November 3.
Győző névnapja

November 3.

120 éve

★ Kiemelt esemény

1906 – Megszületett a segélykérő morse kód, a tititi-tátátá-tititi, vagyis az S.O.S.

A segélykérés általános Morse-kódját (...---..., azaz ti-ti-ti tá-tá-tá ti-ti-ti) az 1906. november 3-án született berlini Nemzetközi Rádiótávírási Egyezményben fektették le. Az egyezmény eredeti szövege itt olvasható. Azért ezt a jelet találták megfelelőnek, mert ezt nagyon könnyű Morse-távíróval leadni. Csupán a véletlen műve, hogy S.O.S.-ként fordítható le. Számos magyarázat született később az S.O.S. értelmezésére: Save Our Souls - Mentsétek meg lelkeinket Save Our Ship - Mentsétek meg a hajónkat Stop Other Signals - Szüntessetek be minden más jelzést Send Our Savior - Küldjétek a megmentőnket A vészjelet először 1909-ben, az Azori-szigeteknél bajba jutott Slavonia hajó használta, és ennek köszönhetően a fedélzeten lévő összes utast kimenekítette a közelben elhaladó két utasszállító, a Prinzess Irene és a Batavia. Azonban az S.O.S. segélyhívás csak a Titanic 1912-es katasztrófája után vált általánosan használttá. Az első segélykérő jel valójában nem is az S.O.S. volt, hanem a Marconi Társaság által használt C.Q.D. A C.Q. a hajók általános riasztási jele, a D. pedig a danger vagy distress (veszély, baj) szót rövidítette. Ezt változtatták meg 1906-ban az S.O.S.-re. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika

105 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1921 – Megszületett Charles Bronson amerikai filmszínész (A piszkos 12, Volt egyszer egy vadnyugat).

Eredeti nevén: Charles Dennis Buchinsky. 1935-től segédmunkás, majd vezető vájár volt egy szénbányában. A katonaság után, 1945-től dolgozott építő-, szállító- és rakodómunkásként, valamint kölcsönzőben, volt ökölvívó, ügynök, kikiáltó, kazánfűtő, takarító és rajzoló. Színészi pályafutását a Plays and Players Troupnál kezdte, majd játszott a Pasadena Playhouse-ban és Philadelphiában. 1951 óta filmszínész, az 1980-as években szerződtette a Cannon cég. 1971-ben Golden Globe Díjat kapott. Filmjeiből: A hét mesterlövész, A halál ötven órája, A piszkos tizenkettő, Volt egyszer egy Vadnyugat, Bosszúvágy (I-III.), Tíztől éjfélig, Murphy törvénye. Legtöbbször keménykötésű rendőröket és revolverhősöket alakított. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

29 éve

1997 – A Magyar Tudomány Napja

Annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon Gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság – a mai Magyar Tudományos Akadémia – megalapítására. A Magyar Tudomány Napján adják át a Simonyi Károly-, a Zrínyi Miklós-, a Wigner Jenő- és a Fáy András-díjat. Több mutatása

Teljes esemény 1

Történelem Ünnep Magyar

225 éve

1801 – A szicíliai Cataniában megszületett Vincenzo Bellini, olasz operaszerző (Norma).

Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. Nemsokára egész Európa visszhangzott a sziciliai zeneszerző mély érzésekkel, kevés drámaisággal áthatott dalműveitől, amelyek sikerében nagy szerepet játszottak a kor neves énekesei, akiknek neve szinte összeforrott az általuk megformált alakkal. 1829-ben mutatták be Milánóban "La Straniera" (Az idegen nő), 1830-ban Velencében "I Capuletti ed i Montecchi" című művét. 1831-ben szintén Milánóban került bemutatásra "La Sonnambula" (Az alvajáró, címszerepében Pasta Giuditta) és a "Norma", a nagy Malibrannal a címszerepben, 1833-ban pedig Velencében a "Beatrice di Tenda". 1833-ban Párizsba ment, ahol Rossinival és Cherubinivel találkozott, onnan rövid Angliai látogatást tett, Londonban fényes fogadtatásban részesült. 1834-ben ismét visszatért Párizsba, és a párizsi olasz opera számára megírta utolsó operáját "Puritani" (Puritánok) címmel, amely 1835-ben került bemutatásra, és rendkívüli lelkesedéssel fogadták. Korai halála mélyen megrendítette kortársait. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

132 éve

1894 – Megszületett Tokuji Hayakawa, a mechanikus töltőceruza feltalálója.

