Április 22.
Csilla névnapja

Április 22.

56 éve

1970 – A Föld Napja

1970-ben először rendezték meg a "Föld napja" környezetvédelmi akciónapot az Amerikai Egyesült Államokban. A "Föld napja" azóta világméreteket öltött, 1990. óta Magyarországon is megrendezésre kerül. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Ünnep

89 éve

1937 – Megszületett Jack Nicholson Oscar-díjas amerikai színész (Ragyogás; Száll a kakukk a fészkére).

Neptun városában, New Jersey államban született. Ismertebb filmjei: Schmidt története - Golden-Globe díj (legjobb drámai színész 2003); Lesz ez még így se! - Oscar-díj (legjobb férfi főszereplő 1998); Egy becsületbeli ügy - Oscar-díj (legjobb mellékszereplő 1993); Batman; Az Eastwick-i boszorkányok; Becéző szavak - Oscar-díj (Legjobb férfi mellékszereplő 1984); Ragyogás; Száll a kakukk a fészkére - Oscar-díj (legjobb férfi főszereplő 1976), Golden Globe díj (legjobb férfi alakítás 1976); Kínai negyed Golden Globe díj (legjobb férfi alakítás 1975); Szelíd motorosok. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

260 éve

1766 – Megszületett Anne Louise Germaine von Stael-Holstein bárónő, svájci származású francia írónő.

Párizsban született. Eredeti nevén: Necker Szalonja a politikai és irodalmi élet központja volt. Jacques Necker, XVI. Lajos pénzügyminiszterének leányaként, már fiatal korában történelem-, irodalom- és filozófiaoktatást kapott, művészek, politikusok és tudósok rendszeres találkozóin vehetett részt édesanyja szalonjában, ahol szellemes megjegyzéseivel általános elismerésnek örvendett. 1789-ben kötött házasságot a svéd követtel, Magnus Stael von Holstein báróval, majd a svéd követségre költözött, ahol szalont nyitott. Eleinte támogatta a francia forradalom eszméit, később a jakobinusok mérséklésére törekedett. 1792-ben menekülni kényszerült Párizsból, de Robespierre bukása után visszatért és ismét megnyitotta népszerű szalonját. 1796-ban találkozott Napóleonnal, aki elutasító magatartása és hatalmi törekvései miatt politikájának elszánt ellenfelévé tette. 1803. és 1815. között külföldön élt száműzetésben, főként Coppet-ban, a Genfi-tó mellett, amely ezáltal az európai politikai, tudományos és művészeti élet találkozóhelye lett. Madame de Stael korának egyik leghíresebb írónője volt, aki már "Az irodalomról" című legnagyobb művének 1800-as megjelenése előtt 15 kötetet publikált. Az 1803-ban kiadott "Delphine" és az 1807-es "Corinne" című regényei bejárták egész Európát. Egy németországi utazása során írta meg hatkötetes művét "Németországról" címmel, amelynek 1810-es első kiadását Napóleon utasítására megsemmisítették. Egy példányt azonban sikerült megmentenie, így 1813-ban újra megjelentethette a napóleoni kor német kulturájáról szóló munkát. 1815. után testileg és lelkileg is kimerült a sok munkától és az aktív politizálástól, visszavonult a nyilvánosságtól. Szalonját még fenntartotta, egészsége gyorsan romlott. 1817. februárjában egy fogadáson agyvérzést kapott és lezuhant a lépcsőről. Több hónapos gyötrelmes szenvedés után halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Történelem Nő Irodalom Alkotás

165 éve

1861 – Pesten megszületett gróf Tisza István, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét.

