233
éve
Történelem kategória
82
éve
1944 – Kivégezték Kiss Jánost, Nagy Jenőt és Tartsay Vilmost, az antifasiszta ellenállás katonai vezetőit.
Kiss János altábornagy, Nagy Jenő ezredes, Tartsay Vilmos százados volt.
48
éve
1978 – Meghalt Golda Meir izraeli Mapai-politikus, aki 1969-től 1974-ig Izrael miniszterelnök-asszonya volt.
Jeruzsálemben 80 éves korában halt meg. Eredeti nevén: G. Meyerson, születési nevén: Marbowitsch Kijevben született 1898-ban és az Amerikai Egyesült Államokban nőtt fel. 1921-ben vándorolt ki férjével együtt Palesztinába, ahol a Hisztadrutban - az izraeli szakszervezetben - tevékenykedett. Politikai pályafutása alatt, 1949-től 1974-ig a Mapai - a Munkapárt - képviselője volt a parlamentben. 1956-ig a szociális miniszteri, 1969-ig a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. Levi Eskol halála után, 1969.03.07-én alakított kormányt. 1974.04.11-én - az Egyiptom és Szíria által Izrael ellen folytatott háború vitelét ért bírálatok miatt - lemondott a miniszterelnöki posztról. Több mutatása
304
éve
1722 – Meghalt Elisabeth Charlotte von der Pfalz grófnő (Liselotte), aki a francia udvari életről tudósított leveleiben.
A Párizs melletti Saint-Cloud-ban 70 éves korában halt meg. I. (Orléans-i) Fülöp herceg felesége volt.
418
éve
1608 – Londonban megszületett John Milton, aki Shakespeare után a legjelentősebb angol költő volt (Az elveszett paradicsom).
1667-ben az emberiség bukásáról írt "Elveszett Paradicsom" ("Paradise Lost") című eposzával vált ismertté. Milton 1642 és 1660 között politikailag is kiállt a köztársaságért a királysággal szemben. I. Károly angol király kivégzése mellett foglalt állást írásaiban, majd a királyság helyreállítása után elégették a könyveit. 65 éves korában vakon és magányosan halt meg Londonban. Több mutatása
339
éve
1687 – I. Lipót magyar királlyá koronáztatta kilencéves fiát, I. Józsefet.
Uralkodása alatt 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején, az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Apja 1690-ben Augsburgban római királlyá is megkoronáztatta. I. József 1701-ben nagy lelkesedéssel támogatta a birodalom belépését a spanyol örökösödési háborúba, 1702-ben már ő vezette Landau ostromát. Apja halála után, 1705. május 5-én lépett trónra, reformokkal akart változtatni I. Lipót merev kormányzati rendszerén. I. József egész uralkodását végigkísérte a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc. A kurucok nem akartak békét kötni, sőt 1707-ben megfosztották a Habsburg-házat a magyar tróntól. Az elhúzódó harcok után, hosszas alkudozások eredményeként megszületett a béketerv, de a szabadságharcot lezáró tényleges békekötést, a szatmári békét (1711. április 30.) már nem érte meg, pár héttel annak aláírása előtt halt meg himlőben. Korához képest felvilágosult, nem túl vallásos uralkodó volt. Korlátozni igyekezett az egyház, különösen a jezsuiták befolyását. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
39
éve
1987 – Egy izraeli taxis összeütközött egy arabokat szállító taxival. Ezt tekintik az intifáda-mozgalom kezdetének.
Az arab szó "felkelés"-t, lázadás"-t, vagy "lerázás"-t jelent, a palesztinok Izrael elleni mozgalmának megjelölésére használják. A karambolt követően a Gáza-övezet menekülttáboraiban a megszállt területeken szolgálatot teljesítő izraeli katonákat az arab fiatalok rendszeresen kövekkel dobálták és gumiabroncs égetésekkel zavarták. Ciszjordániában és Gázában az ellenállás gyökerei már az 1967-es izraeli katonai megszállásig vezethetők vissza, mivel a jól felfegyverzett zsidó telepesek soviniszta megmozdulásai fenyegetően hatottak a palesztinok számára. 1987 novemberében figyelmeztető jelnek bizonyulta diplomáciai viszonyok megváltozása is. Már kezdettől fogva inkább fiatalok vettek részt a megmozdulásokban, a sztrájk és a bojkott módszerét alkalmazták, valamint kampányt indítottak, hogy az arab rendőröket és adóbeszedőket munkahelyük elhagyására késztessék. Az iskolások bojkottálták a tanítást, mire az izraeli hatóságok bezárták az iskolákat, s a megszállt területeken csak 1989 közepén nyitották meg azokat amerikai nyomásra. A többnyire spontán akciókkal szemben az izraeli hatóságok tehetetlennek mutatkoztak, ezért egyre erőteljesebben léptek fel a felkelőkkel szemben. Egy év alatt kb. 320 halottja volt az erőszakos fellépésnek, 1989 május végére pedig már 600 halott, s több, mint 4200 bebörtönzött palesztin volt a számlájára írható. Az intifáda elindításában a PFSZ-nek (Palesztin Felszabadítási Szervezet) nem volt szerepe, hiszen az kezdetben spontán, alulról induló szerveződésnek bizonyult, viszont idővel eszközként használta ezt a lázadást külföldi elismertetése, nemzetközi legitimitásának megteremtés érdekében. 1988.01.04-én jelentették be az intifáda-mozgalom vezetői első közleményükben, hogy a harcokat a független palesztin állam megterméséért folytatják, legitim képviselőjüknek pedig a PFSZ-t tartják. 1993-ban az oslói megállapodásnak is nevezett megegyezés keretében a palesztinok és izraeliek bár deklarálták egymás kölcsönös elismerését, a konfliktusok azóta is hol mérsékeltebben, hol radikálisabban, de mindvégig jelen vannak a világpolitikában. Ennek bizonyítéka az 1994. február 25-én Hebronban elkövetett mészárlás is, amelynek 30 palesztin esett áldozatul. 2000-ben a PFSZ (illetve annak meghatározó szervezete, a Fatah) fegyveresen is fellépett Izrael ellen. Míg az 1983-1993 közötti intifáda idején "csak" kövekkel dobálták az izraeli katonákat, most a radikális fellépésű fiatalok fegyverrel támadtak az izraeli hatóságokra. Több mutatása
36
éve
1990 – Lengyelország történetében először az állampolgárok közvetlenül választhattak köztársasági elnököt.
A választás győztese a legendás munkásvezér, a Nobel-békedíjas villanyszerelő Lech Walesa volt.
589
éve
1437 – Meghalt Zsigmond magyar király, egyidejűleg német és cseh király, német-római császár.
A csehországi Znojmóban 69 éves korában halt meg. Uralkodása legvégén tört ki a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés. 1368-ban született Nürnbergben. A Luxemburg-ház tagja, IV. Károly német-római császár, cseh király és Pomerániai Erzsébet hercegnő gyermeke volt. 1385-ben vette feleségül Máriát, I. (Nagy) Lajos magyar király leányát. Az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak (Kis Károly), az Anjou-család utolsó férfi tagjának ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyre gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. A kedélyek azonban így sem csillapodtak le, a királynők személyesen mentek le a Délvidékre, hogy leszereljék a lázadókat. 1386. július 25-én fogságba estek, és a dalmáciai Novigrad várába zárták őket. Az anyakirálynét megfojtották, Mária pedig 1387. június 4-én szabadult ki egy velencei hajóhad segítségével. A hatalmat ismét elvesztette, mert férjét, Zsigmondot már március 31-én Székesfehérvárott királlyá koronázták. Mária gyermeket várt, de egy vadászat alkalmával leesett a lováról, és koraszülött gyermekével együtt meghalt. 1405-ben nősült meg másodszor, Cillei Borbálát, gróf Cillei Hermann leányát vette nőül, akitől egyetlen gyermeke, Erzsébet született. 1391-ben a délvidéki főurak Kis Károly fiát, Lászlót léptették föl trónkövetelőként Zsigmonddal szemben. Garai Miklós 1394-ben leverte a lázadást, és Horvátországot, valamint a dalmát városokat Zsigmond hűségére kényszerítette. 1403-ban számolt le végleg ellenfeleivel, többé nem fenyegette uralmát belső lázadás. A Sárkány-rendbe fogta össze 22 leghűségesebb támogatóját, amelynek tagjait örök hűségre kötelezte a dinasztia és egymás iránt. A törökök ellen megpróbálta felvenni a küzdelmet, de az 1396-os nikápolyi vereség után a támadás helyett védekezésre rendezkedett be. A telekkatonaság törvénybe iktatásával a nemességet birtokai arányában fegyveresek kiállítására kötelezte. Saját ellenőrzése alá vonta az egyházat, megadóztatta az egyházi vagyonokat. A városok politikai és gazdasági súlyát jelentősen növelte. Német-római császárként nagyhatalmi politikát is folytatott, Velencével több sikertelen háborút vívott Dalmácia birtoklásáért. A nagy egyházszakadás felszámolásának érdekében 1414-ben öszehívta a konstanzi zsinatot, amelyen a birodalom fejeként csaknem végig elnökölt. Husz János kivégzése után kezdetben fegyverrel próbált győzedelmeskedni a huszita háborúkban, végül kiegyezett a huszita mozgalom mérsékeltebb irányzatával, a kelyhesekkel. 1434-ben a katolikusokkal és a kelyhesekkel összefogva a lipanyi csatában megsemmisítő vereséget mért a táboritákra. 1419-től jogilag cseh király volt, de csak 1436-ban tudott bevonulni Prágába és elfoglalni a cseh trónt. Budán pazar épületeket emeltetett, egész Európában híre ment az újonnan épített palota pompájának. Tatán vadászkastélya volt, a pozsonyi várat átépíttette, ahová székhelyét is áthelyezte, hogy a német és csehországi ügyeket jobban ellenőrizhesse. 1437-ben halt meg Csehországban, de kívánsága szerint Váradon temették el első felesége mellé. Több mutatása
385
éve