82
éve
Történelem kategória
62
éve
407
éve
276
éve
1750 – Megindult a menetrendszerű postakocsijárat Bécs és Buda között.
A kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas.
211
éve
1815 – Bonaparte Napóleon megérkezett a dél-atlanti Szent Ilona-szigetre, ahol megkezdte haláláig tartó száműzetését.
A britek fogságába esett. Elba szigete túlságosan közel feküdt Európához, ezért biztonságos távolságba száműzték a "Sas"-t, és a Szent Ilona-sziget kormányzójának felügyelete alá helyezték. Visszaemlékezéseinek írásával foglalkozott. Nem kapott híreket a családjától, 1811-ben született fiáról, akit I. Ferenc osztrák császár a bécsi udvarban neveltetett és a reichstadti hercegi címmel ruházott fel. Ezt a történetet dolgozta fel Rostand a "Sasfiók" című drámájában. Napóleon itt halt meg 1821-ben, 51 éves korában hosszas betegség után gyomorrákban (vagy lassú arzénmérgezésben?). Több mutatása
192
éve
1834 – Meghalt Boráros János Pest város főbírája, alpolgármestere.
1875-ben róla nevezték el a ma Boráros tér nevet viselő korábbi Fa teret Budapest IX. kerületében.
109
éve
1917 – Franciaországban kivégezték Mata Harit, a híres első világháborús táncosnőt, kurtizánt és kémet.
Eredeti nevén: Margaretha Zelle
82
éve
1944 – Horthy Miklós fegyverszünetet kérő hadparancsot adott ki.
1944. október 15-én, déli 13:10 perckor Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az alábbi hadparancsot intézte a Magyar Királyi Honvédséghez:„ Honvédek!Hőn szeretett hazánk szívében folyó pusztító harctól, a küzdő erőket számbavéve, immár döntő, az országra nézve kedvező fordulatot nem várok. Ezért elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek. Mint a fegyveres hatalom legfőbb hadura, felszólítalak benneteket, hogy honvédeskütökhöz híven, hűséggel és feltétlen engedelmességgel teljesítsétek elöljáró parancsnokaitok útján kiadott parancsaimat. További létünk attól függ, hogy a honvédség minden tagja a súlyos helyzetben kötelességtudó és végsőkig menő fegyelmezett magatartást tanúsítson.” Horthy MiklósA hadparancsot a rádióban beolvasták, azonban a harcoló alakulatokhoz a nyilas puccs miatt már nem jutott el, így a kiugrási kísérlet nem sikerült. Ugyancsak hiba volt, hogy a hadparancs a katonákat nem szólította fel egyértelműen a németekkel való szembefordulásra. Több mutatása
80
éve
1946 – Kivégzése előtt cellájában megmérgezte magát Hermann Wilhelm Göring, német politikus, birodalmi marsall.
A Nürnbergben kötél általi halálra ítélt 12 háborús főbűnös egyike volt. Az I. világháború német repülős hőseként csatlakozott a náci mozgalomhoz, 1922-ben már az SA első embere volt. 1923-ban részt vett Münchenben Adolf Hitler sikertelen puccsában. 1928-tól képviselője, 1932-től elnöke volt a Reichstagnak. A nácik hatalomra kerülésétől, 1933-tól porosz belügyminiszter majd miniszterelnök, rövid ideig a Gestapo első embere volt. 1933-ban betöltötte a légügyi miniszteri tisztséget is, ekkor kezdett hozzá a Luftwaffe megszervezéséhez. A háborúban nagy jelentőséget tulajdonított a légierőnek, új technikákat alkalmazott a harcászati bevetéseknél, de a gazdasági hátterét képtelen volt megszervezni, és számtalan hibás döntést is hozott. A háború kitörésekor Hitler kinevezte majdani utódjának, de rangkórságának köszönhetően sok egyéb funkciót is magáénak tudhatott. Az angliai csata után csökkenni kezdett a népszerűsége. A sztálingrádi légi utánpótlást sem tudta biztosítani, így fokozatosan kegyvesztetté vált. Ezt követ?en a kábítószerek rabja lett, egyre inkább saját fantáziavilágába menekült. "Kövér Hermann" a háború végén táviratot intézett Hitlerhez, amelyben közölte, hogy átveszi a hatalmat a cselekvésképtelenné vált Führertől. Hitler parancsot adott Göring letartóztatására, aki közben az amerikaiak fogságába esett. 1946.09-30-án a háborús főbűnösök felelősségre vonásával megbízott Nürnbergi Nemzetközi Törvényszék halálra ítélte. Több mutatása
77
éve