Május 15.
Szonja névnapja

Május 15.

668 éve

1358 – Ismeretlen szerző megkezdte a Képes Krónika írását.

A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, Szerzője feltehetően Kálti Márk. A szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás, minden valószínűség szerint magyar másoló munkája. A budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes Magyar

586 éve

1440 – Erzsébet királyné Székesfehérvárott királlyá koronáztatta csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót.

A Visegrádról ellopatott koronával, Szécsi Dénes esztergomi érsek koronázta meg. Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453. októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456. novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457. márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Nő Magyar

459 éve

1567 – Megszületett Claudio Giovanni Antonio Monteverdi, olasz zeneszerző, az első opera szerzője.

Az 1607-ben bemutatott "Orfeusz" című szerzeményét az első operaként tartják számon. Monteverdi már 16 évesen komponálni kezdett, madrigálokat írt. 1590-től a mantuai herceg udvarában énekelt és hegedült, majd karnagyként alkalmazták. 1613-ban Velencébe ment, ahol kántori állást kapott a San Marco-katedrálisban, 1623-tól pedig karmester lett. Zenedrámáiban elsőként valósította meg a zene és a szöveg összhangját. A szöveget lendületes dallamvilággal emelte ki, feladata az volt, hogy az emberi érzelmekre hasson. Az új zenei műfaj gyorsan elterjedt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

205 éve

1821 – Megszületett Zsigmondy Vilmos bányamérnök, az artézi kutak fúrásának elterjesztője.

1843-ban Szakolcán kezdte gyakorlatait a bányamérnöki hivatalban, ahol rövidesen az egyik bánya vezetésével bízták meg. Összeállította Ausztria és Magyarország bányászatának statisztikai adatait az 1842 évet megelőző 25 esztendőről. 1848-ban a resicai kerület ideiglenes vezetője lett, 1849 elejétől ugyanitt a magyar kormány ágyú-, kard-, szurony- és bombagyártását irányította. A világosi fegyverletétel után várfogságra ítélték. 1860-tól kezdődően a Resica mellett lévő szekuli kőszénbányát igazgatta, ugyanebben az évben bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt; nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. Részt vett az 1861 évi országbírói értekezleten és aktívan közreműködött a bányajogra vonatkozó elképzelések törvénytervezetbe foglalásában. A Magyar Tudományos akadémia tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Magyar

170 éve

1856 – Megszületett Lyman Frank Baum amerikai író (Óz, a csodák csodája).

13 folytatásos regényt, kilenc fantasy regényt írt, összesen 55 regényt, 82 novellát és 200 költeményt. Kalandos életete volt: volt kakastenyésztő, bolttulajdonos és számos újság alapítója. Az Óz történetében szereplő Kansas-leírások az Észak-Dakotában szerzett élményein alapulnak. 1891-től Chicagoban az Evening Post riportere lett, foglalkozott a reklámiparral is. 1900-ban adták ki Denslow nevű társával az Óz, a csodák csodáját, mely attól kezdve két éven át vezette a gyermekkönyv-eladási listákat Amerikában. Baum további 13 regényben írt a szereplők további sorsáról. 1902-ben Paul Tietjens zeneszerzővel és Julian Mitchell rendezővel megalkották a regény musical-változatát is.Számos álnevet használt regényeihez: Laura Bancroft, Edith Van Dyne, Floyd Akers, Suzanne Metcalf, Schuyler Staunton, John Estes Cooke és Capt, Hugh Fitzgerald. Névtelenül írta meg Az utolsó egyiptomi - a Nílus románca című könyvét. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom

135 éve

1891 – XIII. Leó pápa kiadta a Rerum novarum kezdetű encikliát (körlevelet) a munkások helyzetéről.

