Ma Ede névnapja van

Történelem kategória

721 éve

1305 – Székesfehérvárott a veszprémi és a csanádi püspök a Szent Koronával királlyá avatta Ottó bajor herceget.

A koronázásra azután került sor, hogy Vencel lemondott a magyar koronáról Ottó javára. 1261-ben született Henrik bajor hercegnek és Erzsébetnek, IV. Béla magyar király leányának gyermekeként. A hatalmon és a hercegi javadalmakon kénytelen volt megosztozni fiútestvéreivel. A német koronáért vívott küzdelemben szembekerült a Habsburgokkal. 1300-ban fegyverrel segítette II. Vencel cseh királyt, 1301-ben kibékült Habsburg Alberttel, és őt támogatta a koronáért folyó harcban. 1304-ben a Habsburgok oldalán vonult hadba II. Vencel ellen, majd ismét a cseh király oldalára állt, aki megtette fővezérévé. Így 1305-ben megkapta a hatalmában meggyengült Venceltől (III. Vencel néven Csehország és Lengyelország királya) a magyar koronázási jelvényeket, aki lemondott a magyar koronáról az ő javára. December 5-én Rádi Benedek veszprémi és Antal csanádi püspök Székesfehérvárott királlyá koronázta. Ez nem volt egészen szabályos, mivel a pápa akkoriban nevezte ki az új esztergomi érseket, aki Károly Róbert pártján állt, ezért Ottót nem volt hajlandó megkoronázni. VIII. Bonifác pápa még 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. A pápai legátus kezdettől fogva Károly Róbert trónra juttatásán munkálkodott, akinek hívei 1307. júniusában már Budát is elfoglalták. Ottó Sziléziába ment, ahol megnősült, majd végleg visszatért Bajorországba, de a haláláig viselte magyar királyi címét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1305. 12. 05. Történelem Magyar

178 éve

1848 – James Knox Polk, az Amerikai Egyesült Államok 11. elnöke megerősítette a kaliforniai arany felfedezésének hírét.

A kongresszushoz intézett szokásos üzenetében hivatalosan is megerősítette a felfedezés hírét. A "kaliforniai aranyláz" kitörése követte a New York-i Herald című lap 1848.08.19-i beszámolóját a Sacramento-folyó mentén felfedezett aranyról. A világ minden részéből aranyásók és kalandorok áramlottak Kaliforniába, amelynek lakossága 1849 végére már meghaladta a 100 000 főt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1848. 12. 05. Történelem Érdekes

154 éve

1872 – Szlávy Józsefet választotta Magyarország miniszterelnökének a kormányzó Deák-párt.

Szlávy ezt a tisztséget 1874.03.21-ig töltötte be. Tanulmányait Bécsben a Theresianumban és Selmecbányán a bányászati és erdészeti akadémián végezte, 1844-ben bányamérnöki oklevelet szerzett, majd a bécsi udvari kamara szolgálatába állt. 1846-tól 1848-ig Budán a magyar udvari kamara tisztviselője, 1848-ban titkára volt. Kossuth Lajos 1848 őszén kinevezte az oravicai bányaigazgatóság vezetőjévé, de az osztrák hadsereg előrenyomulása miatt távoznia kellett tisztségéről. 1849-ben a pénzügyminiszter mellett elnöki titkár volt, majd Oravicán kormánybiztos. Osztrák fogságba került, 5 évi börtönbüntetéséből 2 évet kellett letöltenie. 1861-ben a Helytartótanács tanácsosa lett, 1865-ben Bihar vármegye főispánjává nevezték ki. A kiegyezés után 1869. októberéig belügyminisztériumi államtitkár volt, utána országgyűlési képviselő. 1870. május és 1872. december között a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri tisztséget töltötte be, közben 1872. februárjában vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt. 1872. december 5-10-én a miniszterelnöki tisztség mellett a honvédelmi, 1873. decemberétől 1874. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is ellátta. Kormányzása alatt főként a pártpolitikával foglalkozott. Távozása után 1876-ban, 1878-ban és 1879-ben a magyar delegáció elnöke, 1879-1880-ban a képviselőház elnöke, 1882-ig közös pénzügyminiszter volt, majd haláláig koronaőr. 1885-től a főrendiház második, később első alelnöke és elnöke lett 1896-ig. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és a Magyar Földhitelintézet elnöke is volt. 1873-ban a valóságos belső titkos tanácsos címet és a Lipót-rendet, 1882-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1872. 12. 05. Történelem Magyar

101 éve

1925 – Megszületett Toma András az utolsó magyar hadifogoly, aki 53 évig volt fogságban.

1944-ben besorozták az I. magyar hadseregbe, amellyel a Felvidéken átvonulva, Auschwitz és Krakkó környékére ment. Itt esett hadifogságba 1945. január 11-én. Mivel a Szovjetunióban hadifogolytáborból kórházba, pszichiátriai intézetbe utalt embereket törölték a hadifoglyok névsorából, Toma András kikerült a magyar hatóságok látóköréből. Hosszas kutatást követően hozták haza 2000. augusztus 11-én. 2004. március 30-án halt meg Nyíregyházán. Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 12. 05. Történelem Érdekes Magyar