112
éve
Történelem kategória
182
éve
1844 – Börtönében lelőtték a 38 éves Joseph Smith amerikai vallásalapítót, a mormon egyház létrehozóját.
A mormon egyház megalapítója, az "Utolsó Napok Szentjei"-nek (mormonok) első elnöke volt. 15 évesen tapasztalta először magasabb rendű lények jelenlétét, 1827. szeptember 22-én jelent meg látomásaiban Moroni angyal, Mormon fia, aki kinyilatkoztatta neki egy egyiptomi írású feliratokkal ellátott aranytábla létezését, amely a mormonok hittételeit tartalmazza. Megalapította a mormon egyházat, amelynek tagjai számos vallás elemeiből összeálló tanításuk alapján, aszkétikus életvitellel készülnek a minden idők végén elérkező újjászületésre. Smith számos hívet gyűjtött maga köré, de különösen a többnejűség propagálásával kihívta maga ellen a puritán lakosság haragját. Nem csupán dicsőítette a poligámiát, hanem állítólag saját magának is 22 felesége és 56 gyereke volt. Közössége az egyetlen volt az amerikai társadalomban, amely indiánbarát politikát folytatott. Szerintük az indiánok az Amerikába kivándorolt zsidók leszármazottai. Amikor különböző bűncselekmények miatt kiszabott büntetését töltötte az Illinois állambeli Carthage börtönben, a felbőszült néptömeg áldozata lett. Halála után Brigham Young vette át a mormonok vezetését. A közösséget Utahba vezette és a Nagy-Sóstó partján megalapította Salt Lake City városát. Több mutatása
155
éve
123
éve
1903 – Gróf Khuen-Héderváry Károlyt nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé.
A tisztséget Tisza István gróf ellenében foglalta el 1903. november 3-ig. A zágrábi egyetemen végezte jogi tanulmányait, majd rövid ideig az ottani törvényszéken volt gyakornok. Az 1870-es évek első felében Szerém vármegye szolgálatában állt, 1875-ben és 1878-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a győrszigeti választókerületben. 1882-83-ban Győr vármegye főispánja volt, 1883. december 1-jén Ferenc József kinevezte horvát-szlavón-dalmát bánná. Az államvasutak épületein elhelyezett magyar feliratok és címerek miatt a majdnem 20 évig tartó bánságának végén nyíltan fellázadt ellene a kemény kézzel kordában tartott ellenzék. Ekkor erélyesen lépett fel, számos ellenzékit letartóztatott. Rendíthetetlen hűsége a dinasztia és a dualizmus iránt az udvar szemében a kormányzati tisztségre alkalmassá tette. 1903. június 27-én megvált báni tisztségétől és Széll Kálmán bukása után kormányra került. A belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A magyar politikai életben teljesen járatlan miniszterelnök az ellenzék obstrukciójával találta szemben magát. Sikerült kompromisszumra jutnia a katonai kérdésben, miszerint az újonclétszámot egyelőre nem emeli. Az ellenzék többsége azonban folytatta az obstrukciót, a haderőfejlesztés halogatását pedig az udvar vette rossz néven. Ferenc József szeptember 17-én kiadott chlopyi hadparancsa, amelyben a Monarchia "néptörzsei" között sorolta fel Magyarországot is, teljesen felkavarta a politikai életet, országos felháborodást keltett. Ebben a lehetetlen helyzetben, 4 hónapi kormányzás után távozott a miniszterelnöki tisztségből. A király személye körüli miniszteri tárcát gróf Tisza István kormányában is megtartotta. 1904-től Temesvárt képviselte az országgyűlésben, 1906-ban a főrendiház tagja lett. 1910. január 17-én, az ellenzéki koalíció bukása után ismét kinevezték miniszterelnökké, ezúttal is betöltötte a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztségeket. Bizalmatlanságot mutatott vele szemben a képviselőház többsége, de a júniusi választásokon az általa alapított Nemzeti Munkapárt elsöprő győzelmet aratott. Egyévi viszonylag nyugodt kormányzás után megint a véderőfejlesztés miatt tört ki a vihar. Végül belátta kudarcát és 1912. április 22-én távozott a kormányfői tisztségről. 1913 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt, 1917-18-ban a magyar delegáció elnöke volt. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. A Magyar Jelzálog Hitelbank elnöke is volt. 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1891-ben az Aranygyapjas-rendet, 1910-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
57
éve
1969 – A rendőrök és melegek között kitört verekedést követően több napig zavargás zajlott New Yorkban.
Egy New York-i bárban kezdődött a verekedés, melynek emlékére évenként felvonulást tartanak a melegek.
112
éve
1914 – Meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst, ami ürügyként szolgált az első világháború kirobbantásához.
Gavrilo Princip anarchista Szarajevoben gyilkolta meg a trónörököst és feleségét. A merénylet hátterében Boszniának a Monarchia általi 1908-as annexiója állt, amelyet az ötszáz éves török megszállás után függetlenségre vágyó nép nem tudott elfogadni. A főhercegi párra leadott hét pisztolylövés valójában csak égő gyufaszálat jelentett, amelyet Európa lőporos hordójába dobtak. Egy hónappal később, 1914. augusztus 1-én kitört az I. világháború. Több mutatása
449
éve
1577 – Siegenben megszületett Pieter Pauwel Rubens flamand festő.
Anthonis van Dyckkal a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt. Rubens nemcsak sikeres művész volt, hanem a francia, angol és spanyol udvarban szolgáló diplomata is. 1608-ban, itáliai utazása után tért vissza Antwerpenbe, ahol létrehozta saját műhelyét. Életművét vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képek alkotják, valamint tájképek és portrék. Festményei a barokkra jellemző mozgalmasságot és érzékiséget tükrözik, kompozíciói átlós szerkezetűek, színei színpadiasak, szinte világítanak. Több mutatása
125
éve
1901 – Megszületett Domokos Pál Péter, Széchenyi-díjas történész, néprajzkutató.
A csángók történetének, kultúrájának kutatója. Írói álnevei Gernyeszeghy Ádám illetve Páldeák Áron.
107
éve
1919 – A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést.
A béke területi rendelkezései szerint: Németország lemondott Elzász-Lotaringiáról Franciaország javára, részben Lengyelországhoz került Nyugat-Poroszország és Posen (Poznan) tartomány, Danzig (Gdansk) önálló terület (később szabadállam) lett, a Memel-vidék (Nyeman) szövetséges ellenőrzés alá került, Csehszlovákiának átadták Ratibor vidékét, Schleswig egy része Dániáé, Eupen és Malmédy Belgiumé lett. Megtiltották Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom). A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhetett. Jóvátételt kellett fizetnie, valamint kimondták, hogy a háború kitöréséért egyedül Németországot terhelte a felelősség. Több mutatása
66
éve