VI. hadosztály politikai biztosa volt. Részt vett az északi hadjáratban, kinevezték a szlovák vörös hadsereg parancsnokává, júliusban a magyar vörös hadsereg politikai biztosaként működött a gödöllői főparancsnokságon, a románok ellen harcolt a tiszai fronton. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, ahol a Kun Béla vezette frakció tagja lett. 1920-tól a Kárpátalján, 1921-től Németországban vett részt a kommunista mozgalomban, letartóztatták és kitoloncolták. 1922. szeptemberében Moszkvába ment, ahol kinevezték az ásványolajipar egyik vezetőjévé. Aktívan részt vett a moszkvai magyar kommunista emigráció életében, 1931 és 1933 között a "Sarló és Kalapács" című emigráns lap felelős szerkesztője volt. 1936 őszétől a köztársaságiak oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban Otto Flatter néven, őrnagyi rangban. Zalka Máté helyettese, ezután a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, végül a 11. nemzetközi brigád parancsnoka volt. A vereség után Franciaországba menekült, majd a Szovjetunióba távozhatott. 1941-ben partizánkiképző lett, 1942 őszétől a moszkvai rádió magyar osztályának vezetőjeként megismerkedett Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel, akik 1945. szeptemberében Magyarországra küldték. Pécs város főispánja, 1946. májusától altábornagyi rangban Budapest rendőrfőkapitánya lett. Jelentős szerepet játszott a közbiztonság helyreállításában, valamint a rendőrség kommunista célokra történő felhasználásában is. 1949-ben, a volt "spanyolosok" iránti bizalmatlanság idején leváltották, 1950-ig a helsinki, 1954-ig a szófiai, 1956-ig a moszkvai, 1956. augusztusától októberig a belgrádi magyar külképviselet élén állt. A Gerő Ernő vezette delegációval érkezett vissza Budapestre október 23-án, 26-án Nagy Imre kormányának belügyminisztere lett. Magyar részről ő vezette a második szovjet intervenciót, ő jelentette be a "forradalmi munkás-paraszt kormány" megalakulását, és november 4-én ő hatolt be a fővárosba a szovjet csapatok élén, ahol hozzákezdett az egykori ÁVH-sokból a bábkormány katonai erejének megszervezéséhez. November 12-én a Kádár-kormányban elnökhelyettes, a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek vezetője, az újjászervezett kommunista párt (MSZMP) intéző bizottságának, majd politikai bizottságának is tagja lett. Az ő nevéhez fűződik a hírhedtté vált "pufajkások", karhatalmisták osztagainak felállítása és a munkásőrség felfegyverzése. 1958. január 27-én kinevezték a minisztertanács elnökévé. A forradalom résztvevői elleni tömeges megtorlás, a bebörtönzések és kivégzések sorozata változatlanul folytatódott, megkezdődött Nagy Imre és társainak pere, majd júniusban többük kivégzése. A gazdaság fejlesztésére beindították a hároméves tervet, a parasztságot erőszakkal termelőszövetkezetekbe kényszerítették. 1961. szeptemberében távozott a miniszterelnöki tisztségből, helyét ismét Kádár János vette át, azonban államminiszterként nyugdíjazásáig, 1965. júniusáig a kormány tagja maradt. Több mutatása
137
éve
1889 – Losoncon megszületett Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, köztársasági elnök.
