Október 28.
Simon névnapja

Október 28.

96 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1930 – Megszületett Dobos László szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus.

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkára, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, a Csemadok elnöke, a Madách Könyvkiadó igazgatója volt. 1969. január 1-től 1970. április 28-ig, leváltásáig a Szlovák Szocialista Köztársaság tárca nélküli minisztere, 1989–1991-ig a Magyarok Világszövetsége társelnöke volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Irodalom Magyar

182 éve

1844 – Meghalt Kisfaludy Sándor költő (Himfy szerelmei).

Művei közül nevét az 1801-től megjelent Himfy szerelmei című verses füzetei tették ismertté. Újszerű strófaszerkezetük révén a XIX. század eleji költészet kiemelkedő alkotásai. A sorozat legjobb darabja az A kesergő szerelem című első rész, amely lírai alkotás, de epikus váza van, s találóan "poétai románcnak" nevezték. A műben újszerű műfajt teremtett a dalciklust, melyben az énekek és dalok fölváltva ismétlődnek. Az énekek a cselekmény vázát adják, míg a dalok erre utaló vallomások. Regék a magyar előidőkből című verses elbeszélésgyűjteményében a nemesi életérzés és világkép válságait énekelte meg, szemléletében és stílusában az egyre inkább tért hódító romantikához közeledve. Műveit számos nyelvre lefordították. Pártfogolta a színjátszást. Jelentős szerepe volt az 1831-ben megnyílt balatonfüredi színház létrehozásában és vezetésében. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar

156 éve

1870 – Megszületett Boldog Batthyány-Strattmann László főnemes, szemorvos, a "szegények orvosa".

Teljes nevén: Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos. 1915-től herceg, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja. 1902-ben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát Köpcsényben (ma Ausztria). A felírt receptjeit és a szemüvegeket ingyen beváltották a gyógyszerészek és látszerészek, a számlákat minden hónap végén rendezte, vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. A trianoni békediktátum következtében birtokainak többsége a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, saját kastélyában rendezett be kórházát. Naponta 80-100 beteget látott el, sokat operált, felesége volt az asszisztense. A műtétek előtt és közben mindig imádkozott. 11 gyermeket nevelt fel szeretetben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Tudomány Magyar

149 éve

1877 – Megnyitották a budapesti Nyugati pályaudvart.

Nevét a vasúttársaságról kapta, nem elhelyezkedése és nem az innen induló vonatok úticélja alapján. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az épület azonban útban volt ezért lebontották. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Több mutatása

Teljes esemény 0

Alkotás Magyar

112 éve

1914 – Megszületett Dr. Jonas Edward Salk amerikai mikrobiológus, a gyermekbénulás elleni oltóanyag kifejlesztője.

1954-ben fejlesztette ki az oltóanyagot. New Yorkban született. Tanulmányait a Michigani, a Hebron, a Roosevelt, a Torinói, a Leedsi, a Washingtoni, a Londoni és a Yeshiva Egyetemen végezte. 1940-től 1942-ig a Mount Sinai kórház belgyógyásza, 1943-44-ben a Michigani Egyetem Bakteriológiai Intézetének munkatársa, 1946-ig mikrobiológiai előadója, majd 1947-ig a járványtani tanszék docense volt. 1947 és 1963 között a Pittsburgh-i Egyetem mikrobiológiai laboratóriumát vezette, 1957-től virológiaprofesszora, valamint 1963-ig a Salk Intézet igazgatóhelyettese volt. 1964-től 1975-ig az Amerikai, az Ausztrál, a Holland, a Belga, a Dán, a Német, a Svéd, a Norvég, a Finn és az Olasz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.1955-ben a Francia Tudományos Akadémia Aranyérmével, 1956-ban Lasker-díjjal, 1957-ben H. Ricketts-díjjal, 1963-ban Robert Koch Éremmel, 1972-ben F. M. Unfolding-díjjal tüntették ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született

96 éve

1930 – Megszületett Bernie Ecclestone autóversenyző, üzletember, a Formula–1 autóverseny-sorozat irányítója.

