36
éve
Történelem kategória
378
éve
1648 – Megkötötték a vesztfáliai békét, amely véget vetett a harmincéves háborúnak.
Münsterben és Osnabrückben, III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Franciaországgal és Svédországgal kötötték meg a békét. A harmincéves háború, valamint a békekötés megváltoztatta Európa hatalmi viszonyait. Svájc és Hollandia kiváltak a birodalom kötelékéből, elismerték függetlenségüket. Az Odera, az Elba és a Weser torkolatvidéke Svédországhoz került, a Habsburgok elzászi birtokai, valamint Metz, Toul és Verdun Franciaországé lett. Brandenburgnak jutott Kelet-Pomeránia és négy német püspökség, Bajorország megtartotta Felső-Pfalzot és választófejedelmi címmét, Rajna-Pfalzot pedig választófejedelemségnek ismerték el. A Habsburgok császári hatalma névlegessé vált, csak az osztrák örökös tartományokra korlátozódott. Több mutatása
236
éve
1790 – Megszületett Teleki József történetíró, jogász, Erdély kormányzója.
Az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke.
209
éve
177
éve
1849 – Haynau kiadta Magyarország ideiglenes katonai közigazgatási szervezetéről szóló rendeletét.
A rendelet értelmében Erdélyt, Horvátországot és a Muraközt leválasztotta a Magyar Királyságról, az országot 15 kerületre osztotta, a megyék megszűntek. Több mutatása
164
éve
1862 – Ottó görög király uralmát katonai puccs döntötte meg.
Lemondott a koronáról és hazájába, Bajorországba emigrált. A liberális eszméket valló, a görög szabadságharcot támogató I. Lajos bajor király második fiát, a Wittelsbach-házból származó Ottó herceget 1832.08.08-án választotta meg a görög nemzetgyűlés - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország támogatásával - a hellének királyává. Nagykorúságát elérve 1835-ben vette át a hatalmat Athénban, de abszolutista és centralista kormányzása, valamint a görög önigazgatás fennálló formáinak és az addig nagy hatalommal rendelkező családok és intézmények jogainak figyelmen kívül hagyása miatt 1843-tól zavargásokra került sor. A "bajor uralommal" szembeni idegenkedés végül 1862 októberében egy ideiglenes kormány létrehozásához vezetett. Több mutatása
81
éve
1945 – Kivégezték Vidkun Abraham Quisling norvég katonatisztet és politikust. Az ő javaslatára szállták meg a németek Norvégiát.
Oslóban, hűtlenség és hazaárulás vádjával 58 éves korában végezték ki. 1931-1932-ben védelmi miniszter volt, megalapította a "Nasjonal Samling" (Nemzeti Tömörülés) nevű fasiszta pártot. Németország 1940.04.09-én támadta meg Norvégiát, ahol rövid ideig Quisling lett az államfő, majd a németek Arthur von Seyss-Inquartot, a volt osztrák belügyminisztert küldték főkormányzónak. 1942.02.01-jén Josef Terboven német birodalmi biztostól függő kollaboráns kormányt alakított, amelynek elnöki tisztségét 1945.09.10-ig, halálra ítéléséig, töltötte be. Több mutatása
35
éve
1991 – A Szovjetunió és Lengyelország egyezményt kötött a szovjet katonák kivonásáról.
A megegyezés szerint 1993 végéig a szovjet fegyveres erők utolsó katonáját is kivonják Lengyelországból. Magyarország Antall József kormányzása alatt nyerte vissza szuverenitását, 1991.06.19-én fejeződött be a szovjet csapatok kivonása az országból. Több mutatása
489
éve
109
éve