Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

104 éve

1922 – Szilsárkányban megszületett Hegedűs András, aki 1955-56-ban a minisztertanács elnöke volt.

1941-ben elnyerte a Turul Szövetség parasztfiatalok továbbtanulását támogató ösztöndíját és bekerült a budapesti Bolyai-kollégiumba, egyidejűleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1942-ben belépett az illegális kommunista pártba, aktívan részt vett a baloldali ifjúsági csoportosulások tevékenységében. 1943-ban a párt megbízásából megszervezte az egyetemista tagozatot és az illegális pártlap kiadásában is részt vett. 1944. augusztusában letartóztatták és két évi fegyházbüntetésre ítélték, de novemberben megszökött és a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának, valamint az újjászervezett kommunista párt (KP) tagja lett. 1945. januárjában a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vidéki titkáraként, majd Zemplén és Sopron vármegyében a földreform miniszteri biztosaként, azután a MADISZ országos szervezőtitkáraként működött. 1946-ban, a pártfőiskolai tanfolyam elvégzése után, visszakerült a MADISZ Központi Vezetőségébe. 1947. februárjában teljes jogú képviselőként bekerült a parlamentbe, majd az agrárkérdés szakreferenseként Gerő Ernő vette maga mellé, részt vett a KP szövetkezeti politikai osztályának megszervezésében, amelynek helyettes vezetője, majd 1950 nyarán vezetője lett. Kinevezték az összevont mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai osztály vezetőjévé, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, póttagja a Szervező Bizottságának, valamint megválasztották a KV titkárává. 1951-ben bekerült az MDP Politikai Bizottságába is, kinevezték földművelésügyi miniszterhelyettessé. Legfőbb felelőse lett az iparfejlesztésnek alárendelt agrárpolitika és az erőszakos téeszesítés első hullámának. 1952-ben az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának, majd az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának élére került. Rákosi részleges bukása után, 1953. júliusában Nagy Imre kormányában a minisztertanács első elnökhelyettesi tisztségét kapta meg. 1955.04.14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, és az új kormány megalakításával Hegedűs Andrást bízta meg. Rákosi és csoportja hűséges híveként és lekötelezettjeként támogatta Nagy Imre minden tisztségtől való megfosztását és teljes elszigetelését. Májusban kormánya aláírta Magyarország csatlakozását a "testvéri szocialista országok" közötti katonai egyezményhez, a Varsói Szerződéshez, amellyel törvényesítette a szovjet csapatok tartózkodását az országban. Júliusban rendelkezést adott ki a beszolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés megszigorításáról. A parasztság és a munkásság helyzetének romlás mellett néhány pozitív változás is bekövetkezett: decemberben Magyarország az ENSZ tagállama lett, megkezdődött a Jugoszláviához fűződő viszony javítása. Az 1956.10.23-i forradalom után adta át a miniszterelnöki tisztséget, de a szovjet csapatok behívásának felelősségét magára vállalta. Október 28-án családjával együtt Moszkvába menekült. 1957-ben kizárták a pártból, az emigrációban egyre inkább eltávolodott a politikától és a szociológia felé fordult. 1958-ban visszatért Budapestre, munkatársa lett az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének és a pártba is visszavették. 1961-től a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1963-ban - miután megszerezte a közgazdasági-tudományok kandidátusa fokozatot - az általa megszervezett MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása ellen tiltakozott, így revizionista nézetei miatt leváltották, egyidejűleg eltávolították a közgazdaság-tudományi egyetemi tanszékéről és publikációs tilalom alá helyezték. 1973-ban ismét kizárták a pártból a bürokratikus pártállamot bíráló tanulmányai miatt. Saját életútjáról kemény kritikával és önkritikával írt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1922. 10. 31. Született Történelem Magyar

42 éve

1984 – Testőrségének két szikh katonája lelőtte a 67 éves indiai miniszterelnök-asszonyt, Indira Gandhit.

