101
éve
Történelem kategória
101
éve
82
éve
80
éve
1946 – Végrehajtották a halálos ítéletet tíz háborús bűnösön, akiket Nürnbergben ítéltek el.
A kivégzettek: Hans Frank dr. Lengyelország gauleitere Alfred Jodl (er. Alfred Baumgartner) német tábornok, a Wehrmacht főparancsnoka Wilhelm Frick német jogász, belügyminiszter, a faji törvény megfogalmazója Ernst Kaltenbrunner német SS-Obergruppenführer Wilhelm Keitel német tábornagy Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Alfred Rosenberg német ideológus Fritz Sauckel német ?munkaügyi főmegbízott? Arthur Seyß-Inquart német politikus, Hollandia irányítója, az Anschluss egyik szervezője Julius Streicher német politikus, zsidóellenes propagandista, a Der Surm c. antiszemita lap főszerkesztője Több mutatása
70
éve
1956 – Angliában üzembe helyezték az első atomerőművet.
Az atomerőmű leszerelésének jelentős lépéseként 2007. szeptember 29-én lebontották a nyugat-cumbriai Calder Hall atomerőmű négy hűtőtornyát.
48
éve
62
éve
108
éve
1918 – Pisztollyal sikertelen merényletet kíséreltek meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.
Lékai János tisztviselő, a Galilei Kör tagja volt a merénylő
223
éve
1803 – Megszületett Deák Ferenc, akit kortársai "a haza bölcsé"-nek neveztek megfontoltsága és tisztessége miatt.
Söjtörön született. Az 1848.04.07-én megalakult első, a parlamentnek felelős, független minisztérium (Batthyány-kormány) igazságügyminisztere volt, majd a kormányzó Deák-párt vezetője. 1861-ben Ferenc József elutasította az 1848-as törvények helyreállításáról szóló feliratát, az országgyűlés pedig nem engedett a bécsi udvar nyomásának, így a kompromisszumkísérlet nem sikerült. Ferenc József feloszlatta az országgyűlést és november 5-én újabb abszolutista kormányzati rendet léptetett életbe. 1865-ben írott "Húsvéti cikk"-e, amely a "Pesti Napló"-ban jelent meg, a bécsi udvar és a magyar politikai pártok kiegyezési tárgyalásainak új szakaszát nyitotta meg. 1867.03.15-én létrejött az osztrák-magyar kiegyezés, a Habsburg-monarchia osztrák-magyar dualista monarchiává alakult át. Az erről szóló törvényt 1867.05.29-én szavazta meg az országgyűlés (1867: XII. tc.). Magyarországot a kiegyezés keretében független királyságnak ismerték el, amely saját parlamenttel, alkotmánnyal, felelős kormánnyal rendelkezett, azonban a közös államfő révén reálunióban volt Ausztriával, vele közösen intézte külügyeit, hadügyeit, pénzügyeit, és közös vámhatárt létesített. Tíz évenként meg kellett újítani az úgynevezett gazdasági kiegyezést. A dualista rendszer idején Magyarországon jelentős ipari fejlődés vette kezdetét a nagybirtokrendszer fenntartása és a nagy tömegű szegényparaszti réteg megmaradása mellett. A magyar-horvát viszonyt 1868-ban a XXX. tc. rendezte, amely korlátozott horvát jogokat elismert, azonban autonómiát nem biztosított Horvátországnak. Több mutatása
773
éve