Történelem kategória
350
éve
123
éve
28
éve
1998 – Orbán Viktor lett az elnöke az 1998 évi választások után megalakult koalíciós kormánynak.
A koalíciós kormányt a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKgP és a Magyar Demokrata Fórum alkotta. 1982-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen kezdte meg jogi tanulmányait, ahol 1987-ben jogi doktori oklevelet szerzett. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi (1988-tól Bibó István) Szakkollégium megalapításában, 1984-ben folyóiratának, a "Századvég"-nek a megindításában és szerkesztésében vett részt. 1987-88-ban szociológusgyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetének munkatársa volt és továbbképzéseket szervezett. 1988. 03. 30-án Deutsch Tamással megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), áprilisban a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett. Nagy Imre és mártírtársai 1989. júniusi temetésén mondott beszédével vált országosan ismertté, amelyben követelte a szovjet csapatok kivonását és a szabad választások megtartását. Pártja képviselőjeként részt vett az alkotmánymódosítással foglalkozó albizottság munkájában. Szeptembertől a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként az oxfordi Pembroke College-ban tanulmányozta az angol liberális politikai filozófia történetét, de 1990. januárjában - a közelgő parlamenti választások miatt - megszakította ösztöndíját. 1990. áprilisában bejutott a parlamentbe a Fidesz Pest megyei területi listájáról, 1993. májusáig a Fidesz-frakció vezetője volt. 1990. és 1994. között az Interparlamentáris Unió magyar-latin-amerikai tagozatának elnöki tisztségét töltötte be. 1992. szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké választották, majd tagja lett a végrehajtó bizottságnak is. 1993-ban megválasztották az újjászervezett Fidesz elnökévé, az 1994. évi országgyűlési választásokon a Fidesz Fejér megyei listáján szerzett képviselői mandátumot, 1998-ig az országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, 1995. szeptemberétől novemberig a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának is tagja volt. Az 1998. július 8-án választották miniszterelnökké. Több mutatása
529
éve
669
éve
1357 – Letették a Prágai Károly-híd alapkövét. A letétel pontos időpontját asztrológusok határozták meg.
IV. Károly cseh király, német-római császár (1346-1378) városépítési programjának részeként épült a korábban árvíz által elmosott Judit-híd helyén. Mestere a jeles építész Peter Parler volt, az építkezést a XV. században fejezték be. A híd hossza 520 méter, szélessége majd 10 méter, 16 pillér tartja, anyaga csehországi fehér mészkő-kváder. A legenda szerint a Moldva folyót átívelő híd építése kezdetének legmegfelelőbb időpontját a király tudósai és asztrológusai számolták ki: 1357. év 9. nap 7. hónap 5 óra 31 perc, tehát 135797531. A számsor a kőhíd egyik tornyán van feljegyezve, elölről, illetve hátulról olvasva is ugyanazt a dátumot jelöli meg. A prágai polgárok lakta Óvárost és a várba vezető Kisoldalt köti össze, rajta vezetett a híres királyi út, a cseh királyoknak Vysehradtól a Hradzsinba tartó koronázási menete. 1870 óta hívják Károly-hídnak, addig Prágai-híd vagy Kő-híd volt a neve. Több mutatása
474
éve
1552 – Drégely vár bevételénél elesett Szondi György várkapitány, akit díszes pompával temettetett el Ali pasa.
A várat 7-én és 8-án szüntelenül ágyúzták, melynek következtében a kaputorony leomlott, és a falakon számos rés keletkezett. Ekkor a pasa rohamra vezényelte gyalogságát, de ezt Szondy és vitézei visszaverték,a töröknek is nagy veszteségeket okozva. Ali ezután újabb ágyútüzet zúdíttatott a félig lerombolt falakra, és megfelelő nagyságú rést ütve azokon rommá lövette a várat. A rommá lőtt vár ismételt gyalogsági megrohamozása előtt Ali Szondyhoz küldte Mártont, a szomszédos Oroszi papját, újra felszólítva őt a megadásra. Szondy visszautasította a pasa ajánlatát, maradék embereivel felkészült a végső rohamra, amelynek kimenetele számukra sem volt kétséges. A kapitány ekkor előhozatott két török rabot, és hivatta két énekes apródját, a követ útján meghagyta a pasának, hogy nevelje vitézzé a fiúkat, testét pedig tisztességesen temettesse el a harc után. A végső ostrom előtt Szondy máglyát rakott a várban levő értékesebb holmikból, lovaitól elbúcsúzva leszúrta azokat, nehogy a török kezére jussanak. Az utolsó roham órákon át tartott, mert a védők bátran ellenálltak, amíg a túlerőben lévő ellenséges gyalogság betörve a várba mind egy szálig le nem kaszabolta őket. Szondy hősiesen, oroszlánként harcolt, amíg a túlerő le nem bírta. Az ostrom végeztével Hádim Ali budai pasa előkerestette a kapitány testét, fejét közszemlére tétette ki, majd ellensége vitézségét megdicsérve, katonai temetésben részesítette, sírjára vitézsége jeléül lobogós lovaslándzsát tűzetett. Több mutatása
195
éve
1831 – Megjelent gróf Széchenyi István Világ című műve.
A műben Dessewffy Józsefnek a Hitel-re írott ellenérveire válaszolt.
486
éve
1540 – VIII. Henrik 6 hónapos házasság után elvált negyedik feleségétől cléves-i Annától.
Henrik a politikai okokból számára kiválasztott Cleve-i Anna hercegnőt csak ifj. Hans Holbein által készített képen látta. Az életben a király visszataszítónak találta leendő feleségét és már házasságkötésük előtt azon gondolkozott, hogyan szabadulhatna meg tőle. Cromwell-t, akit ezért az egészért felelősnek tartott, kivégeztette. Annát a richmondi palotába küldte. A királyné a legrosszabbra számított, hiszen tudta, hogy nem nyerte el férje kegyeit a hat hónapig tartó házasság alatt. Henrik tanácsadóinak kérésére Anna azonnal beleegyezett a válásba, hiszen ezzel megmenekült az életveszélyből. Henrik örült, hogy ilyen könnyen megszabadult nejétől, válásukat három nap múlva ki is mondták. Anna Angliában maradt, a királytól évi 4000 font járandóságot kapott, valamint két uradalmat és egy várat is neki ajándékozott. Ezeknek köszönhetően élete végéig úrnőként élt. Elmondható, hogy a feleségek közül ő járt a legjobban. Több mutatása
372
éve
1654 – 20 évesen meghalt IV. Ferdinánd magyar király, a Habsburg-ház tagja.
Bécsben 20 éves korában himlőben halt meg. III. Ferdinánd magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király, és Mária Anna spanyol hercegnő fia volt. Apja korán megismertette vele az államügyeket és bevonta a kormányzásba. 1647. 06. 16-án a magyar rendek apja kívánságára választottak királlyá és meg is koronázták Pozsonyban, majd Prágában a cseh koronát is a fejére tették. 1653-ban német királlyá választották Augsburgban, Regensburgban pedig megkoronázták. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányát kellett volna feleségül vennie, azonban az ifjú király hirtelen meghalt. Több mutatása
125
éve