Az 1946.02.01-jén kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke volt. Pápán, a Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészoklevelet, majd ösztöndíjjal 1913-14-ben az észak-írországi Belfastban tanult. 1915-ben helyettesítőként matematikát tanított a pápai főgimnáziumban. Egyházi pályáját segédlelkészként kezdte 1916-ban a Somogy vármegyei Szennán, 1919-től Orciban, 1921-től 1929-ig Tahitótfaluban volt református lelkész, majd Budapesten igazgató lelkész, 1932 és 1946 között pedig Szeghalom lelkipásztora. Politikai tevékenységét 1917-ben kezdte, amikor belépett a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba. 1929-ben többek között Nagy Ferenccel hozzáfogott a parasztság egy új tömörülése, az FKgP szervezéséhez. 1930. szeptemberében megválasztották a megalakult párt ügyvezető alelnökévé. Először 1931-ben indult az országgyűlési választásokon, de veszített a kormánypárti jelölttel szemben, 1933-ban pedig hatósági terrorral akadályozták meg a képviselői mandátumhoz jutását. 1934-től 1946-ig a Békés vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. 1935-ben választási csalással tették lehetetlenné, hogy bejusson a képviselőházba, majd a megismételt választásokon sikerült képviselői mandátumot szereznie. 1940. januárjában ideiglenes az FKgP vezetője lett, a II. világháború idején a nemzeti függetlenséget védelmező, németellenes álláspontot képviselt. 1942. márciusában a egyik megalapítója volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt dolgozta ki az FKgP 1943. évi háborúellenes memorandumát, amely Kállay Miklós miniszterelnöknek is átadásra került. A német megszállás után illegalitásba kényszerült. A politikai életbe 1945. januárjában - miután a szovjet csapatok elfoglalták Pestet - rögtön bekapcsolódott. A kialakult helyzetet, a kommunisták jelentős befolyását tudomásul vette és elfogadta. Helyeselte a politikai élet demokratizálására hozott intézkedéséket, főként a földreformot, amelyért azelőtt már sokat küzdött. 1945.04.02-án a nemzetgyűlés képviselőjévé, 08.20-án az FKgP pártvezérévé választották. Augusztusban az Országos Gazdasági Tanács, szeptemberben az Országos Gazdasági Bizottság elnöke, majd országgyűlési képviselő lett. A nemzetgyűlési választások eredményeként november 15-én koalíciós kormányt alakított. Fő külpolitikai feladatként a a Szovjetunió bizalmának elnyerését jelölte meg, de hangsúlyozta az USA-hoz, Nagy-Britanniához és a szomszéd államokhoz fűződő jó viszony megteremtését. Belpolitikájának fő célja az erős központi kormányzat megteremtése, az újjáépítés folytatása és felgyorsítása volt. A nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve december 29-én kiadta a magyarországi németek kitelepítéséről szóló kormányrendeletet. 1946.02.01-jén a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét és kikiáltotta a köztársaságot, amelynek elnökévé választották. A kommunisták egyre gátlástalanabb követeléseivel szemben egyre kisebb ellenállást tanúsított, ezért jelentősen csökkent pártbeli tekintélye és népszerűsége. Megalkuvó magatartása miatt - vejének, Csornoky Viktornak a "kémkedési ügy"-ét felhasználva - 1948 nyarán eltávolították a közéletből. Augusztus 3-án szó nélkül aláírta a kommunista párt Politikai Bizottságának határozata alapján elkészített lemondólevelét. 1956. májusáig házi őrizetben élt családjával együtt. Októberben, a forradalom idején Nagy Imre kormányának államminisztereként támogatta annak intézkedéseit, ezért 1957. májusában letartóztatták. 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték a Nagy Imre-per vádlottjaként, majd idős korára és rossz egészségi állapotára való tekintettel 1959. áprilisában amnesztia nélkül kiengedték a börtönből. 1989-ben rehabilitálták Nagy Imrével és társaival együtt. Több mutatása
131
éve
1895 – Lehetővé vált nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi egyetemi képzés.
Az első női mérnökhallgatókat 1918-ban vették fel a Műegyetemre, összesen négyet. Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki. Valamennyi felsőoktatási intézmény 1946-ban nyílt meg a nők számára Magyarországon. Több mutatása
127
éve
1899 – Budapesten megszületett Ormándy Jenő (Eugene Ormandy) magyar származású amerikai karmester.
Eredeti nevén Blau Jenő, később Ormándy Jenő. Nevéhez fűződik - többek között - a Mahler szimfónia világelső hanglemezkiadása.
125
éve
113
éve
1913 – Megszületett Rozsda Endre szürrealista festőművész, fotográfus.
Eredeti nevén: Rosenthál Endre
103
éve
1923 – Megszületett Alan Shepard az első amerikai űrhajós.
Alan Shepard volt az első amerikai aki az űrben járt, valamint az egyike azoknak, akik sétáltak a Holdon. Az eredeti tervek szerint 1960 októberében repült volna, ezzel a világ első űrhajósa lehetne. Ám technikai okok miatt csak 1961 májusában került sor űrutazására, így Jurij Gagarin szovjet űrhajós megelőzte. Több mutatása
96
éve
1930 – Megszületett Wanda Czelkowska lengyel festőnő, szobrász, multi-média művésznő.