1877-től a berlini, a heidelbergi és a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait. 1879-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. Katonai pályára akart menni, de édesapja - Tisza Kálmán miniszterelnök - ellenállásán megbukott a terve. 1881-től tiszteletbeli főjegyző volt, 1886-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a vízaknai, 1892-ben az újbányai választókerületben. 1889-ben, a véderővita kapcsán a parlament egyik meghatározó egyéniségévé vált. Vitakészsége, felkészültsége és tudása révén pártja fő erőssége és az ellenzék rettegett ellenfele volt. Ekkor már kialakult a népszerűtlensége, mivel kemény és kíméletlenül éles harcmodorával sok ellenséget szerzett, soha meg nem alkudott a nézeteiben, tettre kész, akaratának érvényesítéséhez az erőszaktól sem visszariadó politikus volt. Részt vett a gazdasági életben, támogatta a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank megalapítását, amelynek 1890-ben az elnöke lett. 1893. és 1902. között a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának elnöke volt. A Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank 1902-ben bekövetkezett bukását Tisza István számlájára igyekeztek írni. Tisztán került ki az ügyből, de még sokáig érezte az utóhatását. 1897-ben a király grófi rangra emelte. Ebben az időben tudományos dolgozatokat is publikált közgazdasági, közjogi és pénzügyi témakörökből. A századfordulóig liberális nézeteket vallott, majd a konzervatív szószólója lett. 1898. decemberében kemény csatákat vívott az ellenzékkel, elvállalta volna a házelnökséget is a tervezett házszabály-revíziós programjának megvalósítása érdekében. Édesapja és barátai tanácsára elállt szándékától, a kormánypárt tagjaként harcolt tovább az ellenzékkel. 1903-ban - Széll Kálmán miniszterelnök helyett - késznek mutatkozott az obstrukció erőszakos letörésére, a király megbízta az új kormány megalakításával, de kudarcot vallott. Gróf Khuen-Héderváry Károly alakíthatta meg a kormányt, aki azonban megbukott négy hónapi miniszterelnökség után. A júniusi sikertelen kísérlet után, november 3-án gróf Tisza István először alakított kormányt, amely a magyar uralkodó osztályok érdekeit felismerte és szolgálta. Az ellenzék heves tiltakozása megerősítette azt az elhatározását, hogy keresztülviszi a házszabály-módosító programját, azonban egy hirtelen fordulattal megszűnt az obstrukció és a parlamentben helyreállt a rend. A költségvetés ügye rendeződött, letörte a vasutassztrájkot, megkötötte a német kereskedelmi szerződéseket. A házszabály-módosítást 1904. őszén vette elő újra, mire ismét kitört az obstrukció. Mivel célját nem tudta elérni, ideiglenes házszabályokat és párhuzamos ülések megtartását indítványozta. December 13-án erőszakkal megakadályozta az ellenzék a kitűzött ülés megtartását. Tisza István javaslatára a király feloszlatta az országgyűlést és új választásokat írt ki, amelyekből az Egyesült Ellenzék került ki győztesen. 1905. 02. 01-jén nyújtotta be lemondását, de csak június 18-án kapta meg felmentését az elhúzódó válság miatt. Az utána következő, báró Fejérváry Géza vezette darabontkormánnyal szemben semlegesnek mutatkozott, majd szembekerült vele a választójogi programja miatt. Nem értett egyet az általános választójoggal, szerinte a választóvá váló iskolázatlanok és a nemzetiségek szétzilálják az államelméletet. 1906. áprilisában, a koalíciós kormány megalakulása után a Szabadelvű Pártot feloszlatta és visszavonult a politikai élettől. 1907-ben megválasztották a dunántúli református egyházkerület főgondnokává. 1910. februárjában, a koalíciós kormány bukása után új kormánypártot alapított Nemzeti Munkapárt néven. Az 1910. évi választásokon pártja nagy győzelmet aratott, ő pedig képviselői mandátumot szerzett az aradi és az ugrai választókerületben is, amelyek közül az aradit tartotta meg. Hivatal nélkül is vezető szerepet játszott a kormánypolitikában. Fő célja volt a haderőreform keresztülvitele és az obstrukció letörése. 1911-ben a "Magyar Figyelő" című folyóirat megalapításában játszott fontos szerepet, amely politikai, irodalmi, művészeti és társadalmi témákkal foglalkozott. A fokozódó obstrukció miatt végül 1912. májusában elfoglalta a képviselőház elnöki tisztségét, és munkapárti többséggel június 4-én letörte az ellenzék obstrukcióját. Június 7-én egy képviselő háromszor is rálőtt a képviselőházban, de célt tévesztett. A király 1913. 06. 10-én másodszor is kinevezte miniszterelnökké, közben rövidebb ideig betöltötte a horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli és a király személye körüli miniszteri tisztséget is. 1913-ban "Igazmondó" címmel néplapot indított, hogy megismerjék eszméit és politikai nézeteit. Második kormányzása idején felgyorsult a háborúra való felkészülés, korlátozták az egyesülési és gyülekezési szabadságot, az esküdtszékek hatáskörét, valamint bevezették a cenzúrát és szigorú feltételekhez kötötték a terjesztést. Megegyezésre törekedett a nemzetiségekkel, mert felismerte a nemzetiségi mozgalmak erejét, de törekvései kudarcot vallottak, az ellenzék a magyarság érdekeinek feladásával vádolta. 1914. júniusában - a szarajevói merénylet után - kezdetben ellenezte az Osztrák-Magyar Monarchia háborús fellépését, azonban Berlin ígérete, hogy szövetséget köt Bulgáriával Románia ellen, megváltoztatta a hozzáállását. Legfőképpen a katonai vezetés igényeinek kielégítésére irányult a tevékenysége. 1915-ben az ellenzék egyre inkább követelte távozását, de hivatástudata miatt ragaszkodott tisztségéhez. 1916. novemberében meghalt pártfogója, Ferenc József. Tisza István nem rokonszenvezett az új uralkodóval, IV. Károllyal, és a fokozódó társadalmi elégedetlenséggel értetlenül állt szemben. Végül nyíltan szembekerült a királlyal, és 1917. 05. 15-én távozni kényszerült a kormány éléről. Júniustól katonai szolgálatba lépett, októbertől az orosz harctéren a debreceni huszárezred parancsnoka volt. 1918. augusztusában és szeptemberben az olasz fronton szolgált, személye már a tömegek gyűlöletének tárgyává vált. Október 17-én nyíltan beismerte a parlamentben a háború elvesztését, de nem gondolta hogy ez forradalomba torkollhat. A nyílt utcán ismét sikertelen merényletet követtek el ellene. Nem vette komolyan a forradalom szervezőit, az "őszirózsás" forradalom győzelme után sem volt hajlandó menekülni. Október 31-én négy katonaruhába öltözött fegyveres a kora esti órákban behatolt Hermina úti villájába, és szóváltás közben lelőtte. Geszten temették el. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává, 1915-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnökévé választották. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Történelem Magyar

