Május 7.
Gizella névnapja

Május 7.

199 éve

1827 – Megszületett Vajda János költő, publicista, az első szimbolista (Húsz év múlva, A vaáli erdőben).

Pesten született. Ady Endre "szent elődjé"-nek tekintette. A Pest megyei Vál községben nőtt fel, ahol édesapja uradalmi erdész volt. 1839-1843. között a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba járt, majd Pesten tanult, de egyetemet nem végzett. Első verse 1844-ben jelent meg az "Életképek"-ben. 1845-ben - Petőfi Sándorhoz hasonlóan -vándorszínésznek állt, 1846-tól egy évig József főherceg alcsúti mintauradalmában gazdatiszti gyakornokként dolgozott. 1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesületben lett hivatalnok. Ekkor már rendszeresen megjelentek versei az "Életképek"-ben és a "Pesti Divatlap"-ban. Petőfi baráti köréhez csatlakozott, korai versein még Petőfi népiességének és romantikájának hatása érződik. 1848-ban katonának jelentkezett, a szabadságharc bukása után a császári hadseregbe sorozták közlegénynek. Miután hazatért, 1850-től Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatalban. Reménytelenül szerelmes lett házigazdája lányába, Kratochwill Georginába, aki azonban tudomást sem vett róla. Ez a szerelem ihlette a Gina-verseket. 1855-től újságíróként dolgozott, a "Nővilág", a "Csatár", majd a "Magyar Sajtó" szerkesztője volt. Elsősorban a polgári haladást képviselte publicisztikájában, 1861-ben álnév alatt adott ki röpiratokat, amelyben sürgette a polgári átalakulást, és ennek érdekében támogatta az Ausztriával való mielőbbi kiegyezést. Nézeteiért a 48-as elvek árulójának kiáltották ki, és kiközösítették. El kellett hagynia az országot, pártfogói csak egy jelentéktelen állást tudtak neki szerezni a bécsi kancelláriai sajtóirodán. 1866-ban tért vissza Pestre, 1867-ben a Kossuth-párti "Magyar Újság"-nál, 1868-ban a "Nép Zászlója" című hetilapnál dolgozott. 1870-től haláláig a Kisfaludi Társaság munkatársa volt. A "Vasárnapi Újság"-ban és annak melléklapjában a "Politikai Újdonságok"-ban jelentek meg írásai. Nemcsak nézeteit, de költészetét is elutasította a Gyulai Pál vezette "hivatalos irodalom", így szegényen és magányosan élt. A 1870-es években egyre inkább a gondolati-filozófiai költészet került az érdekelődése középpontjába. Az 1882-ben írt "Az üstökös" című versében az üstökös a magány, az elszigeteltség többértelmű szimbóluma. 1888-ban írta egyik legjelentősebb alkotását, a "Nádas a tavon" című verset. A 1880-as évektől sokat betegeskedett. 1896-ban Palágyi Menyhért "Jelenkor" című lapjának főmunkatársa volt. Vajda Jánost líratörténetünk úgy tartja számon, mint "az Arany János és Ady Endre közötti átmenet nagyságát; ez a köztesség határozta meg értékelését és utóéletét, hiszen senki nem tagadja jelentőségét, de minden elemző az Adyt megelőlegezőt, sőt az első szimbolistát látja benne". Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Irodalom Magyar

186 éve

1840 – Megszületett Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző, a zenetörténelem egyik legismertebb alakja (Diótörő).

Akkori időszámítás szerint születési dátuma 04. 25. Oroszul: Пётр Ильич Чайковский. Műveiben egyesítette az orosz népzene hagyományait az olasz, francia és német romantikus zene elemeivel. Különösen a szimfóniái személyes érzéseinek, tapasztalatainak zenei megfogalmazásai. Az emberi érzések széles skáláján kívül Oroszország társadalmi helyzetét is ábrázolja Alekszander Puskin költeményeire írt 1879-es "Anyegin" és 1890-es "Pikk Dáma" című operáiban. Balettjeivel a szimfonikus balett műfaját teremtette meg. Számos hegedű- és zongoraversenyművet is komponált. Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is nagy sikerrel koncertezett, amelyhez hozzájárult az is, hogy maga vezényelte műveit. Balettjei: "Hattyúk tava", "Csipkerózsika", "Diótörő". Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

155 éve

1871 – Nyírbaktán megszületett gróf Károlyi Gyula, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