Születésnapja más forrás szerint november 28.
87
éve
85
éve
1941 – Megszületett David Hemmings brit színész, filmrendező, producer (Nagyítás, Barbarella).
Teljes nevén: David Leslie Edward Hemmings.
83
éve
1943 – Budapesten megszületett Káldi Nóra, Jászai Mari- és Erzsébet-díjas színművésznő.
Eredeti nevén: Krejniker Eleonóra Edit Mária Káldi Nóra, néhol Káldy Nóra néven említve. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1966-tól a miskolci Nemzeti Színháznál, 1967-től a szolnoki Szigligeti Színháznál, 1969-től a Madách Színháznál játszott. 1982-től a József Attila Színház tagja volt. Szerepeiből: Antoinette Sévigné (Achard: A bolond lány), Judit (illés: Névtelen levelek), Pólika (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), filmjeiből: Zöldár, Butaságom története, Ráktérítő, Iphigeneia a Tauruszok földjén, A locsolókocsi, Gulliver a törpék országában, Vivát Benyovszky I-XIII., Egy csók és más semmi, Münchausen Fantáziaországban, Rohanj velem, Társasjáték. Legismertebb szinkronszerepe: Jessica Benton az Onedin családban. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Wilma Pearl Mankiller ("Katonaölő"), az első nő, aki Cherokee indián törzsfőnök lett.
Az oklahomai Tahlequah-ban született. Ő volt az első nő, aki főnökként szolgálta a legfőbb észak-amerikai indián törzset. Wilma vezetékneve, a "Mankiller" ("Katonaölő") egy régi katonai rendfokozat, amelyet falujuk védelmében részt vevő harcosok kaptak. Több mutatása
66
éve
64
éve
1962 – Megszületett Kárászy Szilvia zongoraművész.
Németországban, Bécsben, majd Marokkóban élt és dolgozott. Alapítója és igazgatója volt az I. Fazioli zongorafesztiválnak, 2001-ben alapította meg az Aranyharang díjat, amelyet fogyatékos embereknek, művészeknek ítéltek oda. A Magyar zene a zongoraoktatásban 1900-2000 című filmjét UNESCO-díjjal tüntették ki. 2003-ban alapította meg a Magyar Zongora Akadémiát, amely fiatal komolyzenészek tehetséggondozásával foglalkozik, 2009-ben nyitotta meg összművészeti koncertszalonját, a Kárászy Szalont, amelynek létrehozásáért 2010-ben Gundel Művészeti díjat kapott. Férje Tahi Tóth László színész volt. Több mutatása
57
éve
1969 – Leszálltak a Holdon az Apollo 12 Holdkompjának űrhajósai, Charles Conrad és Alan Bean.
A történelemben másodikként jártak a Holdon. 1969 november 14-én indultak, 16:22-kor (UTC) a Kennedy Űrközpontból. 45 kört tettek meg a Hold körül. 1969 november 18-án reggel 6:54 perckor szálltak le a Holdkomppal a Holdra, a Viharok óceánja nevű helyen. Harmadik társuk, Dick Gordon a parancsnoki egységen maradt. Több mutatása
48
éve
1978 – Megszületett Andris Nelsons lett karmester.
2018-tól a Lipcsei Gewandhaus Zenekar 21. karmestere. 24 évesen lett a rigai lett nemzeti opera főkarmestere. 2020. január 1-jén ő vezényelte a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét. Több mutatása
31
éve
229
éve
1797 – Megszületett Sojourner Truth amerikai reformer, szónok, aki felszabadított rabszolganő volt.
Felszabadított rabszolgaként az emancipációért és a nők jogaiért szállt síkra.
199
éve
1827 – Meghalt Wilhelm Hauff német író, meseíró (A kis Mukk története).
Három gyűjteményt (almanachot) adott ki meséiből, amelyek világszerte ismertté váltak. Például A gólyakalifa története, A kis Mukk története, A spessarti fogadó. Több mutatása
144
éve
1882 – Megszületett Amelita Galli-Curci olasz koloratúr szoprán énekesnő.
