81
éve
Történelem kategória
80
éve
1946 – Megszületett XVI. Károly Gusztáv svéd király.
Gusztáv Adolf herceg és Sibylla hercegnő gyermeke. Károly Gusztáv tanulmányait az Uppsalai Egyetem szociológia és társadalomtudományi szakán, a Királyi Haditengerészeti és Katonai Akadémián, valamint a Stockholmi Egyetemen végezte. 1950. és 1973. között Jämtland hercege és a trónörökös volt, 1973. óta uralkodik. Címe: Royal Palace, Stockholm, Sverige. Több mutatása
394
éve
1632 – Meghalt Johann Tserclaes von Tilly gróf, a Katolikus Liga generalisszimusza.
Ingolstadtban 73 éves korában halt meg. 1632. 04. 15-én sebesült meg a Lech melletti Rainnál II. Gusztáv Adolf svéd királlyal vívott csatában, ahol a liga csapatai megsemmisítő vereséget szenvedtek. Tilly gróf egész életében a Német-Római Birodalomért és a császárért harcolt. 1610-ben állt a Katolikus Liga csapatainak élére és döntő győzelmeket aratott: 1620-ban leverte a csehek felkelését, 1626-ban legyőzte a dánokat. 1630-ban a császári hadsereg főparancsnoka lett. Több mutatása
355
éve
1671 – Elfojtották a Habsburgok elleni Wesselényi-összeesküvést.
Célja a magyar nemzeti szabadságjogok helyreállítása volt. 1664-ben a Magyarország szempontjából kedvezőtlen vasvári béke miatt Wesselényi Ferenc nádor vezetésével a magyar főnemesség egy része összeesküvést szőtt a Habsburgok ellen. Az ellenzéki mozgalom Wesselényi halála (1667.) után is folytatódott, a főnemesek francia és török segítséggel akartak véget vetni a Habsburg elnyomásnak. A kudarc legfőbb oka a bizalom hiánya volt, a résztvevők egymást jelentették fel. Az összeesküvés vezetőit, Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet kivégezték, az ítélet mindhárom esetben fő- és jószágvesztés és halmazati büntetésként a jobb kéz levágása (ez utóbbit az uralkodó a kivégzések előtti napon elengedte). A Habsburg udvar megtorló intézkedései a megfélemlítésre és az államkincstár feltöltésére irányultak. A rendi kormányzat helyett katonai igazgatást vezettek be. Több mutatása
13
éve
2013 – Meghalt Rácz Sándor politikus, az 1956-os forradalmi munkásmegmozdulások egyik vezéralakja.
A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Kádár korszak idején az ellenzéki értelmiségi mozgalmak résztvevője, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke volt. Több mutatása
71
éve
1955 – Katolikus ünnep, Munkás Szent József, a munkások védőszentjének napja.
XII. Piusz pápa ezen a napon rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve.
226
éve
1800 – Megszületett Landerer Lajos nyomdász, aki az 1848-as szabadságharc idején kinyomtatta a Nemzeti dalt.
1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat. A bankjegynyomda követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, majd a szabadságharc végén Lugoson működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában. Több mutatása
66
éve
1960 – A Szovjetunió fölött lelőtték az Amerikai Egyesült Államok U-2 típusú felderítő repülőgépét.
1958. óta folytattak felderítést a 33 000 m magasságban repülő U-2-es kémrepülőgépek a Szovjetunió fölött. Május 1-jén az Urálban, Szverdlovszk közelében sikerült először a szovjeteknek lelőni egy U-2 típusú repülőgépet. A pilóta, Francis Gary Powers megmenekült és szovjet fogságba esett. 1962. februárjában Berlinben cserélte ki a Szovjetunió az amerikai pilótát az Egyesült Államokban fogva tartott Rudolf Ivanovics Abel szovjet kémmel. Több mutatása
1645
éve
381 – Nagy Theodosius kelet-római császár Konstantinápolyban megnyitotta a második ökumenikus zsinatot.
Véglegesen megfogalmazták a kereszténység hitvallását, és befejeződött az ortodox katolikus egyház megalkotása. A második ökumenikus (első konstantinápolyi) zsinaton szentesítették I. Theodosius császár rendeletét, mely szerint a keresztények számára kötelező a Szentháromság elfogadása. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységét hirdető Szentháromság-tant az összes keresztény hitvallásává tették, amelyet az állam támogatott. A pogányoktól és az ettől eltérő keresztényektől (pl. áriánusoktól) megvonták az állami támogatást. Ezt a vallási rendeletet nemcsak a római állampolgárokra, hanem a szövetséges germán törzsekre is kiterjesztették. Nem tiltották be a pogány vallásokat, de korlátozták gyakorlásukat. Több mutatása
177
éve