A körlevél nem elégedett meg a munkások helyzetének bemutatásával, hanem élesen bírálta a liberális kapitalizmus gazdasági rendszerét, amely "a munkásokat a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereségvágyának védtelenül kiszolgáltatta". Az egyház - sajátos küldetésénél fogva - a szociális problémákat elsősorban az ember belső átalakításával, az evangéliumi tanítás hirdetésével s az ebből folyó erkölcsi magatartás kialakításával próbálta orvosolni. De ezen túlmenően is igyekezett mindent megtenni, hogy "a vagyontalanok nyomorúságos helyzetükből kiemelkedjenek". Ennek érdekében szociális intézményeket hozott létre és tartott fenn. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

109 éve

1917 – Magyarország miniszterelnökévé nevezték ki Esterházy Móric grófot.

Tisztségét 1917. 08. 20-ig töltötte be. Tanulmányait 1899. és 1904. között a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte, majd hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1906-ban alkotmánypárti programmal, a terebesi választókerület országgyűlési képviselőjeként kapcsolódott be a politikai életbe. 1910. és 1918. között szintén ezt a választókerületet képviselte pártonkívüli 67-es programmal. Az I. világháborúban a szerb, majd az orosz fronton harcolt a 9. huszárezred főhadnagyaként. Gróf Tisza István távozása után, 1917. 05. 15-én nevezte ki miniszterelnökké IV. Károly király. Kevés kormányzati tapasztalattal rendelkezett, és világháború okozta egyre nagyobb válságon nem tudott felülkerekedni. A munkapárti parlamenti többség miatt legfőbb célját, a választójogi reformot nem tudta keresztülvinni. Egyedül - a háborúból a békére való átmenet érdekében - 4 tárca nélküli miniszteri tisztség megteremtéséről szóló 1917. évi 11. törvénycikket tudta elfogadtatni. Kilátástalannak ítélve a bel- és külpolitikai helyzetet, augusztus 20-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Ezután Wekerle Sándor kormányában népegészségügyi miniszter volt, és rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot is vezette, majd visszavonult a politikai élettől. 1931-ben tért vissza ismét, 1939-ig a Keresztény Gazdasági Párt programjával képviselte a tapolcai választókerületet a képviselőházban. 1939. és 1944. között az Egyesült Keresztény Párt színeiben a Magyar Élet Pártja Zala vármegyei listáján volt a képviselőház tagja. A II. világháború idején a háborúból való kiválásra irányuló politika mellett állt. A nyilas hatalomátvétel után, 1944. 10. 16-án letartóztatta a Gestapo és átadta a nyilas hatóságoknak. A budapesti Margit körúti katonai fogházban, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva. 1945. februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták a németek, szeptemberben tért vissza Magyarországra. 1951. nyarán kitelepítették Budapestről családjával együtt, és vidéki kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra a kommunista hatóságok. 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsben telepedett le. 1916-ban a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

73 éve

1953 – Budapesten megszületett Kolczonay Ernő olimpiai ezüst érmes vívó, edző.

1980-ban a moszkvai olimpián egyéniben ezüstérmet szerzett. Pályafutását 1964-ben úszóként kezdte a BVSC-ben, majd a Budapesti Honvéd öttusázója, 1969-től pedig vívója volt. Háromszoros egyéni, hatszoros csapat párbajtőrvívóbajnok volt. Tőrcsapatban ötszörös bajnoki, nyolcszoros Világ Kupa-versenygyőztes címet szerzett. Csapatban vb-bronzérmet és világbajnokságot nyert, egyéniben főiskolai világbajnok volt, majd Eb-bronzérmet, -ezüstérmet, vb-bronzérmet, -ezüstérmet és olimpiai ezüstérmet szerzett. Edzőként dolgozott a Budapesti Honvédnél, 1990-től a görög válogatottnál. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

72 éve

1954 – Megszületett Gyarmati Andrea olimpiai ezüst- és bronzérmes úszónő.

1959-től a BVSC, 1969-től az FTC versenyzője volt, 28-szoros bajnok. Világcsúcstartó volt 100 m pillangóúszásban, 15 Európa-csúcsot állított fel 100, 200 m pillangó- és hátúszásban. Háromszoros ifjúsági Európa-bajnok, majd Eb-ezüstérmes, Európa-bajnok, vb-bronzérmes, olimpiai bronzérmes és ezüstérmes volt. 1975-ben visszavonult, jelenleg a Heim Pál Gyermekkórház csecsemőosztályának orvosa. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Sport Magyar

137 éve

1889 – Meghalt Pauer János teológiai doktor, székesfehérvári püspök.

Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban hit- és egyházjog-doktori címet szerzett. 1838-ban szentelték fel pappá. IX. Pius pápa 1854-ben tiszteletbeli káplánjává nevezte ki. A fehérmegyei és városi történelmi és régészeti egylet nemcsak megalakulását, de gyűjteményeinek jelentékeny részét is az ő fáradozásának és bőkezűségének köszöni. A Magyar Nemzeti Múzeumot is több ízben részesítette adományaiban. Könyvgyűjteményét, mely már 1877-ben 10 000 kötetet tartalmazott, haláláig megkétszerezte és püspöki könyvtárrá alakította. Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Munkái többek közt: A szent keresztút tizennégy statióban, A székesfehérvári szegények és betegek intézetének története, A régészeti gyűjtemények jelentősége, Székesfehérvárott koronázott királynők. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Magyar

122 éve

1904 – Meghalt Étienne-Jules Marey francia tudós, aki tudományos céllal mozgásban lévő embereket és állatokat fotózott.

Munkája jelentős szerepet játszott a kardiológia, az orvostudomány, az orvosi műszerek, a repülés, a filmművészet és a laboratóriumi fotózás fejlődésében. A fotográfia úttörője, jelentősen befolyásolta a mozi fejlődését is. Meghatározó szerepe volt különböző grafikai technikák kidolgozásában, melyekkel az emberi test vizsgálatainak eredményeit lehetett megjeleníteni és értelmezni. "Fotópuskájában" az objektív mögött dobtár alakú szerkezet volt, amelyben óramű mozgatott fémkorongot. 1882-ben másodpercenként 12 felvételt készített, az 1888-tól alkalmazott tekercsfilm és a filmet továbbító mechanizmus kifejlesztésével sikerült neki már 1/720-ad másodperceket exponálnia, amivel már gyors mozgásokat, például madarak röptét is tanulmányozni lehetett egymást követő állóképeken. Valódi mozgóképet 1890-ben tudott rögzíteni és visszajátszani, kronofotográfiának (időfényképezésnek) nevezte módszerét. Marey asszisztense a magyar származású Georges Demeny volt, ő látható az egyik legelső, és máig fennmaradt mozgófilmen, amint kimondja a „Je vous aime” és a „Vive la France” mondatokat 1892-ben. Marey többek között zuhanó macskát, repülő madarakat, távolugró és futó embereket fotózott (illletve filmezett) majd elemezve a felvételeket sok újat állapított meg a mozgásról. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Tudomány Technika

109 éve

1917 – Horthy Miklós vezetésével a magyar flotta áttörte az antanthatalmak által fenntartott tengeri zárat.

Horthy Miklós sorhajókapitány vezetésével a Novara, a Helgoland és a Saida gyorscirkálókból álló hajóraj, kiegészülve a Csepel és a Balaton torpedórombolókkal győztes tengeri csatában feltörte az Adriai tengert a Ortanto szorosban lezáró tengeri zárat. Amikor a Novara parancsnoki hídja közvetlen találatot kapott, Horthy Miklós sebeinek ellátása után hordágyról vezette a csatát. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

51 éve

1975 – Fock Jenő miniszterelnök lemondása után, utódaként Lázár György kapott megbízást.

1987. szeptemberéig volt a kormány elnöke. 1942-ben, tanulmányai befejezése után műszaki rajzoló lett, 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, 1948-tól az Országos Tervhivatalban dolgozott előadóként, 1953-tól főosztályvezető-helyettesként, 1958-ban elnökhelyettessé nevezték ki. 1970-ben munkaügyi miniszter lett, beválasztották a Központi Bizottságba (KB), majd 1973-ban a KB Gazdaságpolitikai Bizottságába is, június 29-én kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé és az Országos Tervhivatal elnökévé. 1975. márciusában a Politikai Bizottság tagja, május 15-én a minisztertanács elnöke lett, valamint megválasztották parlamenti képviselővé. A gazdasági reformok ellenzői közé tartozott, Kádár János számára nem jelentett veszélyt. Miniszterelnöksége alatt felhalmozódtak az el nem végzett feladatok és az elszalasztott lehetőségek. Az energia- és nyersanyagigényes ágazatok leépítése, az új technológiák meghonosítása, az ipar gazdasági súlyának csökkentése, a tulajdonreform mind elmaradt. Kormánya hiteleket vett fel, de a 16 milliárd dolláros államadósságból szinte semmit nem fordított a gazdaság szerkezetátalakítására, új technológiák bevezetésére és a megváltozott világpiaci feltételekhez való alkalmazkodásra. A rendszer stabilitásának tekintett életszínvonal megőrzését finanszírozták ebből. 1977-ben kormánya írta alá Csehszlovákiával a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését vállaló államközi szerződést. 1979-80-ban hozzáláttak a reformokhoz, termelői és fogyasztói árreformot hajtottak végre, gazdasági munkaközösségek (gmk.) alakulását, háztáji gazdaságok működését engedélyezték. A lakosság jövedelme jelentősen nőtt, a főmunkaidő - termeléscsökkenéssel együtt -leértékelődött. 1981-ben leányvállalatok létrehozását is engedélyezték, a vállalatirányítási rendszert decentralizálták. A pénzpiacon 1982-ben megjelentek a kötvények, 1987-ben bevezették a kétszintű bankrendszert. Azonban a politikai szférában szinte semmi nem változott. 1987-ben már államcsőd fenyegetett, az életszínvonal látványosan romlott. A Szovjetunióban megkezdődött gorbacsovi-korszak Magyarországon is újra a stabilizáció és a konszolidáció kérdéseit helyezte előtérbe, amelynek érdekében személyi változtatások történtek, és Lázár Györgyöt felmentették a miniszterelnöki tisztség alól, ugyanakkor kinevezték a párt főtitkárhelyettesévé. Tényleges hatalma már nem volt, 1988. májusában nyugdíjazták, a párt politikai és központi bizottságából kihagyták. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

37 éve

1989 – Botrány volt az érettségi vizsgán, mert napokkal korábban részben ismertté váltak a feladatok.

1989-ben több budapesti és Pest megyei középiskolában már napokkal a május 15-ével kezdődő hétre kitűzött írásbeli érettségik időpontja előtt megtudták a negyedikes diákok a matematika érettségin megoldandó kilenc feladat feladatgyűjtemény-beli sorszámait, valamint a magyar érettségi tételek témái is – gyermekmotívumok József Attila költészetében, Vörösmarty Mihály és Nagy Lajos –, és más tantárgyak érettségijeivel is adódtak problémák. Hasonló, érettségihez kapcsolódó kiszivárgások korábban és később is előfordultak, az 1989-ben rendőrségi nyomozás is indult.A felügyelő tanároknak feltűnt, hogy a gyerekek túl hamar végeztek a matek feladatokkal. A furcsaságot jelentették, az érettségi lebonyolítását koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, érvénytelenítik az egész vizsgát és mindenkinek a negyedik év végi jegyét írják a bizonyítványába. A döntést május 16-án este az akkori közoktatásügyi miniszter, Glatz Ferenc jelentette be. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Tudomány Magyar

14 éve

2012 – Meghalt Németh József táncdalénekes (Kicsit szomorkás a hangulatom).

1931-ben született. A hatvanas évek elején tűnt fel, amikor Mikes Évával közösen elénekelte a Téli szerelem című film betétdalát, az Angélát. Mindig kifogástalan megjelenése, valamint jó gitártudása is hozzájárult sikereihez. Szerepelt filmben (Patyolat akció) és musicalszínész is volt (Kaktusz virága 1966-ban a József Attila Színházban). A 1970-es évek végétől veszített népszerűsűgűből, Németországba disszidált, majd az 1990-es évek elején tért vissza Magyarországra. Legismertebb dalai: Kicsit szomorkás a hangulatom (1965), Nem kell nékem nagyhercegnő (1965) Négyszemközt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar