56
éve
Történelem kategória
25
éve
2001 – A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják meg Magyarországon a holokauszt magyarországi áldozatainak napját, annak emlékére, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidók gettókba zárása, majd deportálása. Több mutatása
155
éve
56
éve
1970 – Meghalt Veres Péter író, a népi írói mozgalom jeles képviselője.
A Márciusi Front egyik alapítója, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, az országgyűlés tagja.
315
éve
1711 – Bécsben 32 éves korában himlőben meghalt I. József magyar király, német-római császár és cseh király.
Uralkodása alatt 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején, az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Apja, I. Lipót 1687. december 9-én magyar királlyá, 1690-ben Augsburgban pedig római királlyá koronáztatta. I. József 1701-ben nagy lelkesedéssel támogatta a birodalom belépését a spanyol örökösödési háborúba, 1702-ben már ő vezette Landau ostromát. Apja halála után, 1705. május 5-én lépett trónra, reformokkal akart változtatni I. Lipót merev kormányzati rendszerén. I. József egész uralkodását végigkísérte a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc. A kurucok nem akartak békét kötni, sőt 1707-ben megfosztották a Habsburg-házat a magyar tróntól. Az elhúzódó harcok után, hosszas alkudozások eredményeként megszületett a béketerv, de a szabadságharcot lezáró tényleges békekötést, a szatmári békét (1711. április 30.) már nem érte meg, pár héttel annak aláírása előtt halt meg. Korához képest felvilágosult, nem túl vallásos uralkodó volt. Korlátozni igyekezett az egyház, különösen a jezsuiták befolyását. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
236
éve
1790 – Meghalt Benjamin Franklin, a villámhárító feltalálója, egyike a Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak.
Természetes intelligenciája és szerteágazó tehetsége törvényszerűen sikerre ítélte Benjamin Franklint. Az ő nevéhez fűződik többek közt a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálása, de sikeres nyomdász és tehetséges író is volt. Hírnevet és megbecsülést szinte megszámlálhatatlan dologgal szerzett: 1753-ban átalakította az amerikai postaforgalmat, létrehozott közkönyvtárat, tűzoltóegyletet, kórházat, egyetemet és biztosítótársaságot. Londonban és Franciországban diplomáciai feladatokat is végzett, Pennsylvania kormányzójaként pedig egyike volt az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak. Az abban a korban hatalmasnak számító, 150 ezer dolláros vagyonát azonban nem találmányainak és politikai pozícióinak, hanem földügyleteinek köszönhette, mivel üzletembernek sem volt utolsó. Amerika-szerte számos helyen volt birtoka és háza. Franklin 84 éves korában halt meg, végrendeletében többek közt Boston és Philadelphia városra hagyományozott nagyobb összeget, alapítványi formában. Több mutatása
1790. 04. 17. Meghalt Történelem Érdekes Tudomány Irodalom Alkotás
696
éve
1330 – Zách Felicián sikertelen merényletet kísérelt meg a I. Károly Róbert magyar király és családja ellen.
A visegrádi királyi palotában éppen ebédelő király és családja ellen kísérelte meg a merényletet. I. Károly (Károly Róbert) 1288-ban született Nápolyban Martell Károly nápolyi trónörökös, magyar trónkövetelő és Habsburg Klemencia hercegnő egyetlen fiaként. Magyarország iránti érdeklődését nagyanyja, Mária királyné, V. István magyar király leánya keltette fel benne. Már 1300-ban ellenkirályként léptették fel III. Andrással szemben. A III. András halálától 1310 nyaráig eltelt tíz év alatt három királya volt Magyarországnak, még több kiskirály osztozott területén. A három közül végül is az Anjou-házból való I. Károly maradt a győztes, akinek győzelme érdekében háromszor kellett megkoronáztatnia magát. A rendkívüli körülmények, a legsúlyosabb egyházi nyomás és Károly tényleges politikai sikerei sem tudták az országot eltéríteni attól a hittől, hogy Magyarország királya csak az lehet, aki Szent István koronáját hordja, s attól, hogy csak az az érvényes királyavatás, ha ezt a koronát teszik a leendő uralkodó fejére.1301 tavaszán egy alkalmi koronával koronázták meg, de az ország jelentékeny része vele szemben először a cseh Vencelt (1301-1305), majd a bajor Ottót (1305-1307) ismete el királynak. 1307 októberében a rákosi országgyűlésen, majd 1308 őszén a pesti országgyűlésen I. Károlyt Magyarország királyának választották. 