109
éve
Történelem kategória
86
éve
115
éve
1911 – Meghalt Áchim L. András gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő.
Teljes nevén Áchim Liker András.
109
éve
1917 – Horthy Miklós vezetésével a magyar flotta áttörte az antanthatalmak által fenntartott tengeri zárat.
Horthy Miklós sorhajókapitány vezetésével a Novara, a Helgoland és a Saida gyorscirkálókból álló hajóraj, kiegészülve a Csepel és a Balaton torpedórombolókkal győztes tengeri csatában feltörte az Adriai tengert a Ortanto szorosban lezáró tengeri zárat. Amikor a Novara parancsnoki hídja közvetlen találatot kapott, Horthy Miklós sebeinek ellátása után hordágyról vezette a csatát. Több mutatása
51
éve
1975 – Fock Jenő miniszterelnök lemondása után, utódaként Lázár György kapott megbízást.
1987. szeptemberéig volt a kormány elnöke. 1942-ben, tanulmányai befejezése után műszaki rajzoló lett, 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, 1948-tól az Országos Tervhivatalban dolgozott előadóként, 1953-tól főosztályvezető-helyettesként, 1958-ban elnökhelyettessé nevezték ki. 1970-ben munkaügyi miniszter lett, beválasztották a Központi Bizottságba (KB), majd 1973-ban a KB Gazdaságpolitikai Bizottságába is, június 29-én kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé és az Országos Tervhivatal elnökévé. 1975. márciusában a Politikai Bizottság tagja, május 15-én a minisztertanács elnöke lett, valamint megválasztották parlamenti képviselővé. A gazdasági reformok ellenzői közé tartozott, Kádár János számára nem jelentett veszélyt. Miniszterelnöksége alatt felhalmozódtak az el nem végzett feladatok és az elszalasztott lehetőségek. Az energia- és nyersanyagigényes ágazatok leépítése, az új technológiák meghonosítása, az ipar gazdasági súlyának csökkentése, a tulajdonreform mind elmaradt. Kormánya hiteleket vett fel, de a 16 milliárd dolláros államadósságból szinte semmit nem fordított a gazdaság szerkezetátalakítására, új technológiák bevezetésére és a megváltozott világpiaci feltételekhez való alkalmazkodásra. A rendszer stabilitásának tekintett életszínvonal megőrzését finanszírozták ebből. 1977-ben kormánya írta alá Csehszlovákiával a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését vállaló államközi szerződést. 1979-80-ban hozzáláttak a reformokhoz, termelői és fogyasztói árreformot hajtottak végre, gazdasági munkaközösségek (gmk.) alakulását, háztáji gazdaságok működését engedélyezték. A lakosság jövedelme jelentősen nőtt, a főmunkaidő - termeléscsökkenéssel együtt -leértékelődött. 1981-ben leányvállalatok létrehozását is engedélyezték, a vállalatirányítási rendszert decentralizálták. A pénzpiacon 1982-ben megjelentek a kötvények, 1987-ben bevezették a kétszintű bankrendszert. Azonban a politikai szférában szinte semmi nem változott. 1987-ben már államcsőd fenyegetett, az életszínvonal látványosan romlott. A Szovjetunióban megkezdődött gorbacsovi-korszak Magyarországon is újra a stabilizáció és a konszolidáció kérdéseit helyezte előtérbe, amelynek érdekében személyi változtatások történtek, és Lázár Györgyöt felmentették a miniszterelnöki tisztség alól, ugyanakkor kinevezték a párt főtitkárhelyettesévé. Tényleges hatalma már nem volt, 1988. májusában nyugdíjazták, a párt politikai és központi bizottságából kihagyták. Több mutatása
110
éve
1916 – Kispesten megszületett Fock Jenő, aki 1967 és 1975 között a minisztertanács elnöke volt.
1930-tól a budapesti Marx és Mérei Tudományos Elektromos Műszerek és Feszmérők Gyárában, 1936-tól 1939-ig a Ganz Vagongyárban dolgozott szakmunkásként. Már 1932-ben, 16 évesen tagja lett az MSZDP-nek, a Vasas Szakszervezetnek, titokban a kommunista pártnak, valamint bekapcsolódott a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége és a Vörös Segély tevékenységébe. 1937-től tagja volt az MSZDP baloldali ifjúsági mozgalmakat segítő szervezetének, az Országos Ifjúsági Bizottságnak. 1939. októberétől katonai szolgálatot teljesített, majd 1940-ben letartóztatták és 3 évi börtönbüntetésre ítélték kémkedés hamis vádjával. Miután letöltötte büntetését, a keleti frontra került, ahonnan 1944. őszén sikerült megszöknie. 1945. januárjában a kommunista párt kőbányai szervezetének titkára lett, júniustól a párt nagy-budapesti bizottsága végrehajtó bizottságának és titkárságának tagja, majd a pártbizottság osztályvezető-helyettese volt. 1947-től a Nehézipari Központ osztályvezetőjeként, 1948-tól a gépipari főosztály vezetőjeként, 1951-től kohó- és gépipari miniszterhelyettesként dolgozott, közben elvégezte a Gazdasági Műszaki Akadémiát. 1954. októberétől 1955. áprilisig a kelet-berlini magyar nagykövetség külkereskedelmi tanácsosa, 1957-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsának egyik titkára volt. 1956. júliusában beválasztották a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségébe, novembertől, megalakulásától a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) tagja volt. 1957. februárjában megválasztották a KB gazdaságpolitikai titkárává, júniusban a Politikai Bizottság (PB) tagjává. 1958-tól 1967-ig, majd 1971-től 1985-ig országgyűlési képviselő volt. 1961. szeptemberében felmentették a KB-titkári tisztségéből és kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé. 1967. 04. 14-én a minisztertanács elnöke lett, célja az új gazdasági mechanizmus elveinek kidolgozása és gyakorlati megvalósítása volt. 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetése után a Leonyid I. Brezsnyev vezette Szovjetunió a reformok leállítását követelte, amely felbátorította és megerősítette a reformok ellenzőinek konzervatív táborát. A külső és belső reformellenes erők hatására Fock Jenő 1973. októberében kérte felmentését, de a pártvezetés ehhez nem járult hozzá. Végül 2 évi sikertelen harcok után, 1975. 05. 15-én mentették fel kormányfői tisztségéből és nyugdíjazták. 1980-ig még tagja maradt a PB-nek, az MSZMP felbomlásáig, 1989-ig a KB-nak. 1980. és 1990. között a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke, 1983-tól 1994-ig a volt miniszterelnökök nemzetközi Interakció Tanácsának, 1984-től 1989-ig az Alkotmányjogi Tanács tagja volt. Több mutatása
106
éve
256
éve
85
éve
976
éve