207
éve
Történelem kategória
1989
éve
37 – Megszületett Nero, aki Róma császára volt 54-68-ig.
Teljes nevén: Claudius Drusus Germanicus Caesar Nero A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten. Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket. Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot. Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. Több mutatása
235
éve
1791 – Az Amerikai Egyesült Államokban törvénybe iktatták a "Bill of Rights"-ot, az emberi jogokról szóló rendelkezéseket.
Az 1787-es alkotmány kiegészítéseként iktatták törvénybe. A tíz újabb cikkelyben rögzítették az emberi jogokat, amelyek a sajtó-, szólás- és vallásszabadságra vonatkoztak. Több mutatása
82
éve
1944 – Adolf Eichmann német SS-Sturmbannführer utasítására Budapestről elindult a rablott kincseket szállító Aranyvonat.
Az aranyvonat egy vasúti szerelvény, amely a Magyar Nemzeti Bank 30 tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékait valamint letétbe helyezett értékeket, dokumentumokat (például Mátyás király korvináit), a méteretalon platinarúdját és a deportált zsidóktól begyűjtött értékeket próbálta az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől Nyugatra menekíteni a Szálasi-kormány. 1945. január 23-án hagyta el Magyarországot Ausztria felé a fertőbozi vasútállomásról. Az értékeket az amerikai hadsereg lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette. 1946. június 18–25. Washingtonban a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette küldöttség tárgyalásán döntöttek az MNB aranykészletének és más értékeknek, műkincseknek a visszaadásáról, és június 21-én ezt az USA külügyminisztériuma hivatalosan is bejelentette. 1946. augusztus 6-án a hadizsákmány egy része visszaérkezett Budapestre. Több mutatása
1957
éve
69 – Rómában - négy császár közül - Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.
A Római Birodalomban Nero császár öngyilkosságával, 68-ban kihalt a Iulius-Claudius dinasztia. A trónutódlásért folytatott polgárháborúban négy hadseregparancsnok küzdött egymással: Servius Sulpicius Galba, Aulus Vitellius, Marcus Salvius Otho és Titus Flavius Vespasianus. Galbát saját csapatai kiáltották ki császárnak, Othót és Vitelliust pedig ellencsászárokká nyilvánították. Összeesküvésekre került sor, Galbát meggyilkolták. Otho hadseregét legyőzte Vitellius, erre Otho öngyilkosságot követett el. Vitellius ellen lépett fel Vespasianus, mire Vitellius megegyezett Titus Flavius Sabinusszal, Vespasianus fivérével, hogy lemond a hatalomról 100 millió sestertius és szabad elvonulás ellenében. A római nép azonban megakadályozta Vitellius elvonulását - aki az utcai harcokban szerzett sebeibe belehalt -, és Vespasianus, a Flavius-dinasztia megalapítója, mint uralkodó bevonult Rómába. Több mutatása
351
éve
1675 – Meghalt Jan Vermeer holland festő (Lány gyöngy fülbevalóval).
Teljes nevén: Jan Vermeer van Delft. Delftben született. Rembrandt mellett a holland aranykor másik legnagyobb festője. Festményein a holland polgári interieurt ábrázolta: szépen berendezett szobabelsőket, amelyek lakói kézimunkáznak, festegetnek, zenélnek, olvasnak vagy beszélgetnek egymással. Bensőséges hangulatú képein főként kék, piros és sárga tónusú színeket használt. Vermeer legismertebb festményei: "A csipkeverőnő", "A festészet allagóriája", "Delft látképe". Több mutatása
136
éve
1890 – Meggyilkolták Ülő Bika sziú törzsfőnököt, aki a dakota indiánok utolsó nagy felkelését vezette.
Sziú nyelven: Tatanka Ijotake, angolul: Sitting Bull Amerikai indián sámán és a hunkpapa sziúk vezetője volt. Dél-Dakotában ölték meg. A dakoták felkelései a szellemtánc-mozgalommal álltak összefüggésben, amelynek vezetője, Wovoka - a vörösbőrű próféta - megjósolta a fehérek eltűnését és a bölények visszatérését, ezzel támasztotta fel az európaiak érkezése előtti jobb időket. Az ellenállás szimbólumának, Ülő Bikának a meggyilkolásával vérfürdő vette kezdetét Wounded Knee mellett. Több mint kétszáz sziú indiánt, köztük nőket és gyermekeket, mészároltak le az amerikai katonák. Több mutatása
69
éve
221
éve
1805 – III. Frigyes Vilmos porosz király feladta semlegességét, I. Napóleon nyomására szövetséget kötött Franciaországgal.
A schönbrunni szerződés keretében Poroszország véd- és dacszövetséget kötött Franciaországgal. Poroszország megkapta Hannovert kisebb területi engedmények fejében. Több mutatása
253
éve