76
éve
Történelem kategória
102
éve
1924 – Ausztriában a schilling lett a hivatalos fizetőeszköz.
1 schilling=10 000 korona
474
éve
436
éve
1590 – Meghalt Ambroise Paré francia orvos, "a modern sebészet atyja".
Párizsban 80 éves korában halt meg. A lőtt sebek gyógyításában és az amputálásban ért el jelentős eredményeket, valamint protézisek és ortopédiai eszközök készítésével is foglalkozott. Ambroise Paré seborvos és borbély karrierjét 26 évesen katonaorvosként kezdte. Első felfedezése, hogy forrró olaj helyett kenőcsökkel kezelte a sérültek lőtt sebeit, bevált. Legjelentősebb felfedezése az volt, hogy amputálásnál a vérzés csillapítására kiégetés helyett elkötötte az ütőeret. Paré elismerését tükrözte, hogy négy francia király, II. Henrik, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik orvosa is volt. Több mutatása
327
éve
1699 – I. Nagy Péter orosz cár megparancsolta, hogy az újév kezdete ne január elseje, hanem szeptember elseje legyen.
Oroszországban bevezettette a Julián-naptárat.
63
éve
65
éve
148
éve
1878 – Sztálin szovjet vezető, diktátor születésnapjának ünnepe a kommunizmus idején.
Születésének pontos dátuma az akkori naptár szerint december 6 vagy 9, a mostani naptár szerint december 18 vagy 21. A kommunizmus idején december 21-én ünnepelték a születésnapját. Az év 1878 vagy 1879. Eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, teljes nevén: Joszif Visszarionovics Sztálin. A szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott. 1899-ben kizárták a tbiliszi ortodox papi szemináriumból forradalmi tevékenysége miatt. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tbiliszi pártbizottságának volt a tagja 1901 óta. Többször letartóztatták illegális tevékenységéért és Szibériába száműzték. 1912-ben megalapította a "Pravda" című pártlapot. Vlagyimir Iljics Lenin szervezőként nagyra becsülte Sztálint, aki 1917 márciusában érkezett Petrográdba, majd támogatta a fegyveres felkelés tervét. A nemzetiségi ügyek népbiztosi tisztségét töltötte be az új bolsevik kormányban. 1922.04.03-án az SZKP főtitkárává választották. Sztálin elgondolását a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéről - hogy a többi szovjet köztársaságot rendeljék alá az Orosz Szovjet Köztársaságnak - Lenin közbelépésére, a Központi Bizottság elutasította. Végül Lenin tervét fogadták el, amely ezzel szemben egyenjogú köztársaságok egyesítéséről és egy reprezentatív vezető testület megvalósításáról szólt. 1923.01.04-én Lenin politikai végrendeletének kiegészítéseként Sztálin eltávolítását ajánlotta a párt vezető állásaiból "jellemgyengesége" miatt. Lenin 1924.01.21-én bekövetkezett halála után 1927-ig hatalmi harcok folytak az utódlásért Grigorij Jevszejevics Zinovjev, Lev Davidovics Trockij és Joszif Visszarionovics Sztálin között, amelyből Sztálin került ki győztesen. Miután 1927.10.23-án kizárták ellenfeleit a Központi Bizottságból, majd a pártból is, Sztálin, a párt főtitkára a Szovjetunió korlátlan ura lett. Azokkal szemben, akik elutasították elméletét "a szocializmus egy országban való felépítéséről" kíméletlenül járt el. Száműzték Trockijt, másokat halálra ítéltek látványos koholt perekben. Diktatúrája alatt a Szovjetunió - egy kíméletlenül végrehajtott iparosítási politika eredményeként - ipari állammá fejlődött. Sztálin a lenini jelszó "kommunizmus = szovjethatalom + az ország villamosítása" jegyében tíz év alatt akarta elérni azt, ami a kapitalista országokban ötven év alatt jött létre. 1953.03.05-én bekövetkezett halála után felravatalozták a Kreml-palota nagytermében, ahol emberek ezrei vettek tőle búcsút. 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán szakítottak a sztálinizmussal. Elítélték a hatalommal való visszaélést, a sztálini korszak személyi kultuszát, az elkövetett törvénysértéseket, bírálták a túlzott centralizmus káros következményeit. Sürgették a visszatérést a lenini értékekhez, megalapozták a kommunista és munkáspártok demokratizmusának fejlődését. A desztalinizálás második hullámaként, az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, 1961.11.01-jén Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból. Több mutatása
128
éve
1898 – A tudósházaspár, Pierre és Marie Curie felfedezte a rádium nevű radioaktív elemet.
Marie Curie 1898-ban fedezte fel a tórium radioaktivitását is, férjével közösen pedig a polóniumot és a rádiumot. 1903-ban a házaspár Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, majd Marie Curie 1911-ben kémiai Nobel-díjat is kapott. 1906-ban Párizsban egy lovaskocsi halálra gázolta Pierre Curie-t, akinek tanszékét Marie Curie vette át a Sorbonne-on. 1910-ben sikerült munkatársaival tiszta állapotban rádiumot előállítania. 1914-ben a párizsi Institut du Radium vezetésével bízták meg. Több mutatása
122
éve