158 éve

1868 – Megszületett Mária Valéria, Ferenc József és Sissy legkisebb lánya.

Budán született. Ferenc József császár és magyar király és Erzsébet (Sissy) bajor hercegnő legkisebb lánya. Magyar-nemzeti szellemben neveltették, majd 1883-tól Bécsben német nyelvet, történelmet és irodalomat tanult. Édesanyjához hasonlóan több lírai költeményt is írt, amelyek kis példányszámban 1884-ben verseskötetben is megjelntek, naplója jelentős forrásmű a történészek számára, valamint pedagógiai tartalmú vallásos elmélkedései is említésre méltók. Közösen adta ki a császárnéval az "Ein Herbst im Süden" ("Egy ősz délen") című könyvet. Gyakran elkísérte édesanyját magyarországi, salzkammerguti, merániai, németországi, franciaországi és angliai utazásaira. 1890-ben házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, a Habsburgok toscanai ágából származó Ferenc Szalvátorral. Mária Valéria szívesen folytatott jótékonysági tevékenységet. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején katonai kórházat rendezett be, majd a "Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt alapította meg, amiért a helybéliek "Wallsee angyalá"-nak nevezték el. Emellett finanszírozta kolostorok és templomok működését, a szegények megsegítésére alapítványokat hozott létre, valamint több jótékonysági egyesület védnöke is volt. Az ausztriai fordulat után az 1919. évi Habsburg-törvényt elismerte, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Az alsó-ausztriai Sindelburghban nyugszik. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Nő Magyar

150 éve

1876 – Bécsben megszületett Bárány Róbert magyar származású Nobel-díjas svéd orvos.

A magyar származású Bárány Róbert Bécsben szerzett orvosi diplomát 1900-ban, 1905-től ugyanitt az egyetem fülészeti klinikáján dolgozott. Az I. Világháború elején hadikórházban dolgozott, majd 1915-ben orosz hadifogságba került. Innen a svéd Károly herceg személyes közbenjárására, a Vöröskereszt segítségével szabadult 1916-ban, és ebben az évben átvehette az 1915-ben neki ítélt orvosi Nobel-díjat. Az elismerést az belső fülben lévő egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáival érdemelte ki, amelyeket még a bécsi klinikán megkezdett klinikai és kísérleti vizsgálataival alapozott meg. A klinikán gyakran végzett fülöblítést betegeinél, és sokaknál előfordult szédülés. Bárány rájött, hogy a szédülés az öblítőfolyadék hőmérsékletétől függ, ugyanis a belső fül ívjárataiban keringő nyirokfolyadék hideg, illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ami szédülést vált ki. A fellépő tájékozódási zavart a szemgolyók rezgése is jelzi. Ezt, a tengeri betegség jelenségével is összefüggő élettani reflexmechanizmust Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezik. A háború után Bárány Bécsben nem kapott egyetemi tanszéket, ezért Svédországban telepedett le, és haláláig az Uppsalai Egyetemen dolgozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

43 éve

1983 – Meghalt Earl "Fatha" Hines amerikai dzsessz-zongorista, a modern zongorázás atyja.

