Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

557 éve

1469 – Megszületett Niccolo Machiavelli, itáliai politikus, író (A fejedelem), aki az államhatalomról írt korát megelőzően.

Könyveket gyűjtött és mindent elolvasott. Tanácsot adott korának szinte minden vezetőjének. Az A fejedelem című művét az állam feladatairól írta. Szerinte az uralkodónak a hatalmat mindenáron meg kell szereznie, ha lehet erkölcsös úton, de nem szabad visszarettennie más eszközöktől sem. Elveti az Isten kegyelméből való uralkodás elvét, az államot a realitásokkal számolva, a vágyakat, a célokat, lehetőségeket, kilátásokat, fogyatékosságokat és hibákat figyelembe véve kell kormányozni. Szerinte minden rátermett férfi, aki a felsorolt realitásokkal számol, az bármilyen államot elkormányozhat. A hadseregnek nem lehet karhatalmi szerepe, a belső békét nem lehet fegyverrel tartósan biztosítani, ahhoz az alattvalók, a polgárok többségének egyetértése szükséges. Firenze története című krónika az első történelmi véleményírás, amiben a történelmet a politikai cselekvés iskolájaként fogja fel. Az A mandragóra című színműve az első modern európai jellemkomédia, amiben kifigurázta még saját tételét is, amely szerint "a cél szentesíti az eszközt". Több mutatása

Teljes esemény 0

1469. 05. 03. Született Történelem Irodalom

276 éve

1750 – Megszületett Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.

Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték.Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

1750. 05. 03. Született Történelem Magyar

204 éve

1822 – Sárosfalván megszületett Bittó István, aki 1874-75-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

1843-ban, jogi tanulmányainak befejezése után Moson vármegye tiszteletbeli, 1845-ben tényleges aljegyzője lett. 1847-től főszolgabíró volt Pozsony vármegyében, 1848-49-ben országgyűlési képviselőként a forradalom kormányát követte Debrecenbe, Szegedre és Aradra. 1849. augusztusában Isztambulba menekült, onnan Franciaországba, majd Nagy-Britanniába ment. 1851. végén amnesztiával tért haza Somogy vármegyei birtokára. 1861-ben és 1865-ben a szigetvári választókerület országgyűlési képviselőjévé választották a Felirati Párt programjával. 1869-ben az abrudbányai választókerületet képviselőjeként Deák-párti programmal jutott be a képviselőházba, amelynek másodelnökévé választották, majd 1870-71-ben első alelnöke és a magyar delegáció elnöke lett. 1871. májusától a Lónyay-kormány igazságügy-minisztere, 1872. szeptemberétől 1874. márciusig a képviselőház elnöke volt, majd március 21-én kinevezték miniszterelnökké. Elfogadtatta a választójog szabályozásáról szóló XXXIII. törvénycikket, amely a választói jogosultságot főként az adóhátralékosok kizárásával csökkentette, és változatlanul érvényben maradt 1918-ig. Kormánya kezdeményezésére megalkotta a parlament az első összeférhetetlenségi törvényt. A Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egyesülésének előkészítésében is jelentős szerepet játszott. 1874-től a Mérsékelt Ellenzék, majd az Egyesült Ellenzék programjával került be a képviselőházba. 1884-ben vonult vissza a politikai élettől és a Kisbirtokosok Földhitelintézetének elnöke lett. Ellenzéki magatartása miatt csak 1899-ben lett a főrendiház tagja. A Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1822. 05. 03. Született Történelem Magyar

128 éve

1898 – Megszületett Golda Meir izraeli Mapai-politikus, aki Izrael miniszterelnök-asszonya volt.

Eredeti nevén: G. Meyerson, szül. Marbowitsch Kijevben született. 1969-től 1974-ig volt kormányfő. Az Amerikai Egyesült Államokban nőtt fel, 1921-ben vándorolt ki férjével együtt Palesztinába, ahol a Hisztadrutban - az izraeli szakszervezetben - tevékenykedett. Politikai pályafutása alatt, 1949-től 1974-ig a Mapai - a Munkapárt - képviselője volt a parlamentben. 1956-ig a szociális miniszteri, 1969-ig a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. Levi Eskol halála után, 1969. 03. 07-én alakított kormányt. 1974. 04. 11-én - az Egyiptom és Szíria által Izrael ellen folytatott háború vitelét ért bírálatok miatt - lemondott a miniszterelnöki posztról. Több mutatása

Teljes esemény 0

1898. 05. 03. Született Történelem Nő

65 éve

1961 – Meghalt Dinnyés Lajos, aki 1947-48-ban Magyarország miniszterelnöke volt.

Budapesten 60 éves korában halt meg. A kommunisták javaslatára lett miniszterelnök. 1919-ben önkéntesként szolgált a budapesti vadászzászlóaljnál. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági akadémián végezte, ahol 1927-ben gazdász oklevelet szerzett, majd hosszabb tanulmányutat tett külföldön. Gazdászhallgatóként a jobboldali ifjúsági mozgalmak egyik vezetője volt, 1929-ben belépett az Agrár Pártba, 1930-ban az egyesített FKgP tagja lett, és a kisgazdamozgalmat szervezte a Duna-Tisza közén. 1931-ben az alsódabasi választókerületet képviselte, 1934-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1935-ben ismét bekerült a képviselőházba, ahol szembeszállt a szélsőjobboldallal, bírálta a német kötődést és a zsidótörvények ellen szavazott. A II. világháború idején nem vett részt a politikai életben, egy élelmiszer-ipari cégnél dolgozott, majd behívták katonának. A német megszállás után, 1944. márciusától bujkálni kényszerült a Gestapo elől. 1945-től parlamenti képviselőként ismét politizált, augusztusban az FKgP Országos Intéző Bizottsága és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei pártszervezetelnökévé választották, valamint FKgP Politikai Bizottságának is tagja volt. 1947. márciusától szeptemberig honvédelmi miniszterként a Magyar Kommunista Párt vezetőivel és a megszálló szovjet katonai parancsnoksággal jó kapcsolatokat épített ki. Miután Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba kényszerült, május 30-án Tildy Zoltán köztársasági elnök a kommunisták javaslatára Dinnyés Lajost nevezte ki miniszterelnökké, egyúttal az Országos Tervgazdasági Tanács elnökévé. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta a párizsi békeszerződést. Az 1947. évi választások után - amelyet csalással nyertek meg a kommunisták -, teljesen egyértelművé vált, hogy az ő akaratuk szerint kormányzott. Ismét kormányfő lett, az általuk előírt politikai irányvonallal azonosult. A nagybankok államosítását elfogadtatta, a Magyar Függetlenségi Pártot betiltotta, a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával és Lengyelországgal barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. 1948. márciusában elfogadtatta a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemek, júniusban az egyházi iskolák államosítását elrendelő törvényt. Decemberi távozása után az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke lett, 1952-től az Országos Mezőgazdasági Könyvtár igazgatója, 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól az országgyűlés alelnöke volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1961. 05. 04. Meghalt Történelem Magyar