Az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére . Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, valamint a bonni és a berlini egyetemen végezte, majd Arad vármegyei birtokán gazdálkodott. 1902-ben kamarási méltóságot kapott, 1905-ben tagja lett a főrendiháznak. 1905-06-ban a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás" aktív résztvevője volt. 1906-tól Arad vármegye és Arad város főispánja volt, 1910-ben, a Nemzeti Munkapárt választási győzelme után birtokára vonult vissza gazdálkodni. Az I. világháború idején az orosz fronton teljesített szolgálatot tartalékos huszárhadnagyként. 1919. 05. 05-én ellenkormányt alakított Aradon a francia csapatok biztosítására, de kormányának több tagjával együtt a román hadsereg internálta. Kiszabadulása után, május 30-án francia védnökség alatt Szegeden alakított kormányt, amelynek Horthy Miklós lett a hadügyminisztere. Az elmaradt francia támogatás és az egyes politikai csoportok közötti hatalmi harc miatt július 12-én lemondott, és ismét visszavonult a politikai élettől. 1927-ben az újonnan szervezett felsőház tagja lett, 1928-tól 1930-ig koronaőr. 1930. decemberében külügyminiszterré nevezte ki Horthy Miklós kormányzó, 1931-ben a székesfehérvári választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője lett. Gróf Bethlen István lemondása után, 1931. 08. 22-én kormányt alakított, valamint rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügyminiszteri, a népjóléti és munkaügyi miniszteri tisztsége is. A nagy gazdasági világválság miatt megszorító intézkedéseket hozott: adóemelések, a köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának csökkentése, szigorú takarékossági intézkedések. Hivatkozással a szeptember 13-i biatorbágyi merényletre, statáriumot hirdetett, a rögtönítélő bíróságok hatáskörét kiterjesztette, a gyülekezési jogot korlátozta. Decemberben megtiltotta a külföldi pénzkifizetéseket. A politikai válság a mérséklés helyett egyre inkább elmélyült, a különböző érdekcsoportok támadták, sőt a szélsőjobboldal kormányellenes puccsot akart indítani ellene. 1931. decemberében már le akart mondani, de a kormányzó rábeszélésére hivatalában maradt. 1932. szeptemberében a kormánypárt is szembefordult vele, így október 1-jén lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ismét visszavonult. 1936-ban Horthy Miklós titkos tanácsossá nevezte ki. A II. világháború idején gróf Bethlen Istvánnal és gróf Esterházy Móriccal együtt támogatta Horthy úgynevezett kiugrási politikáját. 1915. és 1945. között a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

140 éve

1886 – Megszületett ifj. Rybár István fizikus, az Eötvös-féle torziósinga továbbfejlesztője.

A pesti Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelet 1909-ben. Az általa modernizált inga, az AUTERBAL (Automatic Eötvös-Rybár Balance) inga az 1958-as brüsszeli világkiállításon Nagydíjat kapott. A kis méretű, könnyen kezelhető torziós inga elterjedt a két világháború között. Eötvös Loránd tanítványa, a Magyar Geofizikusok Egyesületének alapító tagja, az MTA Geofizikai Főbizottságának tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

115 éve

1911 – Hamburgban megnyílt a Régi Elba-alagút, amely több mint 400 méter hosszan fut a kikötő alatt.

Németül: Alter Elbtunnel. Hamburg város Sankt Pauli nevű városrészét az Elba Norderelbe nevű folyóága alatt köti össze a steinwerderi kikötővel. A két csőből álló alagút 2003 óta műemléki védelem alá esik. Az északi parton álló, patinazöld tetejű fogadóépület Hamburg város egyik jelképe. A földfelszín alatt 24 méterrel és a folyómeder alatt 3 méterrel két, egymással párhuzamos alagút fut, tetejük az Elba átlagos dagály idei vízszintje alatt 12 méteres mélységben fekszik. Az alagútba nem lehet rámpákon át bejutni, a személyautókat és kisebb teherautókat liftrendszer szállítja. Az alagút falában halakat, rákokat és tengeri élőlényeket ábrázoló majolikatáblák láthatóak. Eleinte évente mintegy 20 millió rakodó- és hajógyári munkás kelt át, mára nagyjából fél millió ember közlekedik itt. Az alagút megnyitása óta a gyalogosok és a kerékpárosok ingyenesen kelhetnek át, a motoros gépjárművek hétköznapokon reggel 5:30 és 20:00 között 2 €-ért hajthatnak át az Elba alatt. 2000 óta minden évben megrendezik az ún. "Elba-Alagútmaratont", amely során 48 kört kell futni az alagúton át a két part között. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika

107 éve

1919 – Megszületett Eva Perón ("Evita") argentín politikai vezető.

Juan Domingo Perón argentín elnök feleségeként vele együtt kormányozta az országot 1946. és 1952. között. Juan Domingo Perón tábornok 1946. február 24-én győzött az argentín elnökválasztáson és június 4-én lépett hivatalba. 1945. előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Nő

86 éve

1940 – Megszületett Götz Béla, Jászai Mari-díjas díszlettervező, egyetemi tanár.

