118
éve
Történelem kategória
106
éve
1920 – Megkezdődött a hetedik újkori Nyári Olimpia Atwerpenben.
Miután 1916-ban Berlinben az I. világháború miatt elmaradt a hatodik újkori Olimpia, a sorozat 1920-ban Atwerpenben folytatódott. A rendezést még 1912-ben Budapestnek ítélte a NOB, de a háborúban vesztes oldalon álló Magyarország helyett végül Belgium rendezhette a játékokat. A vesztes központi hatalmak országainak sportolói nem is vehettek részt ezen az Olimpián, de így is 29 nemzet 2543 férfi és 64 női sportolója 21 sportágban 152 aranyéremért küzdött. Furcsa módon épp ezen a kirekesztő, nem túl békés Olimpián jelent meg először az ötkarikás olimpiai zászló, itt röptettek először békegalambokat, és itt tettek először olimpiai esküt a résztvevő sportolók. Az antwerpeni, rendezés tekintetében kudarcnak ítélhető Olimpia főhőse a finn csodafutó, Paavo Nurmi lett három aranyéremmel. Rajta kívül az olasz Nadi Nadio vívónak jártak csodájára, aki az újkori olimpiák történetében elsőként gyűjtött össze egy játék alatt öt aranyérmet: kettőt egyéniben, hármat csapatban. Több mutatása
71
éve
1955 – A Nagy Imre-kormány felmentése után Hegedűs András új kormányt alakított.
A minisztertanács elnökeként 1956. 10. 23-ig töltötte be tisztségét. 1941-ben elnyerte a Turul Szövetség parasztfiatalok továbbtanulását támogató ösztöndíját és bekerült a budapesti Bolyai-kollégiumba, egyidejűleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1942-ben belépett az illegális kommunista pártba, aktívan részt vett a baloldali ifjúsági csoportosulások tevékenységében. 1943-ban a párt megbízásából megszervezte az egyetemista tagozatot és az illegális pártlap kiadásában is részt vett. 1944. augusztusában letartóztatták és két évi fegyházbüntetésre ítélték, de novemberben megszökött és a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának, valamint az újjászervezett kommunista párt (KP) tagja lett. 1945. januárjában a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vidéki titkáraként, majd Zemplén és Sopron vármegyében a földreform miniszteri biztosaként, azután a MADISZ országos szervezőtitkáraként működött. 1946-ban, a pártfőiskolai tanfolyam elvégzése után, visszakerült a MADISZ Központi Vezetőségébe. 1947. februárjában teljes jogú képviselőként bekerült a parlamentbe, majd az agrárkérdés szakreferenseként Gerő Ernő vette maga mellé, részt vett a KP szövetkezeti politikai osztályának megszervezésében, amelynek helyettes vezetője, majd 1950. nyarán vezetője lett. Kinevezték az összevont mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai osztály vezetőjévé, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, póttagja a Szervező Bizottságának, valamint megválasztották a KV titkárává. 1951-ben bekerült az MDP Politikai Bizottságába is, kinevezték földművelésügyi miniszterhelyettessé. Legfőbb felelőse lett az iparfejlesztésnek alárendelt agrárpolitika és az erőszakos téeszesítés első hullámának. 1952-ben az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának, majd az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának élére került. Rákosi részleges bukása után, 1953. júliusában Nagy Imre kormányában a minisztertanács első elnökhelyettesi tisztségét kapta meg. 1955. 04. 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, és az új kormány megalakításával Hegedűs Andrást bízta meg. Rákosi és csoportja hűséges híveként és lekötelezettjeként támogatta Nagy Imre minden tisztségtől való megfosztását és teljes elszigetelését. Májusban kormánya aláírta Magyarország csatlakozását a "testvéri szocialista országok" közötti katonai egyezményhez, a Varsói Szerződéshez, amellyel törvényesítette a szovjet csapatok tartózkodását az országban. Júliusban rendelkezést adott ki a beszolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés megszigorításáról. A parasztság és a munkásság helyzetének romlása mellett néhány pozitív változás is bekövetkezett: decemberben Magyarország az ENSZ tagállama lett, megkezdődött a Jugoszláviához fűződő viszony javítása. Az 1956. 