Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Történelem kategória

86 éve

1940 – Imrédy Béla, volt miniszterelnök, megalakította a szélsőjobboldali eszméket képviselő Magyar Megújulás Pártját.

Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1913-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett, utána Nyugat-Európában tett hosszabb külföldi tanulmányutat. Az I. világháborúban az 5. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként teljesített katonai szolgálatot. 1915-től pénzügyi gyakornokként dolgozott, 1918-ban pénzügyi szakvizsgát tett. 1919-től a Pénzügyminisztérium tisztveselője volt, 1921-ben kinevezték pénzügyi titkárrá. 1922-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. Gyors előrejutását Weiss Fülöp pártfogásának - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének - köszönhette. 1926-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került igazgatóhelyettesként, majd a közgazdasági tanulmányi és statisztikai osztályt vezette, 1928-ban igazgató és az üzletvezetőség tagja lett. 1928 és 1932 között szakértőként vagy tanácsadóként képviselte Magyarországot több nemzetközi gazdasági konferencián. 1932-ben Gömbös Gyula "Nemzeti munkaterve" és kormányprogramja gazdasági-pénzügyi vonatkozásait dolgozta ki, októberben a Gömbös-kormány pénzügyminisztere és legbefolyásosabb tagja lett. Legjelentősebb intézkedésével rendezte a gazdák adósságát és védelmet nyújtott a parasztgazdaságoknak. 1933-ban kormánypárti programjával országgyűlési képviselővé választották a jászberényi választókerületben, 1935-ben a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, a felsőház tagja lett. Bankelnökként fő feladatának tekintette az ország fizetési mérlegének egyensúlyát és a bank devizakészletének növelését. Az ország gazdaságpolitikájának egységes irányítására 1938.03.09-én kinevezték tárca nélküli közgazdasági miniszterré, majd Darányi Kálmán lemondása után, május 14-én a miniszterelnöki székbe került. Rövidebb időszakokra betöltötte a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a külügyminiszteri tisztséget. 1938-39-ben a kormánypárt, a Magyar Élet Pártjának elnöke volt. 1938. május végén a keresztény középrétegek igényeinek kielégítésére, a zsidó nagytőke érdekei mellett elfogadtatta az országgyűléssel a Darányi-kormány által kidolgozott I. zsidótörvényt, valamint megtiltotta a közalkalmazottaknak, hogy az MSZDP és a Nyilaskeresztes Párt tagjai legyenek. Az államrend felforgatására irányuló tevékenység vádjával letartóztatták és 3 évi fegyházbüntetésre ítélték Szálasi Ferencet. 1938. augusztusában Horthy Miklós kormányzóval látogatást tett Németországban, amely döntő hatással volt politikai nézeteinek a szélsőjobboldal felé fordulásában. Ettől kezdve külpolitikáját a németbarátság, belpolitikáját a diktatúra kiépítésére irányuló törekvés, a parlamentarizmus megszüntetése jellemezte. 1938. novemberében 62 képviselő lépett ki a kormánypártból a házszabályok tervezett megszigorítása miatt, így leszavazták a miniszterelnököt, aki - mivel más lehetőség nem volt - a helyén maradt és programjának megvalósításába kezdett. Engedélyezte a magyarországi németek összefogó nyíltan náci szervezet, a Volksbund működését. Tovább erősítette németbarát politikáját az első bécsi döntés, amelynek értelmében visszacsatolták Szlovákia magyar lakta területeit. 1939.01.06-án megalapította a fasiszta típusú Magyar Élet Mozgalmat. Az alkotmányvédők Imrédy haladéktalan leváltását követelték, aki végül februárban benyújtotta lemondását. Pécs képviselőjeként, kormánypárti programmal még 1939-ben bekerült a parlamentbe, nem tudott belenyugodni vereségébe és a hatalom elvesztésébe. 1940. október elején kilépett a kormánypártból és megalapította a nyíltan szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját, amelynek célja a magyar állam náci jellegű átszervezése volt. A németekkel és a magyarországi nyilas pártokkal létesített kapcsolatot, 1940-től pártja országgyűlési képviselője volt. Magyarország német megszállása után miniszterelnöki kinevezése Horthy elenállásán megbukott, így Sztójay Döme kormányának tárca nélküli közgazdasági minisztere lett, valamint 1944. májusától a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének elnöke. 1944.10.16-án támogatta a nyilasok hatalom átvételét, majd a háború végén Németországba menekült. 1945.10.03-án az amerikaiak visszaszállították Budapestre, ahol a Népbíróság november 23-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélte, amelyet golyó általi halálra változtattak a feljebbviteli tárgyaláson. Több mutatása

Teljes esemény 0

1940. 10. 21. Történelem Magyar

82 éve

1944 – A II. világháborúban a szövetségesek elfoglalták Aachent, az első német nagyvárost.

1945.04.25-én a szövetségesek megszállták Németországot. Az Elbánál, Torgau környékén a Vörös Hadsereg csapatai először találkoztak az előrenyomuló amerikai hadsereg katonáival. A brit és az amerikai légierő támogatásával a nyugati szövetségesek a Rajnán és az Alpokon át nyomultak be Németországba. A Vörös Hadsereg a birodalom fővárosát, Berlint ostromolta és zárta körül. Több mutatása

Teljes esemény 0

1944. 10. 21. Történelem

37 éve

1989 – Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján kikiáltották a köztársaságot.

Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, több tízezer ünneplő előtt, a Parlament erkélyéről déli 12 órakor kikiáltotta a "Magyar Köztársaságot". Ez a szimbolikus lépés véget vetett a kommunista Népköztársaságnak, amely átadta a helyét a többpártrendszerű, piacgazdasági elveket valló, parlamenti demokrácián alapuló Köztársaságnak. A kormány az időzítéssel az 1956-os rehabilitációhoz csatlakozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

1989. 10. 23. Történelem Magyar

70 éve

1956 – Forradalom tört ki Magyarországon.

A felkelők a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték. A lengyel szolidarítási tüntetésnek indult forradalomban a diákokhoz felfegyverzett munkások is csatlakoztak. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, megostromolták a rádió székházát, amire a magyar államvédelmi rendőrség tüzet nyitott a felkelőkre. Nagy Imre miniszterelnök október 24-én a népfelkelőket felszólította a harc beszüntetésére és közölte, hogy a Szovjetunió kész visszavonni csapatait. November 1-jén bejelentette az ENSZ-nek Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből, amelynek elismerését kérte a nagyhatalmaktól. Ugyanezen a napon Kádár János főtitkár az MSZMP megalakulását jelentette be, és a szocialista társadalmi rend megóvására szólított fel. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult. Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint november 1-jén megszüntették kapcsolataikat Nagy Imre csoportjával, valamint bejelentették a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Szolnokon. Nagy Imre segítséget kért az ENSZ-től utolsó rádióbeszédében, majd társaival a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket. Több mutatása

Teljes esemény 0

1956. 10. 23. Történelem Magyar

413 éve

1613 – Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé a kolozsvári országgyűlés.

A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte. Több mutatása

Teljes esemény 0

1613. 10. 23. Történelem Magyar