Az "Ever-Sharp Pencil", azaz a "Mindig Hegyes Ceruza" feltalálója, Tokuji Hayakawa egy fémipari üzlet tulajdonosa volt Tokióban. Abban az időben már forgalomban volt egy szintén mechanikus töltőceruza, de az celluloidból készült, nem igazán állt kézre, és mindennapi használatra túl törékeny is volt. Ezzel szemben Hayakawa ceruzájának nikkelborítása volt, kényelmesen használható és tartós darab volt, és hamar népszerűvé vált. Hayakawa cége 1942-ben terjeszkedni kezdett, neve Hayakawa Electric Industry Co. lett, amelyet 1970 óta Sharp Corporation néven ismerünk. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Technika

95 éve

1931 – Rómában megszületett Monica Vitti olasz színésznő.

Eredeti neve: Maria Louisa Ceciarelli. Az 1950-es évek közepétől játszott filmekben, Michelangelo Antonioni filmdrámáiban vált világhírűvé, majd az 1960-as évek közepétől átváltott a vígjátékokra. A kaland, Az éjszaka, a Vörös sivatag és a Napfogyatkozás ahol Alain Delonnal látható. Jancsó Miklóssal is készítette egy filmet, az 1970-es A pacifistát. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő

34 éve

1992 – Budapesten meghalt Csákányi László színész, énekes (Frédi és Béni, Indul a bakterház - Buga Jóska).

Németújváron született, 1921. január 13-án. Eredetileg Zsigovitsnak hívták, az idegen hangzású nevet a harmincas években magyarosították. Pénzügyőr apja papnak szánta. Szentgotthárdon érettségizett le. A Színiakadémiára 1939-ben nyert felvételt, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban 1945-ben hadifogságba esett, és csak 1948-ban térhetett haza. Ezután a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatához szegődött, majd 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól pedig a Petőfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott. 1963 és 1971 között a Vígszínház, 1971 és 1974 között a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpad alkalmazta. Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, aki otthonosan mozgott a drámákban csakúgy, mint a vígjátékokban. De nemcsak prózát játszott kiválóan, hanem énekelni is tudott. Sokat és nagy sikerrel foglalkoztatta televízió és a rádió. Szeretett és tudott is szinkronizálni, az 1951-ben megalakult Szinkronfilm Vállalat az elsők között hívta szinkronmunkára. Az igazi népszerűséget a Foxi Maxi című rajzfilmsorozat szinkronalakítása hozta, és persze Frédié a kőkorszaki szakié. Tőle kapta hangját Karak, a róka, a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozat egyik hőse is. A magyar színjátszás egyik nagy alakja negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Jászai-díjas színésznő. Ismert filmjei: A tettes ismeretlen; Fotó Háber; Germinal; Mese habbal. Feledhetetlen alakítási voltak ifjúsági rádiójátékokban, mint például a Mikrobi és a Szíriusz kapitány. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar Színház

126 éve

1900 – Megszületett Adi Dassler, az adidas sportmárka megalapítója, a PUMA-t megalapító Rudolf Dassler öccse.

Herzogenaurach-ban született, Németországban. A két testvér a közös vállalkozásban kezdett sportcipőket gyártani, a cég neve Gebrüder Dassler Schuhfabrik - Dassler Testvérek Cipőgyára volt. Hamarosan rivalizálni kezdtek, és külön céget alapítottak. Adi Dassler az adidas márkát. Rudolf Dassler szintén a kereszt és a vezetékneve elejéből megalkotta a RUDA márkanevet, ami nem sokkal később PUMA lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport

123 éve

1903 – Kormányt alakított Tisza István gróf, aki először 1905.06.18-ig volt Magyarország miniszterelnöke.