Eredeti neve: Amelita Galli. A Milánói konzervatóriumban arany diplomával végzett, Mascagni is biztatta: énekeljen! Nagyrészt önerőből tanult, hallgatta a többi szopránt, és leutánozta technikájukat.1906-ban debütált az operaszínpadon, majd beutazta Európát, majd Carusóval Buenos Airesben énekelt. A 34. születésnapján olyan lelkes fogadtatásban részesült, hogy elfogadta a kínált szerződést a chicagoi operához. Fellépett a MET-ben is.Budapesten viszont megbukott a Komor Vilmos dirigálta Rigoletto előadásban. Hangja korán hanyatlásnak indult - talán a nem megfelelő képzés is szerepet játszott ebben.Mégis 54 évesen újra visszatért az operaszínpadra a Bohémélet Mimijeként, de itt is nyilvánvaló volt, hogy az énekesi karrierje már sajnos a múlté. Kaliforniában hunyt el 1963 november 26-án 81 évesen. Több mutatása
129
éve
1897 – Londonban megszületett Lord Patrick Maynard Stuart Blackett Nobel-díjas angol fizikus.
A fizikai Nobel-díjat 1948-ban kapta a "magfizikai és kozmikus sugárzás fizikai felfedezéseiért, melyekre az általa tökéletesített ködkamra használatával jutott". Meghalt : 1974.07.13., London Több mutatása
90
éve
1936 – Németország és Olaszország a Franco-kormányzatot ismerte el törvényes spanyol kormánynak.
Francisco Franco y Bahamonde tábornokot 1936.11.01-jén nevezték ki a spanyol ellenforradalmi erők az állam és a hadsereg vezetőjévé. Az ifjabb Primo de Rivera által szervezett fasiszta Falange egységpártjára támaszkodott, minden más politikai pártot kiiktatott, minden politikai tevékenységet szigorúan ellenőrzött. 1967.09.21-én Luis Carrero Blanco admirálist helyettesévé, majd 1973.06.08-án, miután lemondott a miniszterelnöki tisztségről, a kormány elnökévé nevezte ki. Luis Carrero Blanco miniszterelnök 1973.12.20-án az ETA baszk szeparatista szervezet bombamerényletének áldozata lett. December 29-én Franco Carlos Arias Navarrót nevezte ki kormányfővé. 1974.07.19-én Franco betegsége miatt az államfői teendőket ideiglenesen Juan Carlos (János Károly) herceg látta el, akitől politikája folytatását várta el. Személyesen nevelte a herceget, politikai elvárásainak megfelelni látszott. Franco diktátor halála után azonban János Károly királyként trónbeszédében bejelentette a demokráciára való áttérést. Több mutatása
74
éve
1952 – Meghalt Paul Éluard francia költő, a dadaista, majd szürrealista mozgalom résztvevője.
Eredeti neve Eugène Émile Paul Grindel. Picasso barátja volt. Részt vett a francia ellenállásban, kommunista nézeteket vallott.
72
éve
1954 – Bemutatták az Én és a nagyapám című színes magyar filmvígjátékot.
Gertler Viktor rendezte. Főszerepekben: Koletár Kálmán, Gózon Gyula, Ruttkai Éva, Balázs Samu, Vígh Magda. A filmet Dunaújvárosban(akkor még: Sztálinváros), Almásfüzitőn, illetve a budapesti Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (akkor még: Budapesti Úttörővasút) Szépjuhászné (akkor még: Ságváriliget) állomásán forgatták. Több mutatása
55
éve
1971 – Meghalt ifj. Rybár István fizikus, az Eötvös-féle torziósinga továbbfejlesztője.
A pesti Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelet 1909-ben. Az általa modernizált inga, az AUTERBAL (Automatic Eötvös-Rybár Balance) inga az 1958-as brüsszeli világkiállításon Nagydíjat kapott. A kis méretű, könnyen kezelhető torziós inga elterjedt a két világháború között. Eötvös Loránd tanítványa, a Magyar Geofizikusok Egyesületének alapító tagja, az MTA Geofizikai Főbizottságának tagja volt. Több mutatása
50
éve
50
éve
1976 – Meghalt Man Ray amerikai dadaista és szürrealista képzőművész, divat- és portréfényképész.
