205
éve
Történelem kategória
109
éve
88
éve
1938 – Megszületett Hrozova Erzsébet, az 1956-os forradalom hőse.
A forradalom előtt nővérként dolgozott a női klinikán. A forradalom alatt a VIII. kerületi Víg utcai fegyveres csoport tagja volt. Előbb a sebesülteken segített mint hivatásos ápolónő, majd katonatiszt férje révén maga is fegyvert fogott, részt vett igazoltatásokban, házkutatásokban, majd november 4-8 között a szovjetek elleni fegyveres harcban. 1957-ben letartóztatták és 1958-ban a katonai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1970-ben szabadult. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést az 1956-os forradalom- és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő magatartásáért. Több mutatása
29
éve
1997 – Meghalt Barényi Béla mérnök, feltaláló, az autós törési teszt és a gyűrődési zóna kifejlesztője.
"Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20-as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) találmány és technikai vívmány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biztonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódástól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben a bogárhátút Barényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Barényi már a húszas évek vége felé előállt egy farmotoros, léghűtéses boxer elrendezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy Porsche tudott-e Barényi terveiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Felvették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnyelik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folyamán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Máté Olga fényképész, fotóművész, feminista aktivista.
1907-ig Mautner, házassága után Zalai Béláné.
268
éve
186
éve
1840 – Nagy-Britanniában kiadták a világ első bélyegeit.
Viktória királynő portréját ábrázoló fekete egypennys és kétpennys. Eddig a postaköltségeket a levél átvevője fizette, az értékbélyeg felragasztásával ezentúl a feladó rótta le a portót. Frederick Heath állította elő a bélyegeket mélynyomású metszetben. Benjamin Cheverton javasolta, hogy Viktória királynő képével lássák el a bélyegeket, mivel egy portré meghamisítását könnyebb felismerni. A bélyegek bevezetésének javaslata pedig Sir Rowland Hilltől, a későbbi postamestertől származott. A következő években több ország is kibocsátott bélyegeket: Bajorország, Poroszország, Szászország, Svájc több kantonja, Belgium, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és Mauritius. Az 1653-ban Párizsban használt levélhez rögzített papírszalagot - "Billet de post payé" -, tartják a bélyeg előfutárának. Több mutatása
73
éve
51
éve
1975 – Meghalt Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros és Magyarország hercegprímása.
Eredeti nevén: Pehm József 1948 tavaszán a magyar kommunista kormánnyal konfliktusba keveredett a felekezeti iskolák államosítása miatt. 1949-ben hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az 1956-os forradalom idején Mindszentyt kiszabadították háziőrizetéből.November 3-i beszédében többek között hangsúlyozta: "Mint a katolikus egyház feje kijelentem, hogy ... nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás irányával, sőt az egészséges fejlődést előmozdítjuk." Beszédében a kommunista rendszerről, mint bukott rezsimröl beszélt, de csak az egyház intézményeinek és társulatainak visszaadásáról szólt. Kiállt a sajtó szabadsága mellett. Elvárta még a szabad választást, melyen minden párt indulhat, továbbá a hit- és erkölcstan oktatás újraindítását.A felkelés leverése után az amerikai nagykövetségen talált menedéket. 1971. 09. 28-án a magyar kormány által adott amnesztia alapján elhagyta a követségi épületet, majd az országot, és a pápa sürgetésére Rómába utazott. Mivel a Vatikán kereste a megegyezést Magyarországgal, Mindszentyt 1974-ben felmentették hivatalaiból. Bécsben, 83 éves korában halt meg. Hamvait hazahozták Mariazellből. Több mutatása
144
éve