213
éve
Történelem kategória
133
éve
1893 – Meghalt Lucy Stone amerikai szüfrazsett, feminista, a nők jogainak pártfogója.
Az első ismert nő volt, aki házassága után megtartotta a leánykori nevét. 1869-ben Susan B. Anthonyval megalapította a "National American Woman Suffrage Association"-t. A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent "A Vindication of the Rights of Woman" című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a "Women's Right Convention"-t, a mindenkori női jogvédő mozgalmat. A Seneca Falls-i nyilatkozat a nők választójogáért, a tulajdonra való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért és azért szállt síkra, hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek. Több mutatása
119
éve
72
éve
1954 – A Szuezi-csatornáról angol-egyiptomi egyezmény jött létre.
Anglia kötelezte magát, hogy 20 hónapon belül kiüríti a csatornaövezetet, Egyiptom pedig elismerte a Szuezi-csatorna nemzetközi státusát.
66
éve
286
éve
1740 – III. Károly magyar király halála után Mária Terézia lépett a trónra, megkezdődött az osztrák örökösödési háború.
VI. Károly német-római császár, (III. Károly néven magyar király) halála után leánya, Mária Terézia lépett a trónra. Örökölte az osztrák tartományok, Csehország és Magyarország feletti uralmat, amelyre többen is igényt tartottak, így kirobbant az osztrák örökösödéi háború. VI. Károly a Habsburg-ház utolsó férfitagjaként 1713-ban a "Pragmatica Sanctióban" szabályozta a trónutódlást a nőági örökösök javára, valamint külpolitikájának is fő célja volt, hogy ezt a többi állammal elfogadtassa. Egyedül Bajorország nem ismerte el a "Pragmatica Sanctiót", de a Habsburg örökségre Poroszország és Spanyolország is igényt tartott. Az 1740-től 1748-ig tartó osztrák örökösödési háborúban II. Frigyes porosz király Sziléziát követelte Mária Teréziától. A drezdai békében Mária Terézia férjét, I. Ferencet elismerte német-római császárnak, de ezért megtartotta Sziléziát. Több mutatása
151
éve
1875 – Magyarország miniszterelnökévé nevezték ki Tisza Kálmánt, miután a kormánypárt tagja lett.
Tizenöt évi sikeres kormányzása alatt ő kezelte a belügyi tárcát is. Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a szabadságharc leverése után külföldre távozott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagyszalontai református egyházmegye segédgondnoka lett, 1861-ben a debreceni I. választókerületben országgyűlési képviselővé, a képviselőházban pedig első alelnökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választókerületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzékeként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48-as Függetlenségi Párttól, amely a Deák-pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"-val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875. márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövidebb ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnöksége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatásügyben. Kormányzata idején zajlott Magyarország modern gazdasági fejlődésének első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete megrendült, mivel a "véderő-vitában" engedményekre kényszerült és elvesztette Ferenc József bizalmát. Lemondásával, személyében búcsúzott egy feltörekvő korszak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisztelettel írt róla. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
139
éve
1887 – Megalapították a Fővárosi Múzeumot.
A székesfőváros vezetősége döntést hozott a Fővárosi Múzeum megalapításáról. A múzeum helye 1899-től a városligeti Műcsarnok épülete lett. Az első kiállítás 1907-bn nyílt meg. Több mutatása
126
éve
1900 – Átadták a pesti Duna-parti villamosvonalat.
Az akkor épülő Erzsébet híd hídfőjét kötötte össze az Akadémia terével.
105
éve