18 éves korától dolgozott a Madách Színházban. Több mint 300 díszletet tervezett. Nevéhez fűződik a színház leghosszabban játszott darabjának, a Macskák című musicalnak díszletterve. A Madách Színházon kívül a Csíksomlyói Passió és az István, a király királydombi ősbemutatója is az ő tervei alapján készült. Szegeden a 2005- ös Szegedi Szabadtérin bemutatott Rómeó és Júlia alkalmával láthattuk alkotását. Tevékenyen vett részt a Madách Szinház 1999-es felújításában, a nézőtér mennyezetén lévő freskó is Götz Béla alkotása. Tudását és tapasztalatát a Képzőművészeti Főiskolán osztotta meg.Lánya, Götz Anna színésznő, fia, Götz Nándor klarinét- és szaxofonművész, zeneszerző. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Alkotás Magyar Színház

86 éve

1940 – Megszületett Angela Carter angol írónő.

Tanulmányait a Bristol Egyetemen végezte, majd a Sheffieldi Egyetem irodalmi alkotói ösztöndíjasa volt. 1980-81-ben a Brown Egyetem vendégprofesszora, 1984-ben az ausztráliai Adelaide-i Egyetem támogatott írója, 1985-ben az austini Texasi Egyetem vendégprofesszora volt. 1967-ben John Llewellyn-, 1968-ban Somerset Maugham-díjat kapott. 1979-ben elnyerte a Cheltenhami Irodalmi Fesztivál díját. Műveiből: "Shadow Dance", "Heroes and Villains", "The Infernal Desire Machine of Dr. Hoffman", "The Passion of New Eve", "The Sadeian Woman: An Exercise in Cultural History", "Nothing Sacred" (válogatott publicisztikák), "Black Venus", "Wayward Girls and Wicked Women". 1979-ben írta a "The Bloody Chamber, and Other Stories" című művét, 1984-ben a "The Company of Wolves" című film forgatókönyvét saját novellái alapján. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő Irodalom

76 éve

1950 – Megnyitották a Ferihegyi Repülőteret, a mai Liszt Ferenc Repülőtér elődjét.

A repülőtér területét már 1938-ban kijelölték, de a háború miatt a Magyar Királyi Légierő és a Repülő Kísérleti Intézet hangárjai épültek meg, civil utasforgalom alig volt, az ifj. Dávid Károly által tervezett egyedi, Bauhaus-stílusú utasforgalmi épület kivitelezése is félbemaradt. 1944-ben több bombatámadás is érte, emiatt csak 1950-re épült újjá (az eredeti tervek alapján) és május 7.-én fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licenc változata) utasszállító gépet. Az akkori repülőtérnek „mindössze” 1500 méter hosszú betonozott futópályája volt, amelyet később, sugárhajtású gépek miatt fokozatosan meghosszabbítottak. 1958-ra épült meg mai teljes hosszában, vagyis 3000 méteren az 1-es futópálya. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Technika Magyar

69 éve

1957 – Budapesten megszületett Kováts Kriszta színművésznő, a Rockszínház alapító tagja.

Jászai Mari-díjas. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1979-től a pécsi Nemzeti Színház, 1980-tól a győri Kisfaludy Színház, 1982-től a Rockszínház, 1988-tól a Madách Színház tagja volt. 1990. óta szabadúszóként dolgozik. Szerepeiből: Evita (Webber-Rice), Maria (Bernstein: West Side Story), Mária Magdolna (Webber-Rice: Jézus Krisztus szupersztár), Fantine (Hugo-Schönberg: Nyomorultak), Grizabella (Webber-Rice: Macskák), Beryll (Müller-Tolcsvay-Bródy: Doktor Herz). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Zene Magyar

821 éve

1205 – Bécsben 6 éves korában váratlanul meghalt III. László magyar király.

Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. 1199-ben született Imre magyar király és Konstancia aragóniai hercegnő gyermekeként. Imre egész uralkodása alatt öccsével, a későbbi II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204. augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt, a Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

102 éve

1924 – Megkezdődött a nyolcadik újkori Nyári Olimpia Párizsban.

Párizs és Franciaország 1924-ben immár másodszorra rendezhetett Nyári Olimpiát, ami csak különleges esetben szokott előfordulni. A szervezést tekintve az 1900-as Olimpiához képest sikerült szépítenie a francia fővárosnak. Itt már a világháború vesztes országainak sportolói is megjelenhettek, azonban belpolitikai okokból Németország küldöttsége távolmaradt az eseménytől. 45 országból összesen 2956 férfi és 136 női sportoló érkezett, 17 sportág 126 versenyszámában mérték össze erejüket. Az előző Olimpián is diadalmaskodó csodafutó, Paavo Nurmi korábbi három aranyérméhez itt öt újat szerzett, az uszodában pedig mindenki Johnny Weismüllert bámulta. A magyar csapat összesen két aranyérmet gyűjtött; az egyik első helyezés dr. Posta Sándornak köszönhető kard egyéniben, a másik az agyaggalamb-lövész Halasy Gyulának. Hajós Alfréd úszóbajnok ezen az Olimpián nyert szellemi versenyt, mivel az ő stadiontervét találták a legjobbnak; ezzel ő lett az első sportoló, aki a művészeti olimpián is sikert tudott elérni. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport