Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

178 éve

1848 – Hivatalba lépett az első magyar felelős kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével.

V. Ferdinánd, magyar király berekesztette az utolsó rendi országgyűlést. Szentesítette a parlamentáris kormányzási rendet és hivatalba lépett az első magyar felelős kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével. Az áprilisi törvények cikkelyei biztosították a feudalizmus felszámolását, ilyenek voltak a közteherviselés, az úrbéri szolgáltatások, papi tized, ill. ősiség eltörlése. Kimondta a sajtószabadságot és a nemzetőrség felállítását. Magyarország elindult egy új úton. Több mutatása

Teljes esemény 0

1848. 04. 11. Történelem Magyar

184 éve

1842 – Darjeelingben meghalt Kőrösi Csoma Sándor, magyar orientalista és világutazó.

Kőrösi Csoma Sándor születése napja máig ismeretlen, valamikor 1784. tavaszán látta meg a napvilágot egy szegény székelycsaládban. A jó eszű, jó fizikumú, szívós fiú a nagyenyedi kollégiumban tanult, majd tanított is. 1815-ben került Göttingenbe egy három éves ösztöndíjjal, ahol egy professzorának köszönhetően beleszeretett a keleti nyelvekbe és a keleti kultúrába. Izgatni kezdte az az elmélet, miszerint a magyarok a kínai-ujguroktól származnak, és elhatározta, hogy felkutatja az ősöket. 1819-ben nyolc hónapos gyalogtúrát tett, melynek során megtanult három szláv nyelvet, majd Szófián, a görög szigeteken és Teheránon keresztül a már ismert útvonalon eljutott Tibetbe. Itt a brit indiai kormány támogatásával a zanglai kolostorba vonult, hogy a tibeti nyelvet és a buddhizmust tanulmányozza. Élete utolsó tíz évét Calcuttában töltötte, ahol kutatómunkát végzett, valamint a tibeti nyelvkönyv és a tibeti szótár megalkotásán fáradozott. 1842. elején aztán ismét útnak indult, hogy eredeti tervének megfelelően felkutassa Közép-Ázsiában a magyarok őseit, de nem sokkal Darjeelingba érkezése után végzett vele a malária. Több mutatása

Teljes esemény 0

1842. 04. 11. Meghalt Történelem Irodalom Magyar

861 éve

1165 – Mérgezés következtében meghalt IV. István magyar király, aki 1163. januárjában ellenkirályként került a trónra.

1133. körül született II. (Vak) Béla magyar király és Ilona szerb hercegnő gyermekeként. 1152-ben külön hercegi állást kapott bátyjától, II. Gézától, akinek uralma megdöntésére 1157-ben összeesküvést szőtt. Ennek kudarca után a Bizánci Birodalomba menekült, majd I. Manuél császár oldalán a III. István elleni bizánci hadjáratban vett részt. 1162-ben a bizánci császár támogatásával elűzte III. Istvánt, így a király Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163. januárjában meghalt. IV. István ellenkirályként került a trónra január 27-én, de uralma félévig sem tartott. Június 19-én III. István magyar király seregével Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett, aki menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163. őszén III. István megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül. A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után. Az ellenkirályt először Zimonyban, majd a székesfehérvári bazilikában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1165. 04. 11. Meghalt Történelem Magyar