Ma Teréz névnapja van

Történelem kategória

669 éve

1357 – Letették a Prágai Károly-híd alapkövét. A letétel pontos időpontját asztrológusok határozták meg.

IV. Károly cseh király, német-római császár (1346-1378) városépítési programjának részeként épült a korábban árvíz által elmosott Judit-híd helyén. Mestere a jeles építész Peter Parler volt, az építkezést a XV. században fejezték be. A híd hossza 520 méter, szélessége majd 10 méter, 16 pillér tartja, anyaga csehországi fehér mészkő-kváder. A legenda szerint a Moldva folyót átívelő híd építése kezdetének legmegfelelőbb időpontját a király tudósai és asztrológusai számolták ki: 1357. év 9. nap 7. hónap 5 óra 31 perc, tehát 135797531. A számsor a kőhíd egyik tornyán van feljegyezve, elölről, illetve hátulról olvasva is ugyanazt a dátumot jelöli meg. A prágai polgárok lakta Óvárost és a várba vezető Kisoldalt köti össze, rajta vezetett a híres királyi út, a cseh királyoknak Vysehradtól a Hradzsinba tartó koronázási menete. 1870 óta hívják Károly-hídnak, addig Prágai-híd vagy Kő-híd volt a neve. Több mutatása

Teljes esemény 0

1357. 07. 09. Történelem Érdekes Alkotás

474 éve

1552 – Drégely vár bevételénél elesett Szondi György várkapitány, akit díszes pompával temettetett el Ali pasa.

A várat 7-én és 8-án szüntelenül ágyúzták, melynek következtében a kaputorony leomlott, és a falakon számos rés keletkezett. Ekkor a pasa rohamra vezényelte gyalogságát, de ezt Szondy és vitézei visszaverték,a töröknek is nagy veszteségeket okozva. Ali ezután újabb ágyútüzet zúdíttatott a félig lerombolt falakra, és megfelelő nagyságú rést ütve azokon rommá lövette a várat. A rommá lőtt vár ismételt gyalogsági megrohamozása előtt Ali Szondyhoz küldte Mártont, a szomszédos Oroszi papját, újra felszólítva őt a megadásra. Szondy visszautasította a pasa ajánlatát, maradék embereivel felkészült a végső rohamra, amelynek kimenetele számukra sem volt kétséges. A kapitány ekkor előhozatott két török rabot, és hivatta két énekes apródját, a követ útján meghagyta a pasának, hogy nevelje vitézzé a fiúkat, testét pedig tisztességesen temettesse el a harc után. A végső ostrom előtt Szondy máglyát rakott a várban levő értékesebb holmikból, lovaitól elbúcsúzva leszúrta azokat, nehogy a török kezére jussanak. Az utolsó roham órákon át tartott, mert a védők bátran ellenálltak, amíg a túlerőben lévő ellenséges gyalogság betörve a várba mind egy szálig le nem kaszabolta őket. Szondy hősiesen, oroszlánként harcolt, amíg a túlerő le nem bírta. Az ostrom végeztével Hádim Ali budai pasa előkerestette a kapitány testét, fejét közszemlére tétette ki, majd ellensége vitézségét megdicsérve, katonai temetésben részesítette, sírjára vitézsége jeléül lobogós lovaslándzsát tűzetett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1552. 07. 09. Meghalt Történelem Magyar

486 éve

1540 – VIII. Henrik 6 hónapos házasság után elvált negyedik feleségétől cléves-i Annától.

Henrik a politikai okokból számára kiválasztott Cleve-i Anna hercegnőt csak ifj. Hans Holbein által készített képen látta. Az életben a király visszataszítónak találta leendő feleségét és már házasságkötésük előtt azon gondolkozott, hogyan szabadulhatna meg tőle. Cromwell-t, akit ezért az egészért felelősnek tartott, kivégeztette. Annát a richmondi palotába küldte. A királyné a legrosszabbra számított, hiszen tudta, hogy nem nyerte el férje kegyeit a hat hónapig tartó házasság alatt. Henrik tanácsadóinak kérésére Anna azonnal beleegyezett a válásba, hiszen ezzel megmenekült az életveszélyből. Henrik örült, hogy ilyen könnyen megszabadult nejétől, válásukat három nap múlva ki is mondták. Anna Angliában maradt, a királytól évi 4000 font járandóságot kapott, valamint két uradalmat és egy várat is neki ajándékozott. Ezeknek köszönhetően élete végéig úrnőként élt. Elmondható, hogy a feleségek közül ő járt a legjobban. Több mutatása

Teljes esemény 2

1540. 07. 09. Történelem Nő

372 éve

1654 – 20 évesen meghalt IV. Ferdinánd magyar király, a Habsburg-ház tagja.

Bécsben 20 éves korában himlőben halt meg. III. Ferdinánd magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király, és Mária Anna spanyol hercegnő fia volt. Apja korán megismertette vele az államügyeket és bevonta a kormányzásba. 1647. 06. 16-án a magyar rendek apja kívánságára választottak királlyá és meg is koronázták Pozsonyban, majd Prágában a cseh koronát is a fejére tették. 1653-ban német királlyá választották Augsburgban, Regensburgban pedig megkoronázták. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányát kellett volna feleségül vennie, azonban az ifjú király hirtelen meghalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1654. 07. 09. Meghalt Történelem Magyar

33 éve

1993 – Bejelentették, hogy DNS-vizsgálatokkal azonosították az 1918-ban meggyilkolt orosz cári család földi maradványait.

Angol kutatók DNS-vizsgálatok segítségével azonosították az 1918 júliusában, Jekatyerinburgban kivégzett orosz cári család öt tagjának, II. Miklós cárnak, feleségének, Alexandrának, és három leányának, Anasztáziának, Olgának és Tatjánának a földi maradványait. Alekszej trónörökös és Mária nagyhercegnő holtteste csak egy évvel ezután került elő. Több mutatása

Teljes esemény 0

1993. 07. 09. Történelem

517 éve

1509 – Megszületett Kálvin János francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós.

Eredeti nevén: Jean Cauvin/Caulvin, latinul Johannes Calvinus 1541-ben lett Genf prédikátora, és haláláig szinte diktátori hatalommal kormányozta a várost. Kálvin elképzelései alapján Genf olyan várossá alakult, amelyben az élet minden területét a reformáció határozta meg. Kálvin tanai még életében elterjedtek Franciaországban, Angliában, Skóciában, Németalföldön, a rajnai Pfalzban és Magyarországon is. Több mutatása

Teljes esemény 1

1509. 07. 10. Született Történelem

467 éve

1559 – II. Henrik francia király egy lovagi tornán halálos balesetet szenvedett. Halála után végleg betiltották a bajvívást.

II. Henriket fia, a kiskorú II. Ferenc követte a trónon, akinek nevében Henrik özvegye, Medici Katalin anyakirályné vette át a kormányzást. II. Ferenc francia király 1560. 12. 05-én bekövetkezett halála után tízéves öccse, IX. Károly lett az új király, aki szintén Medici Katalin gyámkodása alatt állt. Katalin férje halálával meghatározó szerephez jutott Franciaország politikájának alakításában. Célja, hogy nemzeti egységet hozzon létre, a vallási és feudális csoportok ellenállásába ütközött. Már I. Ferenc, II. Henrik és utódaik uralkodása idején kultúrális fénykorát élte Franciaország. Megépült a fontainebleau-i kastély, amely önálló művészeti iskolát teremtett, művészei ismertté tették Franciaországban az itáliai reneszánsz és manierizmus stíluselemeit. Több mutatása

Teljes esemény 0

1559. 07. 10. Meghalt Történelem

213 éve

1813 – Megszületett Rózsa Sándor alföldi betyárvezér, akinek nevéhez számtalan legendás és valódi rablás fűződik.

Negyven éven keresztül az Alföld legrettegettebb banditája volt. Pár esztendős korában apját lopásért felakasztották, ő először 1836-ban, 23 évesen került börtönbe, két tehén ellopásáért. A börtönből megszökött, futóbetyárnak állt, bandát szervezett, lóháton járta az Alföldet. Életét főként az állatállomány dézsmálása, a tehetősebb gazdák kirablása, és a törvény őreivel folytatott állandó harc jellemezte. Hamar követőkre talált a társadalom peremére szorult férfiak körében, mitegy 150 fősre nőtt csapata. Csárdákban vagy házaknál laktak, a helyiek megfélemlítésével, vagy egy nő szerelmének eredményeként. 1845-re belefáradt az állandó számkivetettségbe, levélben arra kérte a királyt, hogy kegyelmével biztosítsa számára a becsületes élet lehetőségét, kérelmét azonban elutasították. Az 1848-49-es szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetőjeként Kossuth elfogadta Rózsa jelentkezését, a honvédek oldalán belépett a háborúba, a déli szerbek ellen küzdött. Azonban nem váltak be, a betyárok fittyet hánytak az OHB utasításaira, ráadásul tovább fosztogatták a Délvidék polgárait. A szabadságharc bukása előtt körözést adtak ki ellene, de csak nagy sokára, komája árulása révén tudták elfogni. A kiegyezést követő, 1868-ban meghirdetett amnesztiáig raboskodott. Miután szabadlábra került, szinte azonnal visszatért régi életéhez. A Szeged és Budapest között közlekedő postavonatot sikertelen rablási kísérletében sok embere meghalt, ő maga is megsérült és nem sokkal később elfogták. Az ügyész halált kért, végül ismét börtönbe került, de már nem tudott megszökni. Szabóként, majd harisnyakötőként dolgozott, egészen 1878-ban bekövetkezett haláláig. Több mutatása

Teljes esemény 0

1813. 07. 10. Született Történelem Magyar