39
éve
Történelem kategória
20
éve
2006 – 100 évesen meghalt Lillian Gertrud Asplund, a Titanic katasztrófa utolsó túlélője, akinek saját emlékei is voltak.
Az utolsó amerikai túlélője is egyben. Mikor felszálltak a Titanicra Lillian még mindössze 5 éves volt. A történtekről sosem beszélt nagy nyilvánosság előtt, csakúgy mint édesanyja. Egy 1989-ben készült interjúban elmondta azonban, hogyan menekültek meg egy ablakon keresztül, és édesapja hogy segítette be őt és édesanyját, valamint testvérét egy csónakba, majd hogyan nézett vissza édesapjára és ott maradt testvéreire, akik nem élték túl a tragédiát. Több mutatása
250
éve
1776 – Megszületett Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, "a niklai remete" (A közelítő tél, Horatiushoz).
Legnépszerűbb verse A magyarokhoz című ódája, melyet Kodály Zoltán zenésített meg.
199
éve
1827 – Megszületett Vajda János költő, publicista, az első szimbolista (Húsz év múlva, A vaáli erdőben).
Pesten született. Ady Endre "szent elődjé"-nek tekintette. A Pest megyei Vál községben nőtt fel, ahol édesapja uradalmi erdész volt. 1839-1843. között a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba járt, majd Pesten tanult, de egyetemet nem végzett. Első verse 1844-ben jelent meg az "Életképek"-ben. 1845-ben - Petőfi Sándorhoz hasonlóan -vándorszínésznek állt, 1846-tól egy évig József főherceg alcsúti mintauradalmában gazdatiszti gyakornokként dolgozott. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesületben lett hivatalnok. Ekkor már rendszeresen megjelentek versei az "Életképek"-ben és a "Pesti Divatlap"-ban. Petőfi baráti köréhez csatlakozott, korai versein még Petőfi népiességének és romantikájának hatása érződik. 1848-ban katonának jelentkezett, a szabadságharc bukása után a császári hadseregbe sorozták közlegénynek. Miután hazatért, 1850-től Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatalban. Reménytelenül szerelmes lett házigazdája lányába, Kratochwill Georginába, aki azonban tudomást sem vett róla. Ez a szerelem ihlette a Gina-verseket. 1855-től újságíróként dolgozott, a "Nővilág", a "Csatár", majd a "Magyar Sajtó" szerkesztője volt. Elsősorban a polgári haladást képviselte publicisztikájában, 1861-ben álnév alatt adott ki röpiratokat, amelyben sürgette a polgári átalakulást, és ennek érdekében támogatta az Ausztriával való mielőbbi kiegyezést. Nézeteiért a 48-as elvek árulójának kiáltották ki, és kiközösítették. El kellett hagynia az országot, pártfogói csak egy jelentéktelen állást tudtak neki szerezni a bécsi kancelláriai sajtóirodán. 1866-ban tért vissza Pestre, 1867-ben a Kossuth-párti "Magyar Újság"-nál, 1868-ban a "Nép Zászlója" című hetilapnál dolgozott. 1870-től haláláig a Kisfaludi Társaság munkatársa volt. A "Vasárnapi Újság"-ban és annak melléklapjában a "Politikai Újdonságok"-ban jelentek meg írásai. Nemcsak nézeteit, de költészetét is elutasította a Gyulai Pál vezette "hivatalos irodalom", így szegényen és magányosan élt. A 1870-es években egyre inkább a gondolati-filozófiai költészet került az érdekelődése középpontjába. Az 1882-ben írt "Az üstökös" című versében az üstökös a magány, az elszigeteltség többértelmű szimbóluma. 1888-ban írta egyik legjelentősebb alkotását, a "Nádas a tavon" című verset. A 1880-as évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért "Jelenkor" című lapjának főmunkatársa volt. Vajda Jánost líratörténetünk úgy tartja számon, mint "az Arany János és Ady Endre közötti átmenet nagyságát; ez a köztesség határozta meg értékelését és utóéletét, hiszen senki nem tagadja jelentőségét, de minden elemző az Adyt megelőlegezőt, sőt az első szimbolistát látja benne". Több mutatása
155
éve
1871 – Nyírbaktán megszületett gróf Károlyi Gyula, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