10. 23-i forradalom után adta át a miniszterelnöki tisztséget, de a szovjet csapatok behívásának felelősségét magára vállalta. Október 28-án családjával együtt Moszkvába menekült. 1957-ben kizárták a pártból, az emigrációban egyre inkább eltávolodott a politikától és a szociológia felé fordult. 1958-ban visszatért Budapestre, munkatársa lett az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének és a pártba is visszavették. 1961-től a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1963-ban - miután megszerezte a közgazdasági-tudományok kandidátusa fokozatot - az általa megszervezett MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása ellen tiltakozott, így revizionista nézetei miatt leváltották, egyidejűleg eltávolították a közgazdaság-tudományi egyetemi tanszékéről és publikációs tilalom alá helyezték. 1973-ban ismét kizárták a pártból a bürokratikus pártállamot bíráló tanulmányai miatt. Saját életútjáról kemény kritikával és önkritikával írt. Több mutatása
244
éve
1782 – Óvoda nap
Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének emlékére tartják ezen a napon az "óvoda napot". 1831. és 1836. között Svájcban tevékenykedett, különböző iskolákat alapított és részt vett a népiskolai tanárképzésben. Felismerte a jelentőségét az iskola előtti nevelésnek, amely a gyermekek tevékenységi hajlamát ösztönzi. 1837-ben létesítette kisgyermekek részére az első "Gondozó-, Játék- és Foglalkoztató Intézetet" a türingiai Blankenburgban, amelyeket 1840-től óvodáknak nevezett el. Több mutatása
507
éve
1519 – Hernán Cortés spanyol felfedező Mexikóba érkezett, hogy meghódítsa az aztékok birodalmát.
Neve szerepel még így is: Hernando Cortez, a konkvisztador Az aztékok birodalmát az Aranyországnak tartották. Települést hozott létre "Az igaz kereszt városa", Villa Rica de Vera Cruz néven. Az azték uralkodó, II. Montecuma Hokojocin tudomására jutott a partraszállás, aki azt hitte, hogy istenük Kecalkoatl, a Tollas Kígyó tért vissza, és szenvedést, nyomort hoz rájuk. Ezért, hogy távol tartsák a fővárostól az istent, pompás ajándékokat küldtek elé, ami csak fokozta a spanyol hódítók kapzsiságát. Több mutatása
227
éve
1799 – Megszületett Táncsics Mihály író, politikus.
Neve más írásmódokkal: Mihajlo Stančić, Stancsics Mihál. Írói álneve: Andorlaki Máté. Az első szocialista politikusok egyike.
216
éve
1810 – Megszületett Házmán Ferenc politikus, Buda és Pest egyesítésének javaslója, az első, aki magyarul szólalt fel.
Eredeti nevén: Haszman (Hassmann) Ferenc. Az első városi tanácsnok, aki a budai tanácsteremben magyarul szólalt fel (1844); Buda és Pest egyesítésének egyik első kezdeményezője, az első felelős magyar minisztérium belügyi államtitkára. A szabadságharc leverése után a Szent Korona elrejtőinek egyike. Az emigrációból – amely alatt távollétében halálra ítélték – a kiegyezés után tért haza. Buda város, 1873-as városegyesítés előtti, utolsó polgármestere. Budapest II. kerületében utca őrzi a nevét. Több mutatása
100
éve
1926 – Megszületett II. Erzsébet az Egyesült Királyság királynője, aki 70 évig uralkodott.
Teljes születési nevén: Erzsébet Alexandra Mária, angolul: Elizabeth Alexandra Mary. 1952-től haláláig az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház feje volt. Az Egyesült Királyság leghosszabb ideig, a XIV. Lajos után a világon a második leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodó volt. Több mutatása
83
éve
1943 – A Székesfehérvári Hengermű megkezdte működését, ahol kezdetben a német hadiiparnak termeltek.
A hadirepülőgép-gyártás számára készültek alkatrészek.
290
éve