39
éve
Történelem kategória
413
éve
1613 – Meghalt Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
A Báthory család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján. 1608. március 5-én a hajdúk segítségével lemondatta Rákóczit és megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt. Erdély hatalmát Havasalföld, Moldva és a lengyel királyság megszerzésével akarta növelni. Havasalföld elleni támadásával azonban magára haragította a törököket, míg erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta és fővárosát, Szebent megszállta. A szászok 1611-ben behívták ellene Radul havasalföldi vajdát, de Báthory kiverte az országból. A bécsi udvar ekkor Forgách Zsigmondot haddal küldte ellene, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, s ezután kiegyezett a császárral, a Portát viszont nem sikerült kiengesztelnie, 1613-ban hadat indított Báthory ellen. A fejedelem, hogy trónját megmentse, hajlandó lett volna Váradot török kézre adni, mire a hajdúk meggyilkolták. Több mutatása
310
éve
1716 – Meghalt Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
Bethlen Miklós a heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult. Járt Franciaországban és Angliában is. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésére irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, s jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításért írt röpirata miatt - nem először - elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagyterjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás. Több mutatása
109
éve
140
éve
1886 – Felavatták a szabadság szobrot New Yorkban.
Az alkotás azót is az USA és a szabadság jelképe. A francia nép adományozta Amerikának 1884-ben Párizsban, ahol azóta is látható kicsinyített másolata. Szétszedték és hajóval szállították mai helyére. Csigalépcső vezet a koronába és a fáklyába. A korona 7 ága a világ 7 nagy tengerét jelképezi. Több mutatása
267
éve
183
éve
1843 – Megszületett Báró Bánffy Dezső politikus, miniszterelnök.
A konzervatív politikust Ferenc József császár nevezte ki miniszterelnökké. 1895.01.15-től 1899.02.26-ig volt hivatalban.
156
éve
1870 – Megszületett Boldog Batthyány-Strattmann László főnemes, szemorvos, a "szegények orvosa".
Teljes nevén: Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos. 1915-től herceg, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja. 1902-ben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát Köpcsényben (ma Ausztria). A felírt receptjeit és a szemüvegeket ingyen beváltották a gyógyszerészek és látszerészek, a számlákat minden hónap végén rendezte, vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. A trianoni békediktátum következtében birtokainak többsége a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, saját kastélyában rendezett be kórházát. Naponta 80-100 beteget látott el, sokat operált, felesége volt az asszisztense. A műtétek előtt és közben mindig imádkozott. 11 gyermeket nevelt fel szeretetben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá. Több mutatása
107
éve
96
éve