Születési nevén Emmanuel Radnitzky (esetleg Rudnitzky vagy Rudzitsky). A dadaizmus és a szürrealizmus egyik meghatározó alakja, az avantgárd fotográfia jeles képviselője. Bár élete során nem sok elismerést kapott, a halála óta hírneve hatalmasat nőtt, 1999-ben az "ARTnews" című amerikai művészeti magazin a 20. század huszonöt legmeghatározóbb művésze közé sorolta. Több mutatása
40
éve
1986 – Meghalt Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós, aki megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat.
Kodály Zoltán tanítványa volt. A Zeneművészeti Főiskolán tanított, kórust vezetett, 1934-ben megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Fia Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, öccse Deák-Bárdos György. Kitűntetései:Szent Gergely Lovagrend (XII. Pius Pápa adományozása - 1948)Erkel díj (1953)Érdemes művész (1954)Kossuth-díj (1955)Kiváló művész (1970) Több mutatása
39
éve
1987 – A U2 tréfából mint country-rockbanda lépett fel, The Dalton Brothers néven.
Az egyik Los Angelesi koncerten léptek fel így.
38
éve
1988 – Phil Collins főszereplésével bemutatták a Buster című filmet.
Nem ez volt az első szerepe, mert gyerekként feltűnt a Beatles A Hard Days Night című művében is. A Buster-film nagy slágere a Groovy Kind of Love volt. Több mutatása
36
éve
24
éve
2002 – Meghalt James Harrison Coburn Jr., Oscar-díjas amerikai színész, aki 45 éves pályafutása alatt több mint 70 filmben szerepelt.
Az ötvenes–hatvanas évek klasszikus westernfilmjeiben szerepelt legtöbbször.
19
éve
2007 – Meghalt Miklósy György színművész, szinkronszínész.
Más írásmóddal: Miklósi vagy Miklóssy
17
éve
2009 – Elhallgatott a Sláger Rádió.
1998. február 16-án indult, Magyarország leghallgatottabb kereskedelmi rádiójává küzdötte fel magát. 2009-ben a Sláger nem tudta megújítani a országos frekvenciacsomagra korábban elnyert koncesszióját, így 2009. november 19-én a földi analóg műsorszórás befejeződött. Internetes rádióként működik tovább. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Benkő László, Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas zenész, billentyűs, zeneszerző (Omega zenekar).
Az Omega együttes billentyűse és alapító tagja 60 évig zenélt.
5
éve
2021 – Meghalt Sir Mick Rock brit fotós, aki több lemezborító képét fotózta a Queen és David Bowie számára.
Teljes nevén: Michael David Rock, eredeti nevén: Michael Edward Chester Smith, "A férfi aki a '70-es éveket fotózta". David Bowie hivatalos fotósa volt, további zenészek akiket fotózott: Queen, T. Rex, Syd Barrett, Lou Reed, Iggy Pop and The Stooges, The Sex Pistols, Ozzy Osbourne, The Ramones, Joan Jett, Talking Heads, Roxy Music, Thin Lizzy, Geordie, Mötley Crüe, Blondie. Ő készítette David Bowieról a Ziggy Stardust képet és vezető fotós volt a The Rocky Horror Picture Show filmben. Több mutatása
87
éve
77
éve
70
éve
1956 – Először énekelte Fats Domino, a Blueberry Hill című dalát.
Az Ed Sullivan show-ban hangzott el a dal.
64
éve
56
éve
1970 – Jerry Lee Lewis és Myra Brown válását kimondták Mississippiben.
Myra azt mondta házasságukról, hogy az 13 év alatt rémálommá vált.
55
éve
54
éve
1972 – Herointúladagolásban meghalt Danny Whitten énekes és dalszerző, a Neil Young Crazy Horse zenekar tagja.
Los Angelesben halt meg. Ő írta a I Don't Wanna Talk About It című dalt, de énekelte szerzeményeit Rod Stewart és az Everythink But The Girl zenekar is. három évvel később Neil Young a Tonight's the Night című kábítószer-ellenes albummal állított emléket zenésztársának. Több mutatása
39
éve
1987 – Meghalt Jákó Vera előadóművész, nótaénekesnő.
Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 1987. november 18.
23
éve