Az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére . Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, valamint a bonni és a berlini egyetemen végezte, majd Arad vármegyei birtokán gazdálkodott. 1902-ben kamarási méltóságot kapott, 1905-ben tagja lett a főrendiháznak. 1905-06-ban a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás" aktív résztvevője volt. 1906-tól Arad vármegye és Arad város főispánja volt, 1910-ben, a Nemzeti Munkapárt választási győzelme után birtokára vonult vissza gazdálkodni. Az I. világháború idején az orosz fronton teljesített szolgálatot tartalékos huszárhadnagyként. 1919. 05. 05-én ellenkormányt alakított Aradon a francia csapatok biztosítására, de kormányának több tagjával együtt a román hadsereg internálta. Kiszabadulása után, május 30-án francia védnökség alatt Szegeden alakított kormányt, amelynek Horthy Miklós lett a hadügyminisztere. Az elmaradt francia támogatás és az egyes politikai csoportok közötti hatalmi harc miatt július 12-én lemondott, és ismét visszavonult a politikai élettől. 1927-ben az újonnan szervezett felsőház tagja lett, 1928-tól 1930-ig koronaőr. 1930. decemberében külügyminiszterré nevezte ki Horthy Miklós kormányzó, 1931-ben a székesfehérvári választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője lett. Gróf Bethlen István lemondása után, 1931. 08. 22-én kormányt alakított, valamint rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügyminiszteri, a népjóléti és munkaügyi miniszteri tisztsége is. A nagy gazdasági világválság miatt megszorító intézkedéseket hozott: adóemelések, a köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának csökkentése, szigorú takarékossági intézkedések. Hivatkozással a szeptember 13-i biatorbágyi merényletre, statáriumot hirdetett, a rögtönítélő bíróságok hatáskörét kiterjesztette, a gyülekezési jogot korlátozta. Decemberben megtiltotta a külföldi pénzkifizetéseket. A politikai válság a mérséklés helyett egyre inkább elmélyült, a különböző érdekcsoportok támadták, sőt a szélsőjobboldal kormányellenes puccsot akart indítani ellene. 1931. decemberében már le akart mondani, de a kormányzó rábeszélésére hivatalában maradt. 1932. szeptemberében a kormánypárt is szembefordult vele, így október 1-jén lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ismét visszavonult. 1936-ban Horthy Miklós titkos tanácsossá nevezte ki. A II. világháború idején gróf Bethlen Istvánnal és gróf Esterházy Móriccal együtt támogatta Horthy úgynevezett kiugrási politikáját. 1915. és 1945. között a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett Josip Broz Tito, aki Jugoszlávia vezetője volt 1945. és 1980. között.
Horvát származású politikus, kommunista partizánvezér, a szocialista Jugoszlávia elnöke.
107
éve
1919 – Megszületett Eva Perón ("Evita") argentín politikai vezető.
Juan Domingo Perón argentín elnök feleségeként vele együtt kormányozta az országot 1946. és 1952. között. Juan Domingo Perón tábornok 1946. február 24-én győzött az argentín elnökválasztáson és június 4-én lépett hivatalba. 1945. előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette. Több mutatása
76
éve
1950 – Megnyitották a Ferihegyi Repülőteret, a mai Liszt Ferenc Repülőtér elődjét.
A repülőtér területét már 1938-ban kijelölték, de a háború miatt a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt, az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület kivitelezése is félbemaradt. 1944-ben több bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá (az eredeti tervek alapján) és május 7.-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek „mindössze” 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es futópálya. Több mutatása
26
éve
821
éve