1930-ban az angliai Ipswichben született egy halászkapitány fiaként. 16 évesen otthagyta az iskolát és a helyi gázüzemben kezdett el dolgozni, miközben motorral versenyezett, szabadidejében pedig motoralkatrészekkel és használt motorokkal kereskedett. Később barátjával, Fred Cromptonnal közösen Compton & Ecclestone néven saját motorkerékpár kereskedést nyitott. 1949-ben egy rövid időre az autóversenyzésbe is belekóstolt, de miután Brand Hatch-ben egy Formula-3 versenyen balesetet szenvedett, inkább az üzletre koncentrált. Elsősorban autóaukciókkal, ingatlanokkal és kölcsönök közvetítésével foglalkozott. 1957-ben menedzserként visszatért a versenypályákra, megvásárolta a Connaught Formula–1-es csapatot. A hatvanas években Jochen Rindt menedzsere és üzleti partnere lett, vele együtt került a Lotus csapathoz, ahol 1968-ban és 69-ben sportigazgató volt. Rindt 1970-ben Monzában balesetet szenvedett és meghalt. 1972-ben megvásárolta Ron Tauranactól a Brabham csapatot, amely a kezei között a Formula–1 egyik élcsapatává vált. Miután látta, hogy milyen szervezetlen a száguldó cirkusz, 1974-ben más istálló tulajdonosokkal megalapította a Forma 1-es konstruktőrök szövetségét, a FOCA-t. 1988-ban eladta a csapatot az Alfa Romeónak. Mivel a kereskedelmi és tévés jogok értékesítése ebben az időben nehéz és rizikós volt, a csapatok, amelyek ezek felett rendelkeztek átadták ezt Ecclestone-nak, aki vállalta a kockázatot. Bernie Ecclestone létrehozta a FOPA-t (Formula One Promotions and Administration), amely az F1 kereskedelmi jogai fölött rendelkezett. Az üzlet aranybányának bizonyult: Bernie Ecclestone 1993-ban már évi 45 millió dollárra tett szert. 1985-ben vette feleségül az egykori horvát modellt, Slavicát, lányuk Deborah. Második házasságából két lánya született, Tamara és Petra. A csupán 1 méter 60 centi magas üzletember vagyonát 2 milliárd dollárra taksálják. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport

86 éve

1940 – A "NEM" napja Görögországban

1940-ben Mussolini ultimátumot adott Görögországnak, melyben az ország olasz megszállását követelte. Metaxasz tábornok ezt elutasította, vagyis NEM-et mondott, mellyel kezdetét vette az olasz-görög háború. A görögök sikeresen visszaverték az olasz hadsereg támadását. Az olaszokat a németek beavatkozása mentette meg a teljes vereségtől. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Ünnep

82 éve

1944 – Megszületett Coluche francia színész, humorista.

Eredeti nevén Michel Gérard Joseph Colucci.Tagja volt Romain Bouteille 1969-ben alapított társulatának, a Café de la Gare-nak; ide tartozott többek között Gérard Depardieu, Patrick Dewaere és Miou-Miou is. Rendkívül gyors népszerűségre tett szert, ezért a kabaréból egyenes út vezetett a filmezéshez. Jellemző volt rá külvárosi zsargon, a durva beszéd, melyet büszkén vállalt: „Mindig durva, sosem vulgáris”. Kiállt a homoszexuálisok házasságkötésének elismerése érdekében. Indult a Paris-Dakar versenyen is. 1985. szeptember 29-én megdöntötte az 1000 méteres sebességi motorozás világcsúcsát. Házasságából 2 fia született, válása után depressziós lett, inni kezdett. Motorbalesetben hunyt el 41 évesen.A 2004-ben felfedezett 170906 Coluche nevű kisbolygót róla nevezték el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Színház

48 éve

1978 – Magyarországon bevezették a személyi számot, mint azonosítót.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1974. évi 8. számú törvényerejű rendeletének 6. §. (1) pontja szerint „az állami népességnyilvántartásban egységes személyi számot kell bevezetni”.A személyi szám tényleges magyarországi bevezetését a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1978. október 28-án kiadott rendelete (a személyi szám, illetve a személyi lap kiadásáról és használatáról) írta elő, 1981-től pedig a születésianyakönyvekbe is kötelezően be kell jegyezni. Mivel a személyi igazolvány eredetileg nem tartalmazta a személyi számot, annak bevezetésekor külön kellett egy kis zöld számocskát beragasztani. A katonai igazolványba – mely a sorkatonai szolgálat idejére bevont személyit helyettesítette – szintén. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

47 éve

1979 – Budapesten meghalt Csűrös Zoltán vegyész, Kossuth-díjas textilkémikus.

Csűrös Zoltán a budapesti Műegyetemen kitűnő minősítéssel szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1924-ben. 1940-ig többféle státuszban dolgozott az egyetem Szerves Kémiai Intézetében, többek közt az újonnan létesített Textilkémiai tanszéken. Neki köszönhető, hogy az egyetemi szintű képzésben tanítani kezdték a műanyagokkal kapcsolatos tudnivalókat. Szorgalmazta a vegyészmérnökök szakági képzését is, és közreműködött a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanterveinek és oktatási programjának kialakításában. Kutatómunkáját elsősorban a katalizátorkutatás, a szénhidrátkémia és a polimerkémia területén végzett. 1953-ban kapott Kossuth-díjat. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Magyar

143 éve

1883 – Meghalt Volkmann Róbert zeneszerző, karmester.