1877-től a berlini, a heidelbergi és a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1879-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. Katonai pályára akart menni, de édesapja - Tisza Kálmán miniszterelnök - ellenállásán megbukott a terve. 1881-től tiszteletbeli főjegyző volt, 1886-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a vízaknai, 1892-ben az újbányai választókerületben. 1889-ben, a véderővita kapcsán a parlament egyik meghatározó egyéniségévé vált. Vitakészsége, felkészültsége és tudása révén pártja fő erőssége és az ellenzék rettegett ellenfele volt. Ekkor már kialakult a népszerűtlensége, mivel kemény és kíméletlenül éles harcmodorával sok ellenséget szerzett, soha meg nem alkudott a nézeteiben, tettre kész, akaratának érvényesítéséhez az erőszaktól sem visszariadó politikus volt. Részt vett a gazdasági életben, támogatta a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank megalapítását, amelynek 1890-ben az elnöke lett. 1893 és 1902 között a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának elnöke volt. A Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank 1902-ben bekövetkezett bukását Tisza István számlájára igyekeztek írni. Tisztán került ki az ügyből, de még sokáig érezte az utóhatását. 1897-ben a király grófi rangra emelte. Ebben az időben tudományos dolgozatokat is publikált közgazdasági, közjogi és pénzügyi témakörökből. A századfordulóig liberális nézeteket vallott, majd a konzervatív szószólója lett. 1898. decemberében kemény csatákat vívott az ellenzékkel, elvállalta volna a házelnökséget is a tervezett házszabály-revíziós programjának megvalósítása érdekében. Édesapja és barátai tanácsára elállt szándékától, a kormánypárt tagjaként harcolt tovább az ellenzékkel. 1903-ban - Széll Kálmán miniszterelnök helyett - késznek mutatkozott az obstrukció erőszakos letörésére, a király megbízta az új kormány megalakításával, de kudarcot vallott. Gróf Khuen-Héderváry Károly alakíthatta meg a kormányt, aki azonban megbukott négy hónapi miniszterelnökség után. A júniusi sikertelen kísérlet után, november 3-án gróf Tisza István először alakított kormányt, amely a magyar uralkodó osztályok érdekeit felismerte és szolgálta. Az ellenzék heves tiltakozása megerősítette azt az elhatározását, hogy keresztülviszi a házszabály-módosító programját, azonban egy hirtelen fordulattal megszűnt az obstrukció és a parlamentben helyreállt a rend. A költségvetés ügye rendeződött, letörte a vasutassztrájkot, megkötötte a német kereskedelmi szerződéseket. A házszabály-módosítást 1904 őszén vette elő újra, mire ismét kitört az obstrukció. Mivel célját nem tudta elérni, ideiglenes házszabályokat és párhuzamos ülések megtartását indítványozta. December 13-án erőszakkal megakadályozta az ellenzék a kitűzött ülés megtartását. Tisza István javaslatára a király feloszlatta az országgyűlést és új választásokat írt ki, amelyekből az Egyesült Ellenzék került ki győztesen. 1905.02.01-jén nyújtotta be lemondását, de csak június 18-án kapta meg felmentését az elhúzódó válság miatt. Az utána következő, báró Fejérváry Géza vezette darabontkormánnyal szemben semlegesnek mutatkozott, majd szembekerült vele a választójogi programja miatt. Nem értett egyet az általános választójoggal, szerinte a választóvá váló iskolázatlanok és a nemzetiségek szétzilálják az államelméletet. 1906. áprilisában, a koalíciós kormány megalakulása után a Szabadelvű Pártot feloszlatta és visszavonult a politikai élettől. 1907-ben megválasztották a dunántúli református egyházkerület főgondnokává. 1910. februárjában, a koalíciós kormány bukása után új kormánypártot alapított Nemzeti Munkapárt néven. Az 1910. évi választásokon pártja nagy győzelmet aratott, ő pedig képviselői mandátumot szerzett az aradi és az ugrai választókerületben is, amelyek közül az aradit tartotta meg. Hivatal nélkül is vezető szerepet játszott a kormánypolitikában. Fő célja volt a haderőreform keresztülvitele és az obstrukció letörése. 