166
éve
Történelem kategória
153
éve
1873 – A Nílus forrásainak kutatása közben meghalt David Livingstone brit hittérítő, kutató és utazó.
A zambiai Csitambóban, 59 éves korában halt meg. Az első Afrika-kutatók hittérítők is voltak. Livingstone 1841-ben ment először Afrikába, 1849-től Dél- és Közép-Afrikában kutatott fel addig ismeretlen területeket. 1855-ben a Zambézi Viktória-vízesést fedezte fel, Tanganyika és Uganda nagy részét feltérképezte, 1856-ban elsőként utazta be Dél-Afrikát a nyugati részétől a keletiig. Mivel 1871-ben már négy éve semmi hírt nem kaptak róla, a "New York Herald" megbízta Henry Morton Stanley, brit újságírót és Afrika-kutatót a felkutatásával, aki nyolc hónap múlva a Tanganyika-tónál így üdvözölte az eltűnt hittérítőt: "Dr. Livingstone, ha jól sejtem." Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Dr. Paul Joseph Goebbels, Hitler nemzetiszocialista Németországának propagandaminisztere.
A háború végén, 1945 május 1-én feleségével, Johanna Maria Magdalena, röviden Magdával megölték 6 gyermeküket és öngyilkosságot követtek el.Hitler szövetségese és támogatója volt. Mind a 6 gyermekének Hitler iránti tiszteletből H betűvel kezdődő nevet adott. Több mutatása
507
éve
1519 – Meghalt Leonardo Da Vinci, festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.
67 éves korában halt meg, született: 1452.04.15. Festészetében a művészetet a tudománnyal hozta kapcsolatba, rendelkezett a pontos érzékelés és a megszerzett ismeretek megjelenítésének képességével. Leonardo hírnevét az "Utolsó vacsora" és a "Sziklás Madonna" alapozta meg. Firenzében festett jelentős művei a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával". Vázlataiban számos műszaki problémát megoldott az utókor számára. Több mutatása
297
éve
1729 – Megszületett Nagy Katalin orosz cárnő.
Felvilágosult uralkodó, a filozófusok barátja és opportunista, gyakorlati politikus, aki országát európai nagyhatalommá tette. Uralkodása alatt (1762-96) foglalta el Oroszország a Krím-félszigetet, Ukrajnát, Belorusziát, Litvániát, vett részt Lengyelország három felosztásában. Több mutatása
1100
éve
926 – A Sankt Gallen-i kaland.
A magyar csapatok Sankt Gallenbe, Dél-Németország legnagyobb bencés monostorába mentek, hogy visszaszerezzék a tőlük korábban elrabolt kincseket. Ezt követően az Atlanti-óceánig nyomultak. Az események központi figurája Heribald barát, aki nem menekült el a magyarok jövetelének hírére, hanem bevárta őket. A kalandozók megkímélték az életét és együtt mulatozhatott velük. Az ő leírásából tudhatunk meg többet a magyarok akkori szokásairól. Néhány történetíró ezeket az utazásokat nevezi a "magyarok kalandozásainak". Több mutatása
58
éve
1968 – Franciaországban diákzavargások kezdődtek, ami országos méretű sztrájkká növekedett.
A diákmegmozdulás a párizsi egyetem nanterre-i fakultásának bezárása miatt tört ki.
406
éve
1620 – Megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.
Horvátul: Nikola Zrinski. Korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628. és 1634. között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában. 1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650. és 1653. között a "Vitéz hadnagy" című művét. Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661. nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bécsi udvar leváltotta tisztségéről. 1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni. Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Több mutatása
130
éve
1896 – Budapesten Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a "kisföldalattit".
A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én. A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is, a londonit külön gőzmozdony mozgatta. A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet. Több mutatása
47
éve