1842 és 1844 között a bécsi Allgemeine Wiener Musikzeitung pesti tudósítója. 1848-ban a Zsinagóga orgonistája és karnagya. Ezt követően szabadúszóként dolgozott. 2. B-moll zongoratriója – Op. 5. – nagy elismerést kapott zeneszerzői körökben, Liszt Ferencnek, Hans von Bülownak és Wagnernek is elnyerte a tetszését. Az 1860-ban Széchenyi halálára írt Op. 41. zongorafantáziáját a megjelenése után három nappal már kétezer példányban megvásárolták. 1866-ban került bemutatásra II. szimfóniája, melyet lassú tételének magyaros hangulata okán a korabeli kritika Magyarország és Ausztria közötti kiegyezésként aposztrofált. Legismertebb művei közé tartozott három vonósszerenádja – Op. 62., 63. 69., amelyek Csajkovszkijra is hatottak. Több zenei versenyen volt zsűritag. Budapest II. kerületében utcát neveztek el róla. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar

126 éve

1900 – Befejeződött a második újkori Nyári Olimpia Párizsban.

Franciaország több szempontból is csúcstartó az Olimpiák rendezésének történetében: ez az első ország, ahol kétszer is rendeztek Olimpiát, ahol kétszer is rendeztek Nyári Olimpiát, ahol rendeztek Téli és Nyári Olimpiát is, és Párizs az első város, ahol kétszer is rendeztek Olimpiát. A két dátum 1900 és 1924, a Téli Olimpia helyszíne 1924-ben Chamonix volt. A második újkori nyári Olimpiai Játékokon 21 országból 17 sportág művelői gyűltek össze Párizsban. Az 1319 férfi és 11 női résztvevő 85 versenyszámban mérte össze erejét. A rendezők ezt az Olimpiát sajnos csak a Párizsi Világkiállítás részének tekintették, így se megnyitóünnepség, se záróceremónia nem volt. A 17 magyar induló közül ezen az Olimpián egyedül Bauer Rudolf szerzett aranyérmet, aki diszkoszvetésben 36,04 méteres eredményével érdemelte ki az elsőséget. Dobogós lett még Gönczy Lajos magasugró, aki bronzérmet kapott, valamint Halmay Zoltán úszó, aki két ezüst- és egy bronzérmet gyűjtött. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Sport

123 éve

1903 – Londonban megszületett Evelyn Arthur St. John Waugh író (Rosszcsontok).

Az oxfordi egyetemen hallgatott újkori történelmet, majd ezt követően egy rövid ideig magániskolákban tanított. 1928-ban jelent meg első, Jámbor pálya című regénye, amivel azonnal felhívta magára a figyelmet. Az igazi anyagi sikert a Rosszcsontok című regény hozta meg számára, ezt követően sorra jelentek meg regényei. Az olasz-abesszín háború idején a Daily Mail haditudósítója volt, a II. világháborúban pedig a brit haditengerészetnél szolgált. Háborús élményeit feldolgozta a regényeiben, később egész regénytrilógiát szentelt a témának. (Fegyverforgatók, 1952; Tisztek és urak, 1955; Feltétel nélküli kapituláció, 1961.) Sajátos írói műfaja a szatirikus komédia. Jelentősebb regényei a Jámbor pálya, A megboldogult, az Utolsó látogatás, valamint az Edmund Campion mártír költőről szóló életrajzi műve. Monográfiát írt Dante Gabriel Rossettiről. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom

67 éve

1959 – Meghalt Árkayné Sztehló Lili, üvegfestő.

1925-ben az Új Művészek Egyesületének egyik alapító tagja. Ő volt a két világháború közötti időszak hazai és külföldi iparművészeti, képzőművészeti és egyházművészeti kiállításainak az egyik legsikeresebb résztvevője, melyet számos díja és elismerése tanúsított. Főbb művei: a mohácsi városháza ablakai (1927.), melyekkel a mohácsi csatának állított emléket, a budapesti Városmajor templom festett ablakai (1932.), a győri gyárvárosi templom (1929.) és a pécsi belvárosi templom (1943.) ablakai. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Magyar

1 éve

2025 – 91 éves korában meghalt Komjáthy György zenei szerkesztő, aki több mint 50 éven keresztül szerkesztett zenés rádióműsorokat.

EMeRTon-díjas, Fonogram szakmai életműdíjas. Orgona-zeneszerzés-népzene szakon tanult. 1958–1993 között a Magyar Rádió technikai rendezője, majd zenei szerkesztője volt (Vasárnapi koktél, Csak fiataloknak, Töltsön egy órát kedvenceivel). Az 1980-as évek végén Popregiszter című sorozatot indított, 1986–1997 között az első kereskedelmi rádió, a Danubius Rádió zenei szerkesztője volt. 1994-ben nyugdíjba ment, majd a váci Infórum Rádió, a Sláger Rádió és a poptarisznya.hu internetes rádió szerkesztője, műsorvezetője volt. A zene mellett a régi villamosok történetével is foglalkozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar