Történelem kategória
656
éve
517
éve
114
éve
1912 – Lukács Lászlót nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki tisztségét 1913. 06. 10-ig töltötte be.
1873-ban a kolozsvári tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, majd hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1874. és 1876. között a győri jogakadémián vállalt tanári állást. 1877-ben, apja halála után, Zalatnán átvette a család aranybányájának vezetését, és a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett a magyarigeni választókerületben. 1887-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a Pénzügyminisztériumban, de hamarosan lemondott állásáról és az abrudbányai választókerületben lett kormánypárti képviselő. 1893-tól pénzügyminiszteri államtitkár volt, 1895-től 1905-ig a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be különböző kormányokban. 1896-tól Eger, 1901. és 1906. között Körmöcbánya kormánypárti országgyűlési képviselője volt. 1903-ban kapott először miniszterelnöki megbízást, de nem vállalta a kormányalakítást. 1906-tól 1910-ig, a koalíció kormányzása idején visszavonult a politikai élettől. A koalíció bukása után ismét miniszterelnöknek jelölték, de kinevezése ismét meghiúsult az ellenzék heves ellenállásán. 1910. januárjától 1912. áprilisig gróf Khuen-Héderváry Károly második kormányának pénzügyminisztere, valamint 1911. májusától októberig kereskedelemügyi miniszter is volt. 1910. és 1918. között a Nemzeti Munkapárt vezére és pártja programjával a nagyenyedi választókerület országgyűlési képviselője volt. Khuen-Héderváry kormányának bukása után, 1912. 04. 22-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A pénzügyekhez kitűnően értett, de nem rendelkezett átfogó kormányzati elképzeléssel, fenntartási nélküli végrehajtója volt gróf Tisza István politikai akaratának. Az általános, egyenlő és titkos választójog megakadályozását célzó választójogi törvényjavaslatával kiváltotta az ellenzék, a baloldal és a nemzetiségek heves támadásait. Ebben a politikai helyzetben, 1913. tavaszán vádolta meg Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő a miniszterelnököt, és "Európa legnagyobb panamistájá"-nak nevezte. Állítása szerint 1910-ben Lukács László pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát kapott a Magyar Banktól állami megrendelések biztosításáért cserébe, amelyet választási célokra használt fel. A miniszterelnök rágalmazási pert indított Désy ellen, akit a bíróság első fokon el is ítélt, de a királyi tábla megsemmisítette az ítéletet. A másodfokon eljáró budapesti törvényszék bizonyítottnak találta a vádakat, így felmentette a képviselőt. Lukács az ítélet után, 1913. 06. 10-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről. 1918-19-ben, a forradalmak és a Tanácsköztársaság idején zaklatásoknak volt kitéve, 1920-ban ismét visszavonult a politikai élettől, de a Nemzeti Társaskör és a Nemzeti Polgári Párt elnökeként nem szakadt el tőle teljesen. 1921-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja volt, 1927-ben Horthy Miklós kormányzó kinevezte örökös felsőházi taggá. 1896-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1899-ben a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
32
éve
462
éve
1564 – Megszületett William Shakespeare színész, író, drámaíró (Rómeó és Júlia, Hamlet).
Születésnapja április 23, a keresztelés napja április 26.Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Ugyanakkor mindössze két, valamennyire is hiteles arcképe maradt az utókorra. Kézírását csak aláírásából és egy, a cenzúra által betiltott mű 147 soros jelenetéből ismerjük, nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók. Nehéz helyzetben vannak azok, akik meg akarják írni a költő életrajzát, hiszen csak néhány epizód áll rendelkezésükre. Színműveinek teljes kiadása 1623-ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörénészek azonban a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek mindegyike Shakespeare tollából származik-e. Az 52. születésnapján elhunyt író életműve olyan gazdag és maradandó, hogy a kutatók komolyan kételkednek abban, hogy származhatott-e mindez egyetlen ember, különösen egy vidéki, másodrangú színész tollából. A darabok bonyolult cselekményei és felejthetetlen alakjai az emberi érzelmek teljes skáláját ölelik fel. Az írások minden kétséget kizáróan bizonyítják a szerző jártasságát a történelemben, irodalomban, filozófiában, jogtudományban és az udvari etikettben. Vajon hol tanulhatta meg ez a társadalom peremén élő vidéki író, hogy hogyan viselkednek az arisztokraták és hogyan beszélnek az ügyvédek? Lehetséges, hogy ez a színész megengedte egy művelt, előkelő származású embernek, hogy használja a nevét? 1781-ben egy angol lelkész a Stratfordban fellelhető iratokat áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy Shakespeare nem lehetett elég tapasztalt műveinek megírásához. Tanulmányát azonban nem akarta kiadni, jegyzeteit elégette, azonban egy barátjának elmesélte felfedezését. A XIX. században angol és amerikai tudósok is hasonló nézeteket kezdtek hangoztatni. Az egyik feltevés szerint Sir Francis Bacon filozófus, esszéista és államférfi lehetett a valódi szerző. Bacon I. Jakab uralkodása alatt magas hivatalt töltött be az udvarban, sőt később nemesi rangot is kapott. Más elképzelések szerint az Erzsébet kori drámaíró, Christopher Marlowe az eredeti szerző. Marlowe-t 1593-ban eretnek nézetei miatt börtön, sőt halálbüntetés fenyegette, majd nem sokkal később egy kocsmai verekedésben halt meg. A feltételezés szerint a verekedést maga Marlowe rendezte, az áldozat egy külföldi matróz volt. Ő a kontinensre menekült és innen küldte Angliába műveit. További feltételezések szerint az igazi szerző egy nemesember volt, aki talán méltóságán alulinak érezte, hogy színdarabokat ír, vagy netán attól félt, hogy az uralkodónak nem tetszik, ha nyilvánosan ellentétes politikai nézeteket hirdet. Több mutatása
830
éve
1196 – Meghalt III. Béla Magyarország királya.
