202
éve
Történelem kategória
1575
éve
451 – A catalaunumi csatában Attila királyt megállították a továbbhaladásban.
A catalaunumi csata (másképp: catelaunorumi csata) a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között zajlott a mai Franciaország területén, a mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon, Tricassis (Trecas, ma Troyes) környékén, 451-ben. A catalaunumi csata érdekessége, hogy egyik fél sem nevezhető egyértelmű győztesnek: az Attila által vezetett hun inváziót feltehetőleg az Aetius vezette római csapatok állították meg, de átfogó győzelmet nekik sem sikerült kivívniuk. 452-ben Attila megszállta Itáliát, és csak I. Leó pápa közbenjárására vonult el Róma városa alól. A népvándorlás korának legjelentősebb csatájaként tartják számon. Az általában Châlons-sur-Marne (ma: Châlons-en-Champagne) városához kapcsolt catalaumi csata tulajdonképpen hibás elnevezés; későbbi, a helyszínt nem ismerő krónikások (Cassiodorus, Sevillai Izidor, Iordanes stb.) nyomán terjedt el, viszont az egykorú galliai és itáliai források (Chronica Gallica, Fredegar stb.) a Troyes-tól 7,5 km-re nyugatra fekvő Mauriacum nevű helység körüli síkságra helyezik a csatát. Több mutatása
189
éve
1837 – IV. Vilmos halála után unokahúga, Viktória került Nagy-Britannia és Írország trónjára.
IV. Vilmos Nagy-Britannia, Írország és Hannover uralkodója volt. Nagyapja III. György király, apja Edvárd kenti herceg (III. György harmadik fia) volt. IV. Vilmos nem volt gyermektelen, csak a törvényes felesége által szült két kislányt még csecsemő korukban eltemették, a szeretője által szült öt fiút és öt lányt pedig nem sikerült törvényesíttetnie. Hannover trónját - mivel ott a férfi örökösödés volt érvényben - IV. Vilmos fiatalabb öccse foglalta el. 1840-ben Viktória szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt. 1877-ben Delhiben Viktória királynő felvette az "India császárnője" címet, felelevenítve ezzel az 1858-ban trónjuktól megfosztott nagymogulok hagyományát, így bizonyítva India kulcsszerepét a brit gyarmatbirodalomban. Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től haláláig, 1901-ig. Több mutatása
189
éve
1837 – Meghalt IV. Vilmos Nagy-Britannia, Írország és Hannover uralkodója.
IV. Vilmos nem volt gyermektelen, csak a törvényes felesége által szült két kislányt még csecsemő korukban eltemették, a szeretője által szült öt fiút és öt lányt pedig nem sikerült törvényesíttetnie. Nagy-Britannia és Írország trónját unokahúga, Viktória örökölte. Hannover trónját - mivel ott a férfi örökösödés volt érvényben - IV. Vilmos fiatalabb öccse foglalta el. Több mutatása
63
éve
1963 – Moszkva és Washington között létrejött a "forró drót", vagyis a közvetlen telefonkapcsolat.
Moszkva és Washington megállapodtak, hogy a Kreml és a Fehér Ház között "forró drótot", azaz állandó, közvetlen telefonkapcsolatot hoznak létre. Több mutatása
36
éve
1990 – Újra megnyílt a Budapesti Értéktőzsde.
A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően újra megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. 1948. május 25-én a kormány feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette. 1989 októberében kormánydöntés született a tőzsde újranyitásáról. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde. Több mutatása
255
éve
1771 – A Szent Jobb Budára érkezett.
Az ereklyét Mária Terézia váltotta ki a raguzai domonkos kolostorból. A Szent Jobb nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Viszontagságos története során többször került különböző helyekre, most a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. Több mutatása
136
éve
1890 – Megszületett Dr. Pétery József római katolikus pap, váci megyés püspök.
Halála más források szerint 1967. november 15. A magyar Katolikus Lexikon és a Váci Könyvtár adatai szerint halála november 25.1912-ben szentelték pappá, eredeti neve Petró József volt, melyet Váci püspökké való szentelése előtt változtatott Péteryre. 1942-1967 között a váci egyházmegye püspöke. 1953-ban Hejcére internálták. Rövid időre kiszabadult az 1956-os forradalom alatt, de 1957-re újra Hejcére került, ahol élete végéig élt. 1967. november 25-én hunyt el. Hosszas viták után temethették Vácra. Több mutatása
44
éve
1982 – Megszületett Vilmos brit királyi herceg, trónörökös.
Vilmos Artúr Fülöp Lajos, angolul: William Arthur Philip Louis. 2022. szeptember 9. óta Wales hercege, 2011 óta Cambridge hercege (Duke of Cambridge), Strathearn grófja és Carrickfergus bárója. III. Károly király és Diána walesi hercegné idősebbik fiaként az Egyesült Királyság trónöröklési rendjében az első helyet foglalja el. Több mutatása
499
éve