183
éve
Történelem kategória
155
éve
1871 – Franciaország és Poroszország megkötötte a Frankfurti békét.
A megegyezés értelmében Elzász és Lotharingia Németországhoz tartozik a későbbiekben.
122
éve
1904 – Meghalt Sir Henry Morton Stanley amerikai újságíró, aki megtalálta Livingston utazót Afrikában.
Livingston, a híres utazó és Afrika-kutató felkutatására indult. Miután kutatása eredménnyel végződött, és rátalált a maláriától szenvedő és egészségileg teljesen legyengült kutatóra, több cikksorozatban tudósított lapján keresztül kalandos utazásról és Livingston kutatási eredményeiről. Később ő is Afrika fehér foltjainak felderítésével kezdett foglalkozni. Több expedíciót szervezett Nyugat-Afrika területeire. Az nevéhez fűződik a Kongó forrásvidékének feltérképezése, valamint az Albert- és Edward-tavak felfedezése, melyekért később, főrangú címet kapott. Több mutatása
122
éve
1904 – Megszületett Frieda Belinfante holland csellista és karmester, az első női karmester európában.
Zsidó származása ésnyíltan vállalt leszbikussága miatt a II. világháborúban a nácik üldözték. Nem menekült el az országból, hanem az ellenálókhoz csatlakozott. Elsősorban hamis papírokat gyártott, majd részt vett abban a munkában, amikor 1943 márciusában felrobbantották az amszterdami népességnyilvántartó hivatal irattárát, megakadályozva ezzel, hogy a Gestapót és a holland hatóságokat, hogy a továbbiakban össze tudják vetni a hamis papírokban szereplő adatokat a központi nyilvántartással. Több mutatása
93
éve
1933 – Berlinben a fasiszták könyvégetést rendeztek.
Célja a világirodalom haladó és humanista könyveinek elpusztítása volt.
79
éve
1947 – Hazatért Magyarországra a Szépművészeti Múzeum műkincseinek legnagyobb hányada.
A második világháború alatt vitték el az országból.
45
éve
1981 – A szocialista Francois Mitterrand-t választották Franciaország köztársasági elnökévé.
A Francia Szocialista Párt jelöltjeként a szavazatok 52 százalékával abszolút többséget szerzett. Tanulmányait a Párizsi Egyetemen és a Politikai Tudományok Szabadiskolájában végezte. 1939-40-ben a II. világháborúban teljesített katonai szolgálatot. 1940-ben fogságba került, német hadifogolytáborba hurcolták, ahonnan 1941-ben sikerült megszöknie, részt vett az ellenállásban. Londonban, majd Algírban csatlakozott de Gaulle vezérkarához, és megalapította a hadifoglyok országos mozgalmát. 1944-től volt a kormány tagja, a hadifoglyok ügyeinek miniszteri rangú biztosaként, 1947-től a volt frontharcosok és a háborús áldozatok ügyeinek minisztereként. 1948-tól a miniszterelnöki hivatal tájékoztatási államtitkára, közben 1949-ben Montsauche megye főtanácsosa, 1950-51-ben a tengerentúli ügyek minisztere volt. 1950. és 1954. között szerkesztette a "Courier de la Niévre" című politikai lapot. 1952-53-ban az államminiszteri, 1954-55-ben a belügyminiszteri, 1956-57-ben az igazságügy-miniszteri tisztséget töltötte be. 1946-tól 1958-ig és 1962-től 1981-ig nemzetgyűlési képviselő, 1959. és 1962. között szenátor, valamint 1959-től Chateau-Chinon polgármestere volt. 1945-ben megalapította az Ellenállás Demokratikus és Szocialista Uniója nevű pártot, amelynek 1951-52-ben betöltötte az elnöki tisztségét. 1965. és 1968. között a Demokratikus és Szocialista Baloldali Szövetség, 1970-ben a Köztársasági Intézmények Konvenciója alapító elnöke volt. 1971-ben lépett be pártjával együtt a Francia Szocialista Pártba, amelynek 1981-ig első titkára, valamint 1972-től a Szocialista Internacionálé egyik alenöke volt. 1965-ben és 1974-ben köztársasági elnökjelölt, 1981-től köztársasági elnök volt. Több mutatása
148
éve
1878 – Berlinben megszületett Gustav Stresemann, Nobel-békedíjas német politikus.
1923-tól külügyminiszterként a megegyezés politikáját képviselte. A Német Néppárt megalapítója volt, 1923-ban kancellár, majd külügyminiszter. 1926-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. Hivatali ideje alatt fogadták el 1924-ben a Dawes-tervet, 1925-ben a locarnói egyezményt, 1926-ban Németország felvételét a Népszövetségbe és a berlini szerződét, valamint 1928-ban a Briand-Kellogg-paktumot. Több mutatása
107
éve
1919 – Megszületett Ella T. Grasso amerikai politikus, az első nő, akit kormányzóvá választottak.
1974 és 1980 között volt Connecticut kormányzója.
92
éve