Más forrás szerint egy nappal később, április 24-én halt meg.Bizáncban nevelkedett, ahol sok mindent elsajátított az államvezetés területén. Átszervezte a közigazgatást, elrendelte az írásos, okmányszerű hivatali ügyintézést. A papok egy része végezte ezt a hivatali munkát, de az iskolák elterjedésével megnőtt a világiak írni-olvasni tudása is. A király szorgalmazta magyar diákok külhoni egyetemeken való tanulását. Külön királyi kancelláriát hozott létre, amelynek egyik tisztviselője volt a - Franciaországban tanult - névtelen jegyző Anonymus. Ő dolgozta fel a honfoglalás regényes történetét a Magyarok Tettei (Gesta Hungarorum) címmel. III. Béla királyunk méltó örököse és folytatója volt a szentistváni műnek.Haláláról bővebben Több mutatása
410
éve
1616 – 52-dik születésnapján meghalt William Shakespeare színész, író, drámaíró (Rómeó és Júlia, Hamlet).
Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Ugyanakkor mindössze két, valamennyire is hiteles arcképe maradt az utókorra. Kézírását csak aláírásából és egy, a cenzúra által betiltott mű 147 soros jelenetéből ismerjük, nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók. Nehéz helyzetben vannak azok, akik meg akarják írni a költő életrajzát, hiszen csak néhány epizód áll rendelkezésükre. Színműveinek teljes kiadása 1623-ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörénészek azonban a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek mindegyike Shakespeare tollából származik-e. Az 52. születésnapján elhunyt író életműve olyan gazdag és maradandó, hogy a kutatók komolyan kételkednek abban, hogy származhatott-e mindez egyetlen ember, különösen egy vidéki, másodrangú színész tollából. A darabok bonyolult cselekményei és felejthetetlen alakjai az emberi érzelmek teljes skáláját ölelik fel. Az írások minden kétséget kizáróan bizonyítják a szerző jártasságát a történelemben, irodalomban, filozófiában, jogtudományban és az udvari etikettben. Vajon hol tanulhatta meg ez a társadalom peremén élő vidéki író, hogy hogyan viselkednek az arisztokraták és hogyan beszélnek az ügyvédek? Lehetséges, hogy ez a színész megengedte egy művelt, előkelő származású embernek, hogy használja a nevét? 1781-ben egy angol lelkész a Stratfordban fellelhető iratokat áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy Shakespeare nem lehetett elég tapasztalt műveinek megírásához. Tanulmányát azonban nem akarta kiadni, jegyzeteit elégette, azonban egy barátjának elmesélte felfedezését. A XIX. században angol és amerikai tudósok is hasonló nézeteket kezdtek hangoztatni. Az egyik feltevés szerint Sir Francis Bacon filozófus, esszéista és államférfi lehetett a valódi szerző. Bacon I. Jakab uralkodása alatt magas hivatalt töltött be az udvarban, sőt később nemesi rangot is kapott. Más elképzelések szerint az Erzsébet kori drámaíró, Christopher Marlowe az eredeti szerző. Marlowe-t 1593-ban eretnek nézetei miatt börtön, sőt halálbüntetés fenyegette, majd nem sokkal később egy kocsmai verekedésben halt meg. A feltételezés szerint a verekedést maga Marlowe rendezte, az áldozat egy külföldi matróz volt. Ő a kontinensre menekült és innen küldte Angliába műveit. További feltételezések szerint az igazi szerző egy nemesember volt, aki talán méltóságán alulinak érezte, hogy színdarabokat ír, vagy netán attól félt, hogy az uralkodónak nem tetszik, ha nyilvánosan ellentétes politikai nézeteket hirdet. Több mutatása
174
éve
1852 – Megszületett a nemesi származású Mednyánszky László festőművész, aki az első világháborúról tudosított képekben.
Teljes nevén: Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László József Boldizsár Euszták. Elsősorban tájképeket, csavargókat és katonákat ábrázolt. Az első világháború harctereiről rajzokban, festményekben készítette el naplóját. Több mint 60 éves volt, mikor százával készítette háborús jegyzeteit, amelyekből képek lettek. Több mutatása
142
éve
1884 – Megszületett Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás.
Eredeti nevén: Szapucsek György. Szlovák eredetű, vallásos, sokgyermekes tetőfedő iparos családban született. Kiválóan beszélt magyarul, szlovákul, latinul, görögül, lengyelül, csehül, héberül, németül és olaszul. XI. Piusz pápa 1927. november 30-án esztergomi érsekké nevezte ki, s még ugyanebben az évben bíborosi rangra emelte. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, 1934-ben tiszteleti taggá választotta. Nyíltan szembeszállt a nyilas hatalommal. A magyarországi ökumenizmusnak alapjait ő fektette le, nem zárkózott el a kapcsolattartástól a többi nagy történelmi egyházzal. Több mutatása
98
éve