1309. június 16-án Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá avatták. Egyszerre három ősi, biztosan százéves (három-négy nemzedékre tehető) szabályt sértettek meg. A legkisebb volt közülük, hogy a pápai követ végezte a szertartást, hiszen magát a római pápát képviselte, így nehezen lehetett az ő működésével szemben a nála alacsonyabb rangú és a pápától függő esztergomi érsek koronázási jogára hivatkozni. A színhely már nagyobb hiba volt, mert már megint nem Fehérvárott, hanem egy plébániatemplomban avattak királyt, s hiába lett éppen ebben az időben Buda a "királyság feje" és az ország legfontosabb városa, hiába volt a templom nagyobb és fényesebb, mint a többi, mégiscsak egyszerű plébániatemplom volt. A legnagyobb hiba pedig most is a Szent Korona mellőzése volt. Teljesen lehetetlen gondolat volt, hogy a Szent Koronát megfosszák szentségétől, Magyarországon egyszerűen nem érvényesülhetett ez a jogi fordulat, senki nem adott neki hitelt. A korona nem veszett el, csak idegen kézben volt, így a megoldást nem új korona készítése jelentette, hanem a régi visszaszerzése. Nem is akadt más megoldás, mint megvárták, amíg László erdélyi vajda visszaküldte a koronát, és I. Károlyt harmadszor is megkoronázták, de most már a hagyománynak megfelelő szabályok szerint: Fehérvárott, az esztergomi érsekkel és a Szent Koronával, 1310. augusztus 20-án, Szent István napján, "ünnepelve és örvendezve", ahogy a Képes Krónikában írták. 1311 és 1323 között felszámolta a tartományurak hatalmát, és ellenőrzése alá vonta az egész ország területét. 1312-ben, a rozgonyi csatában aratta első nagy győzelmét a Csák Máté által támogatott Aba Amadé tartományúr fiai felett. 1316-ban a Kőszegiek várait foglalta el, 1317-ben az újra lázadó Amadék, a Borsa nemzetség és Petenye fia Péter uralmát számolta fel végleg. Csák Mátétól elfoglalta Visegrádot és Komáromot. 1318-21-ben Erdélyt, 1319-20-ban Csák Máté tartományának keleti részét foglalta el. 1322-ben megszilárdította hatalmát a Délvidéken, Szlavóniában, de Dalmáciát és Horvátországot tartósan nem sikerült meghódítania. 1323-ban Temesvárról áthelyezte székhelyét Visegrádra, és hozzálátott az ország politikai-gazdasági rendjének helyreállításához. Saját hívei között szétosztotta a tartományuraktól elvett birtokok nagy részét. Ezek a birtokosok az új, akkor felemelkedett családokból kikerült bárók voltak, akik I. Károly uralmának szilárd politikai és katonai támaszát és a lovagi kultúra hordozóit jelentették. A királyság pénzügyeit teljesen új alapokra helyezte: a nemesérckivitelt megtiltotta, a királyi pénzverés monopóliuma mellett pénzreformot hajtott végre. 1325-től firenzei mintára aranyforintot veretett. A városok éves adót fizettek a kincstárnak, megszerezte a pápai tized harmincadát is, sőt megadóztatta az egyházat is, ami a papság heves tiltakozását váltotta ki. 1320 után nem hívta össze az országgyűlést. Külpolitikáját inkább a diplomáciai, mint a katonai sikerek jellemezték. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón létrehozta Lengyelországgal és Csehországgal a 3 ország szövetségét, amely főként a Habsburgok ellen irányult, emellet az árumegállító joggal rendelkező Bécs megkerülésével új kereskedelmi útvonalakat alakítottak ki. 1339-ben sógora, a gyermektelen III. Kázmér lengyel király örökösödési szerződést kötött vele, amelynek alapján 1370-ben létrejött a magyar-lengyel perszonálunió. Uralkodását különös esemény zavarta meg, amikor 1330-ban Zah (Zách) Felicián sikertelen merényletet követett el ellene és családja ellen, amit I. Károly kegyetlenül megtorolt. 1342-ben halt meg Visegrádon. Székesfehérváron temették el a Budán tartott pompás gyászszertartás után. Több mutatása
189
éve
1837 – Megszületett Hartfordban John Pierpont Morgan, Amerika mindeddig leggazdagabb bankára.
Az angol származású J.P. Morgan üzleti érzéke korán megmutatkozott, bankár apja ezért Németországba küldte egyetemre. Diploma után először apja cégénél intézte a kereskedelmi ügyeket, majd nemsokára a cég new york-i képviseletéhez került. Mivel mindig kockáztató, gátlástalan és célratörő módon intézte üzleti ügyeit, a vagyonnal együtt hamar tett szert hírnévre is. 1861-ben megalapította saját cégét, a Morgan-ház a Broadway és a Wall Street sarkán hamarosan egész Amerika pénzügyi központja lett, még ma is az egyik legjelentősebb bank. Korának szinte összes jelentős üzleti ügyében meghatározó szerepet játszott, köze volt például a General Electric és az acélgyártó United States Steel Company megalakulásához. 1895-ben az aranypiaci válságot az Egyesült Államok csak az ő közreműködésével tudta megúszni. Pedig Morgan nem is gazdagságra törekedett, csak egy hosszú távon sikeres vállalkozás létrehozására. Halála után nagyjából 110 millió dollár maradt utána, annak is nagy része festményekben. Több mutatása
152
éve
1874 – Bevezették az egységes (méter, kilogramm, liter) mértékrendszert.
Ferenc József osztrák császár és magyar király szentesítette a törvénycikket, amelyet 1876. 01. 01-jével vezettek be.
132
éve