1911-ben a "Magyar Figyelő" című folyóirat megalapításában játszott fontos szerepet, amely politikai, irodalmi, művészeti és társadalmi témákkal foglalkozott. A fokozódó obstrukció miatt végül 1912. májusában elfoglalta a képviselőház elnöki tisztségét, és munkapárti többséggel június 4-én letörte az ellenzék obstrukcióját. Június 7-én egy képviselő háromszor is rálőtt a képviselőházban, de célt tévesztett. A király 1913.06.10-én másodszor is kinevezte miniszterelnökké, közben rövidebb ideig betöltötte a horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli és a király személye körüli miniszteri tisztséget is. 1913-ban "Igazmondó" címmel néplapot indított, hogy megismerjék eszméit és politikai nézeteit. Második kormányzása idején felgyorsult a háborúra való felkészülés, korlátozták az egyesülési és gyülekezési szabadságot, az esküdtszékek hatáskörét, valamint bevezették a cenzúrát és szigorú feltételekhez kötötték a terjesztést. Megegyezésre törekedett a nemzetiségekkel, mert felismerte a nemzetiségi mozgalmak erejét, de törekvései kudarcot vallottak, az ellenzék a magyarság érdekeinek feladásával vádolta. 1914 júniusában - a szarajevói merénylet után - kezdetben ellenezte az Osztrák-Magyar Monarchia háborús fellépését, azonban Berlin ígérete, hogy szövetséget köt Bulgáriával Románia ellen, megváltoztatta a hozzáállását. Legfőképpen a katonai vezetés igényeinek kielégítésére irányult a tevékenysége. 1915-ben az ellenzék egyre inkább követelte távozását, de hivatástudata miatt ragaszkodott tisztségéhez. 1916. novemberében meghalt pártfogója, Ferenc József. Tisza István nem rokonszenvezett az új uralkodóval, IV. Károllyal, és a fokozódó társadalmi elégedetlenséggel értetlenül állt szemben. Végül nyíltan szembekerült a királlyal, és 1917.05.15-én távozni kényszerült a kormány éléről. Júniustól katonai szolgálatba lépett, októbertől az orosz harctéren a debreceni huszárezred parancsnoka volt. 1918. augusztusában és szeptemberben az olasz fronton szolgált, személye már a tömegek gyűlöletének tárgyává vált. Október 17-én nyíltan beismerte a parlamentben a háború elvesztését, de nem gondolta hogy ez forradalomba torkollhat. A nyílt utcán ismét sikertelen merényletet követtek el ellene. Nem vette komolyan a forradalom szervezőit, az "őszirózsás" forradalom győzelme után sem volt hajlandó menekülni. Október 31-én négy katonaruhába öltözött fegyveres a kora esti órákban behatolt Hermina úti villájába, és szóváltás közben lelőtte. Geszten temették el. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává, 1915-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnökévé választották. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

23 éve

2003 – Meghalt Szemes Marianne filmrendező, forgatókönyvíró, az első nő, aki filmrendezői diplomát kapott Magyarországon.

Eredeti neve: Magaziner Marianne. 1949–1983 között kb. 500 filmhíradót, dokumentum-, játék- és tv-játékfilmet, sorozatot rendezett, legtöbbjük forgatókönyvét is maga írta. A Dokumentaristák Nemzetközi Szövetségének főtitkára volt. Velencében, Krakkóban,Milánóban és más fesztiválokon nyert fődíjakat. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Nő Magyar

195 éve

1831 – Philadelphiában megszületett Ignatius Donnelly (Donelly) amerikai politikus, író, Atlantisz kutató.

Jogot tanult Philadelphiában, majd Minnesota kormányzója volt 1859 és 1863 között. Republikánus politikusként tagja volt az amerikai kongresszusnak 1863 és 1868 között, az állam szenátora volt 1874 és 1878 között. 1892-ben jelölték az Egyesült Államok Alelnökének. 1882-ben jelent meg könyve, Atlantis the Antediluvian World (Atlantisz az özönvíz előtti világ), melyben az Ó- és az Újvilág építészetének vizsgálata alapján akarta bizonyítani Atlantisz létezését. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom