114
éve
Történelem kategória
82
éve
37
éve
1989 – Kínában a pekingi Tienanmen téren diáktüntetés kezdődött a demokrácia mellett, ami később vérengzéssel ért véget.
Naponta 200-300 ezer ember tűntetett Pekingben és több kínai nagyvárosban és rendszerváltást követeltek. Június 3-4-én a hadsereg páncélos, ejtőernyős és egyéb egységeit vetették be a tűntetők ellen. 1500-3000 ember, főleg fiatalok és diákok haltak meg Pekingben és a többi nagyvárosban. Több mutatása
155
éve
105
éve
1921 – Gróf Bethlen István kormányt alakított, amelynek 1931. 08. 18-ig maradt miniszterelnöke.
Kiegyensúlyozott konzervatív politikát folytatott, amely konszolidációhoz vezetett. Betiltotta a szélsőjobboldali mozgalmakat és a kommunisták tevékenységét is. Megszilárdította az arisztokrata-nagytőkés politikai csoport befolyását, pénzügyi stabilizálást hajtott végre. Antidemokrata parlamenti rendszerben kormányzott, fokozatosan beszűkítette a választási rendszert és helyreállította a felsőházat. 1927-ben Olaszországgal aktív revíziós külpolitikát kezdeményezett. A Bethlen-korszak viszonylagos nyugalmat és fejlődést jelentett Magyarországnak a sok megrázkódtatás után. Több mutatása
59
éve
1967 – Miután Kállai Gyulát az országgyűlés elnökévé választották, Fock Jenő lett a kormányfő.
Az elnöki tisztséget lemondásáig, 1975. 05. 15-ig töltötte be. 1930-tól a budapesti Marx és Mérei Tudományos Elektromos Műszerek és Feszmérők Gyárában, 1936-tól 1939-ig a Ganz Vagongyárban dolgozott szakmunkásként. Már 1932-ben, 16 évesen tagja lett az MSZDP-nek, a Vasas Szakszervezetnek, titokban a kommunista pártnak, valamint bekapcsolódott a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége és a Vörös Segély tevékenységébe. 1937-től tagja volt az MSZDP baloldali ifjúsági mozgalmakat segítő szervezetének, az Országos Ifjúsági Bizottságnak. 1939. októberétől katonai szolgálatot teljesített, majd 1940-ben letartóztatták és 3 évi börtönbüntetésre ítélték kémkedés hamis vádjával. Miután letöltötte büntetését, a keleti frontra került, ahonnan 1944. őszén sikerült megszöknie. 1945. januárjában a kommunista párt kőbányai szervezetének titkára lett, júniustól a párt nagy-budapesti bizottsága végrehajtó bizottságának és titkárságának tagja, majd a pártbizottság osztályvezető-helyettese volt. 1947-től a Nehézipari Központ osztályvezetőjeként, 1948-tól a gépipari főosztály vezetőjeként, 1951-től kohó- és gépipari miniszterhelyettesként dolgozott, közben elvégezte a Gazdasági Műszaki Akadémiát. 1954. októberétől 1955. áprilisig a kelet-berlini magyar nagykövetség külkereskedelmi tanácsosa, 1957-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsának egyik titkára volt. 1956. júliusában beválasztották a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségébe, novembertől, megalakulásától a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) tagja volt. 1957. februárjában megválasztották a KB gazdaságpolitikai titkárává, júniusban a Politikai Bizottság (PB) tagjává. 1958-tól 1967-ig, majd 1971-től 1985-ig országgyűlési képviselő volt. 1961. szeptemberében felmentették a KB-titkári tisztségéből és kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé. 1967. 04. 14-én a minisztertanács elnöke lett, célja az új gazdasági mechanizmus elveinek kidolgozása és gyakorlati megvalósítása volt. 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetése után a Leonyid I. Brezsnyev vezette Szovjetunió a reformok leállítását követelte, amely felbátorította és megerősítette a reformok ellenzőinek konzervatív táborát. A külső és belső reformellenes erők hatására Fock Jenő 1973. októberében kérte felmentését, de a pártvezetés ehhez nem járult hozzá. Végül 2 évi sikertelen harcok után, 1975. 05. 15-én mentették fel kormányfői tisztségéből és nyugdíjazták. 1980-ig még tagja maradt a PB-nek, az MSZMP felbomlásáig, 1989-ig a KB-nak. 1980. és 1990. között a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke, 1983-tól 1994-ig a volt miniszterelnökök nemzetközi Interakció Tanácsának, 1984-től 1989-ig az Alkotmányjogi Tanács tagja volt. Több mutatása
98
éve
574
éve
1452 – Megszületett Leonardo Da Vinci festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.
Festészetében a művészetet a tudománnyal hozta kapcsolatba, rendelkezett a pontos érzékelés és a megszerzett ismeretek megjelenítésének képességével. Leonardo hírnevét az "Utolsó vacsora" és a "Sziklás Madonna" alapozta meg. Firenzében festett jelentős művei a "Mona Lisa" és a "Szent Anna harmadmagával". Vázlataiban számos műszaki problémát megoldott az utókor számára, korát megelőzve leghíresebb vázlata a helikopter "terve". Több mutatása
1452. 04. 15. Született Történelem Tudomány Alkotás Technika
130
éve
1896 – Befejeződött az első újkori Nyári Olimpia Athénban.
14 nemzet sportolói 9 sportágban mérték össze ügyességüket az első újkori Olimpiai Játékokon. Női résztvevő még nem volt, a 311 férfi összesen 43 versenyszámban indult. Magyar szempontból több siker is született. Dr. Kemény Ferencet, a NOB alapító tagját beválasztották az öttagú versenybíróságba, és a kiküldött hat magyar sportoló is szép eredményeket ért el. Hajós Alfréd úszó, a Margit-szigeten álló uszoda későbbi névadója - és tervezője - megnyerte a Zea tengeröböl 11 fokos vizében az 500 és az 1200 méteres versenyt. Az atléták közül Kellner Gyula harmadikként ért be a maratoni távon (a győztes a görög Szpiridon lett), Dáni Nándor bronzérmes lett 800 méteres síkfutásban, Szokolyi Alajos pedig 100 méteres futásban lett harmadik. A pontversenyt az Egyesült Államok nyerte 11 ezüstéremmel, második helyen a házigazdák végeztek 10 bajnoksággal, a harmadik Németország lett. Érdekesség, hogy az első Újkori Olimpián az első helyezett ezüstérmet, míg a második helyezett bronzérmet kapott. Több mutatása
114
éve