52
éve
Történelem kategória
16
éve
2010 – Megtartották a 2010-es országgyűlési választások második fordulóját.
Az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 64,20%, a másodikban 46,64% volt.A választások után a Fidesz-KDNP alakított kormányt. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Horn Miklós pedagógus, a Budapesti Gazdasági Főiskola főigazgatója, politikus.
Bécsben született. A Demokratikus Koalíció alapító tagja volt.
40
éve
1986 – Csernobilban gőzrobbanás következtében radioaktív sugárzó szennyeződés került a levegőbe.
Csernobil város Ukrajna északi részén, a Kijevi terület Ivankivi járásában, a Pripjaty folyó partján, – fehérorosz határ közelében (é. sz. 51° 16" 0', k. h. 30° 13" 60'). A város nevének jelentése: fekete üröm. Csernobil a középkortól lakott terület, a 19. századtól fogva fontos közlekedési és kereskedelmi központ volt. A várost a tőle 15 kilométerre északra elhelyezkedő Csernobili atomerőműben 1986. április 26-án a bekövetkezett baleset tette világszerte ismertté. Csernobilban nem nukleáris robbanás történt, hanem gőzrobbanás, aminek az oka az ott üzemelő RBMK típusú reaktor tervezési hibája, és a hozzá kapcsolódó emberi hozzá nem értés és felelőtlenség együttes hatása. A gőzrobbanást egy szabálytalan kísérlet és több biztonsági rendszer szabályellenes kikapcsolása okozta. Ezért robbant le a reaktortartály teteje, és ennek valamint a hűtés hiánya miatt bekövetkezet grafittűznek a következménye a légkörbe kijutott sugárzó izotópok tömege és szétszóródása. A baleset után a radioaktív sugárzás, illetve a nyitott reaktormaradvány közelsége miatt 1986. május 2-án döntötték el a város kb. 12500 lakójának kitelepítését. A szerencsés időjárási viszonyoknak köszönhetően a város - az erőműhöz való közelsége ellenére - csak enyhébb mértékben szennyeződött. A mentesítéshez kapcsolódó járműforgalom miatt a város nyugati oldalán elkerülő utat építettek. 1986 nyarán-őszén Csernobil területén jelentős sugármentesítést végeztek annak érdekében, hogy a város adminisztratív központként továbbra is használható legyen. A városban az utolsó jelentős nyilvános esemény az erőműbaleset felelőseinek bírósági tárgyalása volt, 1987. június 7. és 1987. július 27. között. Több mutatása
1905
éve
121 – Megszületett Marcus Aurelius a filozófus császár.
Antoninus Pius császár halála után két császár került uralomra Rómában. Marcus Aurelius, Antoninus Pius örökbefogadott fia, Lucius Verust, adoptált fivérét tette társuralkodójává. Marcus Aurelius a Római Birodalom határai védelmében sikeres harcokat vívott délkeleten a parthusok (162-166), majd a Duna-határon a germán markomannok (167-től) támadásai ellen. Több mutatása
131
éve
1895 – Megszületett Rudolf Hess német politikus.
1920-tól Hitler személyi titkára. Az 1923-as sikertelen puccskísérlet után Hitler a börtönben neki mondta tollba a Mein Kampf-ot. 1934-től a Führer helyettese, birodalmi miniszter. 1941-ben Skóciába repült, hogy egy különbéke lehetőségéről tárgyaljon, de letartóztatták. 1946-ban a nürnbergi per során háborús bűnösként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1987-ben a Spandauban lévő börtön egyedüli lakójaként öngyilkosságot követett el. Több mutatása
87
éve
1939 – Megszületett Kőszeg Ferenc író, újságíró, tanár, politikus, a Magyar Helsinki Bizottság egyik megalapítója, majd első elnöke.
1957-ben röpcédula-terjesztés miatt letartóztatták, két hónapig volt vizsgálati fogságban. 1970-ben csatlakozott a szerveződő demokratikus ellenzékhez, részt vett a szamizdatok szerkesztésében, terjesztésében. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapítója volt, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő. 1989-ban a Magyar Helsinki Bizottság egyik megalapítója, majd első elnöke. Több mutatása
145
éve
1881 – Megszületett gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
Oroszlány-Majkpusztán született. Tanulmányait 1899. és 1904. között a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte, majd hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1906-ban alkotmánypárti programmal, a terebesi választókerület országgyűlési képviselőjeként kapcsolódott be a politikai életbe. 1910. és 1918. között szintén ezt a választókerületet képviselte pártonkívüli 67-es programmal. Az I. világháborúban a szerb, majd az orosz fronton harcolt a 9. huszárezred főhadnagyaként. Gróf Tisza István távozása után, 1917. 05. 15-én nevezte ki miniszterelnökké IV. Károly király. Kevés kormányzati tapasztalattal rendelkezett, és világháború okozta egyre nagyobb válságon nem tudott felülkerekedni. A munkapárti parlamenti többség miatt legfőbb célját, a választójogi reformot nem tudta keresztülvinni. Egyedül - a háborúból a békére való átmenet érdekében - 4 tárca nélküli miniszteri tisztség megteremtéséről szóló 1917. évi 11. törvénycikket tudta elfogadtatni. Kilátástalannak ítélve a bel- és külpolitikai helyzetet, augusztus 20-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Ezután Wekerle Sándor kormányában népegészségügyi miniszter volt, és rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot is vezette, majd visszavonult a politikai élettől. 1931-ben tért vissza ismét, 1939-ig a Keresztény Gazdasági Párt programjával képviselte a tapolcai választókerületet a képviselőházban. 1939. és 1944. között az Egyesült Keresztény Párt színeiben a Magyar Élet Pártja Zala vármegyei listáján volt a képviselőház tagja. A II. világháború idején a háborúból való kiválásra irányuló politika mellett állt. A nyilas hatalomátvétel után, 1944. 10. 16-án letartóztatta a Gestapo és átadta a nyilas hatóságoknak. A budapesti Margit körúti katonai fogházban, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva. 1945. februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták a németek, szeptemberben tért vissza Magyarországra. 1951. nyarán kitelepítették Budapestről családjával együtt, és vidéki kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra a kommunista hatóságok. 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsben telepedett le. 1916-ban a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása
505
éve
1521 – A bennszülöttek megölték Magellán spanyol szolgálatban álló portugál tengerészt.
Teljes nevén: Fernao de Magalhaes Spanyolország megbízásából az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között megtalálta a délnyugati átjárót, és átment a később róla elnevezett 600 km hosszú tengerszoroson a dél-amerikai szárazföld és a Tűzföld között. Az első Föld körüli út végét - amely bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű - már nem érte meg, mert az őslakosokkal vívott harcban életét vesztette a Fülöp-szigeteken. Több mutatása
32
éve