Új-Delhiben történt a merénylet. Az első indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru lányaként és közeli munkatársaként a kabinetben tájékoztatásügyi miniszter, valamint az Indiai Nemzeti Kongresszus tagja, illetve 1959-től elnöke volt. Lál Bahádur Sásztri miniszterelnök halála után, 1966.01.24-én választották először India miniszterelnök-asszonyává. 1964-ben elhunyt apja mérséklő politikáját kívánta folytatni, szocialista koncepciót képviselt a gazdaságpolitikai kérdésekben. 1975.06.12-én az 1971-es választási visszaélések miatt Uttar Pradesh állam bírósága semmisnek nyilvánította Indira Gandhi parlamenti mandátumát. A miniszterelnöknő fellebbezett a Legfelső Bírósághoz. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett, letartóztatta az ellenzéki politikusokat és bevezette a sajtócenzúrát. Augusztus 6-án a parlament elutasította az Indira Gandhi ellen emelt vádakat, és megszavazta a kormány által beterjesztett alkotmánymódosítást. November 7-én a Legfelső Bíróság felmentette a választási csalás vádja alól. A gazdasági tervezés és a szociális reform területén radikális politikát folytatott, feltűnést keltett például a családtervezés eszközeként általa bevezetett kényszersterilizálás. 1977 márciusában megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Az új miniszterelnök, Morádzsi Deszái bejelentette a visszatérést a jogállamisághoz. 1980.01.14-én ismét Indira Gandhi került hatalomra, és februárban a 22 szövetségi állam közül kilencben feloszlatta a parlamentet. A merénylet után fia, a politikában járatlan Radzsiv Gandhi lett az ország új miniszterelnöke. A hinduk és szikhek közötti zavargásokban több mint 1100 ember vesztette életét. A lakosság védelmére a szikhek lakta városnegyedekbe kivezényelték a katonaságot, és kijárási tilalmat rendeltek el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1984. 10. 31. Meghalt Történelem Nő

602 éve

1424 – Krakkóban megszületett I. Ulászló magyar király, aki a fenyegető török veszély elhárítására törekedett.

III. Ulászló néven lengyel király is volt. II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermeke, a Jagelló-dinasztia tagja volt. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hossza alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én a fehérvári bazilikában a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává avatták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghirdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. November 10-én - Hunyadi figyelmeztetése ellenére - a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, akik rövid küzdelemben megölték. Ekkor pánik tört ki a magyar seregben, a katonák menekültek, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása

Teljes esemény 0

1424. 10. 31. Született Történelem Magyar

21 éve

2005 – Meghalt Kuntár Lajos haditudósító, újságíró, népmesegyűjtő, tanár.

"A véres Don" című műve a legkiemelkedőbb második világháborús haditudósító memoár, mely mentes korabeli háborús propagandától. A könyvet betiltoták, a politikai rendőrség fogságába került egy hónapra, majd a rendszerváltásig korlátozátk, többször elbocsátották. 2004-ben könyvét ismételten kiadták a szerző önéletrajzi írásával kiegészítve. Több mutatása

Teljes esemény 0

2005. 10. 31. Meghalt Történelem Irodalom Magyar

101 éve

1925 – Reza kán megalapította a Pahlavi-dinasztiát, miután perzsa sahhá kiáltatta ki magát.

Lovastisztként 1921.02.21-én döntötte meg Ahmed Mirza sah kormányát, és katonai diktatúrát vezetett be Perzsiában. A Pahlavi-dinasztia uralma alatt indult meg Perzsia modern fejlődése, műszaki és közigazgatási megújítása. Reza kán a korszerű hadseregére támaszkodott, amellyel leverte a szeparatista mozgalmakat, a parlamentáris hagyományokat elnyomta. Külpolitikájában megmaradt Nagy-Britannia szövetségese. 1934-ben országa nevét Perzsiáról Iránra változtatta. 1941.09.16-án a szövetségesek lemondásra kényszerítették a tengelyhatalmak iránti rokonszenve miatt. Utódjául fiát jelölték ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 10. 31. Történelem

142 éve

1884 – Döntés született a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben, (Anglia) jelölték ki.

Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője hozta meg a döntést. A délkör elnevezés onnan ered, hogy e hosszúsági kör mentén mindenütt egyszerre van dél. A greenwichi középidő (GMT) és a hozzá viszonyított időzónák használata az egész világon általánossá vált. A Greenwichi Királyi Obszervatóriumon áthaladó hosszúsági kör jelölésére hosszú időn át egy sárgaréz csíkot használtak a csillagvizsgáló udvarán, amit 10 cm széles rozsdamentes acélszalagra cseréltek. 1999. december 16. óta a 0. hosszúsági kört egy észak felé irányuló erős, zöld lézersugár is jelzi. Több mutatása

Teljes esemény 0

1884. 11. 01. Történelem Érdekes

33 éve

1993 – Életbe lépett a maastrichti szerződés.

A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtban az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete. Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek (European Communities), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását. Több mutatása

Teljes esemény 0

1993. 11. 01. Történelem