A kaliforniai Oaklandben 77 éves korában halt meg. "Father - "Fatha" - of modern piano" 1927-ben Chicagóban csatlakozott Louis Armstrong zenekarához. Számos felvételt készítettek, mint a "West End Blues", a "Weather Bird", 1928-ban pedig szólóban az "A Monday Date"-et és a "Caution Blues"-t, majd saját zenekarával a "Rosettá"-t, a "Jelly Jelly"-t és a "stormy Monday Blues"-t. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene

179 éve

1847 – Megszületett Hegedüs Sándor közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A Hon című politikai napilap vezércikk írója. A Szabadelvű Párt országos képviselője. A pénzügyi bizottság egyik vezető alakjaként számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. Széll Kálmán kormányában pénzügyminiszter: az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása tartozott feladatába. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek, minisztersége évében elképesztő módon növekedett a magyar ipar. Szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja, több, mint 15 éven át az elnöke. Jelentősebb munkái többek közt: Az önkormányzat és pénzügyei. Pénzügyi szemle Bp. 1878., Iparunk és az ipartörvény Bp. 1880., A latin államok pénzszövetsége. Bp. 1886. 1945 előtt Budapesten a későbbi Szófia utca róla volt elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Magyar

114 éve

1912 – Lukács Lászlót nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé, aki tisztségét 1913. 06. 10-ig töltötte be.

1873-ban a kolozsvári tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, majd hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1874. és 1876. között a győri jogakadémián vállalt tanári állást. 1877-ben, apja halála után, Zalatnán átvette a család aranybányájának vezetését, és a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett a magyarigeni választókerületben. 1887-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a Pénzügyminisztériumban, de hamarosan lemondott állásáról és az abrudbányai választókerületben lett kormánypárti képviselő. 1893-tól pénzügyminiszteri államtitkár volt, 1895-től 1905-ig a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be különböző kormányokban. 1896-tól Eger, 1901. és 1906. között Körmöcbánya kormánypárti országgyűlési képviselője volt. 1903-ban kapott először miniszterelnöki megbízást, de nem vállalta a kormányalakítást. 1906-tól 1910-ig, a koalíció kormányzása idején visszavonult a politikai élettől. A koalíció bukása után ismét miniszterelnöknek jelölték, de kinevezése ismét meghiúsult az ellenzék heves ellenállásán. 1910. januárjától 1912. áprilisig gróf Khuen-Héderváry Károly második kormányának pénzügyminisztere, valamint 1911. májusától októberig kereskedelemügyi miniszter is volt. 1910. és 1918. között a Nemzeti Munkapárt vezére és pártja programjával a nagyenyedi választókerület országgyűlési képviselője volt. Khuen-Héderváry kormányának bukása után, 1912. 04. 22-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A pénzügyekhez kitűnően értett, de nem rendelkezett átfogó kormányzati elképzeléssel, fenntartási nélküli végrehajtója volt gróf Tisza István politikai akaratának. Az általános, egyenlő és titkos választójog megakadályozását célzó választójogi törvényjavaslatával kiváltotta az ellenzék, a baloldal és a nemzetiségek heves támadásait. Ebben a politikai helyzetben, 1913. tavaszán vádolta meg Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő a miniszterelnököt, és "Európa legnagyobb panamistájá"-nak nevezte. Állítása szerint 1910-ben Lukács László pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát kapott a Magyar Banktól állami megrendelések biztosításáért cserébe, amelyet választási célokra használt fel. A miniszterelnök rágalmazási pert indított Désy ellen, akit a bíróság első fokon el is ítélt, de a királyi tábla megsemmisítette az ítéletet. A másodfokon eljáró budapesti törvényszék bizonyítottnak találta a vádakat, így felmentette a képviselőt. Lukács az ítélet után, 1913. 06. 10-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről. 1918-19-ben, a forradalmak és a Tanácsköztársaság idején zaklatásoknak volt kitéve, 1920-ban ismét visszavonult a politikai élettől, de a Nemzeti Társaskör és a Nemzeti Polgári Párt elnökeként nem szakadt el tőle teljesen. 1921-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja volt, 1927-ben Horthy Miklós kormányzó kinevezte örökös felsőházi taggá. 1896-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1899-ben a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

69 éve

1957 – Meghalt Ignatius Roy Dunnachie Campbell dél-afrikai születésű angol író (A beszélő vadló).

A spanyol polgárháborúban Franco oldalán vett részt, majd a második világháborúban az angol hadseregben harcolt, megsebesült, rokkanttá vált. Halálát autóbaleset okozta. Nemcsak élete, hanem költészete is lázadás volt a polgáti életforma és szemlélet ellen. Lírájára az életszeretet, az élni akarás jellemző, verseiben formai tökélyre törekedett. Szatirikus verseivel mindig szembehelyezkedett a korabeli, általa mesterkéltnek tartott angol irodalommal. Fő művei: a Georgiász című "szatirikus fantáziája", a Virágzó karabély és A beszélő vadló című verseskötetek. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom