108
éve
Történelem kategória
86
éve
478
éve
51
éve
1975 – Létrejött az első nemzetközi űrállomás.
A Szovjetunióban Föld körüli pályára állították a Szojuz-19 űrhajót, Alekszej Leonovval és Valerij Kubászovval a fedélzetén. Hét óra múlva az Egyesült Államok fellőtte az Apolló űrrakétát, melyen Thomas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton indult az űrbe. A két űrhajót július 17-én kapcsolták össze, ezzel létrejött az első nemzetközi űrállomás. 48 órán át repült együtt a két űrhajó. Több mutatása
34
éve
109
éve
1917 – Az angol királyi család felvette a Windsor nevet.
Előtte Hannoveri-ház volt a nevük.
81
éve
1945 – Truman, Sztálin és Churchill részvételével megkezdődött a potsdami konferencia.
A konferencia a II. világháború európai eseményeit lezáró tanácskozás volt, amely Churchilltől a "Terminál-akció" fedőnevet kapta. A csúcstalálkozó tizenhárom ülés után, 1945. 08. 02-án Harry S. Truman, Clement Attlee, 07. 29-től Winston Churchill utóda, és Joszif V. Sztálin aláírták a potsdami egyezményt, amely lengyel-német határként az Odera-Neisse vonalat fogadta el, hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió fennhatósága alá kerüljön Kelet-Poroszország északi része, elhatározta Németország, illetve Berlin négy megszállási övezetre osztását és szövetséges megszállását. A potsdami határozatok követelték a fasizmus maradványainak felszámolását, a volt fasiszta országok demokratizálását, a háborús bűnösök nemzetközi méretű felelősségre vonását. Augusztus 7-én Franciaország is hozzájárult a konferencia határozataihoz. Több mutatása
627
éve
1399 – Meghalt Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány.
Névváltozatok: Anjou Hedvig, Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou. A Capeting–Anjou-házból származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. 1382-től Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A nála 28 évvel idősebb pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem (a későbbi lengyel király) lett a férje, akit személyesen nem szeretett, de a Lengyel nép érdekében vállalta a házasságot. Sokat segítette a szegényeket, betegeket, nélkülözőket és sokat imádkozott. Egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban 26 évesen. Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette. A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta. Szobra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom ún. Rózsakertjének a lépcsősoránál áll, a lengyel- magyar barátság szimbólumaként Szent Kingával szemben. Az alkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette. Több mutatása
586
éve
1440 – Nem a Szent Koronával Magyarország királyává avatták I. Ulászlót.
A Szent Koronát nem tehették Ulászló fejére, mert azt az özvegy Erzsébet királyné ellopatta és magánál tartotta. Így a fehérvári bazilikában, Szécsi Dénes bíboros a Szent István ereklyetartójáról levett koronával koronázta meg. 1424-ben született Krakkóban II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermekeként, a Jagelló-dinasztia tagja volt. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és az esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hosszas alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én királlyá koronázták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghírdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. November 10-én - Hunyadi figyelmeztetése ellenére - a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, akik rövid küzdelemben megölték. Ekkor pánik tört ki a magyar seregben, a katonák menekültek, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása
573
éve